A kormany.hu oldalon közzétett 82 oldalas dokumentum szerint a kormányhivatal által készített megyei/fõvárosi köznevelési fejlesztési tervben foglaltakkal összhangban a 2000 fõt meghaladó lakosságú települési önkormányzat – törvényben meghatározott feltételek alapján – átvállalhatja a fenntartást, azaz szerzõdéssel veheti át az államtól az általános iskola, a középiskola, az alapfokú mûvészeti iskola, a kollégium, a többcélú intézmény, a gyógypedagógiai intézmény és a felnõttoktatás esetében.

Az indítvány szerint a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdõ napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson venne részt. A gyermek hároméves korától annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amikor az ötödik életévét betölti, az óvodába járási kötelezettségét családi napköziben is teljesítheti meghatározott feltételek mellett.

A tankötelezettség a 16. életév betöltéséig tart

A tanuló, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, szakértõi vélemény alapján kis létszámú fejlesztõ pedagógiai osztályban kezdheti meg általános iskolai tanulmányait, amennyiben az adott év augusztus 31. napjáig a hetedik életévét betölti, de még nem iskolaérett. Változás lenne az átlaglétszámokban, óvodában minimum 13, maximum 25, általános iskolában 14 és 27, gimnáziumban és szakközépiskolában 26 és 34, szakiskolában 6 és 12 lehetne.

A tankötelezettség a 16. életév betöltéséig tart. A sajátos nevelési igényû tanulónál meghosszabbítható legfeljebb a 23. év betöltéséig. Az esetleges hosszabbításról szakértõi bizottság dönthet. Általános iskolában felvételi vizsga nem szervezhetõ továbbra sem.

Általános iskolában az oktatást a délelõtti és délutáni tanítási idõszakban olyan módon kell megszervezni, hogy a foglalkozások legalább tizenhat óráig tartsanak, továbbá tizenhét óráig – vagy addig, amíg a tanulók jogszerûen tartózkodnak az intézményben – gondoskodni kell a tanulók felügyeletérõl.

A javaslat szerint az általános iskola, és a középfokú iskola köteles megszervezni a tanuló heti kötelezõ óraszáma és az osztályok engedélyezett heti idõkeret-különbözete terhére a tehetség kibontakoztatására, a hátrányos helyzetû tanulók felzárkóztatására, továbbá az elsõ-negyedik évfolyamra járó tanulók eredményes felkészítésére szolgáló egy-három fõs foglalkozásokat. Rögzítették, hogy az érdemjegy és az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minõsítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz.

A tanuló tudásának értékelésénél és minõsítésénél jeles (5), jó (4), közepes (3), gyenge (2), elégtelen (1) osztályzatot lehet adni, a magatartásának értékelésénél és minõsítésénél példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2), szorgalmának értékelésénél példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) lehet. Az elsõ évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minõsítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelõen teljesített vagy felzárkóztatásra szorul.

Testnevelést heti öt órában

Az iskolának kell megszerveznie a mindennapos testnevelést heti öt óra keretében, amelybõl legfeljebb heti két óra, akár játékos, egészségfejlesztõ testmozgással is, kiváltható lenne, ennek idõtartama legalább harminc perc, amelyet több, legalább tizenöt perces foglalkozás keretében is meg lehet tartani. A legalább négy évfolyammal mûködõ iskolának biztosítani kell iskolai sportkör mûködését. A tanítási év utolsó napját követõen legalább harminc összefüggõ napból álló nyári szünetet kell biztosítani.

Az a tanköteles korú tanuló, aki alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, de középfokú iskolába nem nyert felvételt, tanulmányait az általános iskola kezdeményezésére a Híd I. programban folytathatja. A Híd I. programban nyújtott képzés pótolja a továbbtanuláshoz szükséges, de hiányzó alapvetõ ismereteket, kompetenciákat, felkészít tanulási módszerek elsajátításra, fejleszti a szakma elsajátításához szükséges készségeket. Ha az alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezõ tanköteles tanuló tanulmányait középfokú iskolában nem kívánja folytatni, az általános iskola kezdeményezi a tanuló felvételét a Híd II. programba.

A tervezet rögzíti, hogy a pedagógusok teljes munkaidejének 55-65 százalékában tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhetõ el. A kötött munkaidõ fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást elõkészítõ, nevelés-oktatással összefüggõ egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el.

Pedagógus továbbképzés: legalább 7 évente egyszer

A pedagógus hétévente legalább egy alkalommal továbbképzésben venne részt, és megszüntethetõ annak a pedagógusnak a munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya, aki a továbbképzésben önhibájából nem vett részt, vagy tanulmányait nem fejezte be sikeresen. A pedagógusok gyakornok, illetve pedagógus I., pedagógus II., mesterpedagógus, kutatótanár fokozatot érhetnek el. A pedagógus, a gyakornok fokozatba tartozó pedagógus kivételével, a pedagógus-munkakörben töltött idõ alapján háromévenként eggyel magasabb fizetési kategóriába lép.

Az indítvány szerint azon a településen, ahol legalább nyolc óvodáskorú vagy nyolc alsó tagozatos korú gyermek rendelkezik lakóhellyel és a demográfiai adatok alapján feltételezhetõ, hogy ez a létszám legalább három évig fennmarad, és ha a szülõk ezt igénylik, a jegyzõ kezdeményezésére a kormányhivatal gondoskodik arról, hogy helyben mûködjék egy óvodai vagy egységes óvoda-bölcsõdei csoport vagy az alsó tagozat feladatait ellátó tagiskola. A nyolc évfolyamos iskola fenntartásához akkor nyújtható állami támogatás, ha évfolyamonként legalább két olyan osztály mûködik, amelyben a létszám eléri az átlaglétszámot.