A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) csütörtökön közzétett jelentése az idei elsõ félévi, fogyasztóvédelmi szempontból kiemelt kockázatú és erõs hatású jelenségeket foglalja össze, s bemutatja az ezekre adott felügyeleti válaszlépéseket.

A jelentés ismerteti: az összes lakossági hitelen belül a devizaalapú hitelekaránya ma 70 százalék, ezek 95 százaléka pedig svájci frank alapú. A drasztikusan megnõtt törlesztõrészletek miatt nehéz helyzetben lévõ adósok számára kiemelt jelentõségû a hitelek újrastrukturálása, s fogyasztói szempontból jelentõs kockázatot jelent, ha ezek az ügyfelek nem ismerik a rendelkezésükre álló fizetéskönnyítõ konstrukciókat, vagy nem kellõ mélységû információkon alapuló döntéseket hoznak adósságuk rendezése érdekében.

Az immár másodszor megjelenõ elemzés ismerteti a felügyelet fizetéskönnyítõ lehetõségekhez (átstrukturálás) kapcsolódó fogyasztókat támogató lépéseit (árfolyamrögzítõ kalkulátor, vezetõi körlevél, ügyféltájékoztatók), s bemutatja a rendelkezésre álló piaci és állami konstrukciókat is. A fizetéskönnyítési eljárásokkal kapcsolatban megállapítja: a hozzá nem értõ módon, szakszerûtlenül, esetenként felügyeleti engedély nélkül, üzletszerûen tevékenykedõ “adósságmentõ” vállalkozások mûködése külön fogyasztóvédelmi problémát jelent.

A nemfizetéshez kapcsolódó behajtási, végrehajtási eljárások jelenlegi gyakorlatának szintén jelentõs fogyasztói kockázata van. Az adós érdeke a gyors és alacsony költségû behajtás lenne, a gyors fedezetértékesítés a mai ingatlanpiaci helyzetben viszont tartós akadályokba ütközik, s az eljárás költségei magasak. A PSZÁF a jelentésben a végrehajtáshoz, követeléskezeléshez kapcsolódó rendellenességek kezelésére szükségesnek tartja a végrehajtási törvény módosítását, s a követeléskezelés fogyasztóvédelmi szempontú szabályozását.

A lakossági hitelezés árazása a felügyelet szerint 2011 elsõ félévében sem volt átlátható. A PSZÁF a korábbi hónapokban már megfogalmazottakhoz hasonlóan továbbra is ösztönzi és támogatja a referencia-kamatlábhoz kötött kamatozású termékek elterjesztését.

A biztosítóknál továbbra is jelentõsek a unit-linked biztosításokhoz kapcsolódó fogyasztói problémák; a PSZÁF kialakította a unit-linked típusú életbiztosítási termékek átláthatóságát jelentõsen növelõ teljes költség mutató (TKM) továbbfejlesztésére vonatkozóan koncepcionális javaslatait – derül ki a jelentésbõl.

Magas piaci kockázat

A tõkepiacon egyre inkább teret nyernek az internetes kereskedési platformok. Az ezeken elérhetõ termékek jelentõs része komplex, magas kockázatú, amelyek fedezeti és spekulatív célra egyaránt alkalmasak. A magas piaci kockázat következtében az ügyfél igen rövid idõtartamon belül akár a teljes befektetett tõkéjét is elveszítheti – figyelmeztet a felügyelet, hozzátéve, hogy a kockázatok és a szükséges kereskedési technikák összetettsége miatt az átlagos pénzügyi ismeretekkel és tapasztalatokkal rendelkezõ lakossági ügyfeleknek aggályos, kifejezetten veszélyes az ilyen termék spekulációs célú igénybevétele.

A nyugdíjpénztáraknál és a nyugdíjcélú megtakarítások piacán a felügyelet szükségesnek látja az öngondoskodás és a hosszú távú nyugdíjcélú megtakarítások szerepének felértékelõdését, a fogyasztói hozzáállás formálását. Egy megfelelõen kialakított támogatási, adózási rendszernek a szektor- és terméksemlegesség mellett hosszú távon kiszámíthatónak, tervezhetõnek, egységesnek kell lennie ahhoz, hogy a megtakarítási piac bõvülését hatékonyan támogathassa – fejti ki az elemzésben.

A jelentés beszámol a PSZÁF kiemelt jelentõségû fogyasztóvédelmi vizsgálatairól, ismerteti fogyasztóvédelmi szerepkörének új típusú eszközeit: a közérdekû kereseteket, a Pénzügyi Békéltetõ Testület felállását, illetve a pénzügyi kultúra fejlesztése és az ügyfelek tájékoztatása kapcsán az internetes termékválasztó programok körének bõvítését, valamint a Civil Fogyasztóvédelmi Tanácsadó Hálózat mûködtetését.