Véget vetne a kormány adócsomagja annak a lehetõségnek, hogy egyes települések a nullaszázalékos iparûzési adóval magukhoz csábítanak fuvarozó cégeket, amelyek azonban csak papíron jelentkeznek be hozzájuk. A gépjármûadóra hajtó kistelepüléseknek azonban az lehet az igazi csapás, hogy a tervek szerint a kormány elvenné ezt az adónemet a helyi önkormányzatoktól, így a cégekért közöttük kialakult verseny értelmét veszítené.
Meg akarja nehezíteni a kormány az úgynevezett országon belüli adóparadicsomok mûködtetését - derül ki a jövõ évi adócsomagban szereplõ egyik törvénymódosítási javaslatból. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi törvény módosítása azt írná elõ, hogy a három és fél tonna össztömeget meghaladó jármûvet üzemeltetõ tulajdonos székhelyként, telephelyként csak olyan cím bejegyzését kérheti, amely ezeknek a jármûveknek a tényleges tárolási és karbantartási helyéül szolgál, és errõl a település jegyzõje egy igazolást állít ki. Ezzel egyértelmûvé tennék azt, hogy nem elég csak papíron bejelenteni egy céget egy településre abból a célból, hogy a település által kínált adóelõnyt kihasználja a cég, hanem ténylegesen is ott kell végeznie a tevékenységét a cégnek. Vagyis ez azt jelenti, hogy az adócsomag a fuvarozók számára megtiltaná a névleges székhely bejegyeztetését, ezzel újabb akadályt állítana az ügyeskedõ cégek elé. Vannak ugyanis olyan vállalkozások, amelyek azzal szeretnék megspórolni az árbevételük akár két százalékát elvivõ iparûzési adót, hogy formailag az ezt az adófajtát nullára csökkentõ településekre jelentkeznek be. A javaslat indoklásából kiderül, hogy a nemzetgazdasági tárca is érzékeli, hogy a fuvarozók egy része most csak papíron felel meg a törvényességi feltételeknek, valójában azonban adóelkerülési célzattal jelentkezik be egy másik településre. Az ebben érintett, adóparadicsomként emlegetett városok és falvak jellemzõen olyan kistelepülések, amelyek egyébként kevés vállalkozást vonzanak, így nem veszítenek sokat azzal, hogy lemondanak az iparûzési adóból származó bevételrõl. Sokat nyernek viszont akkor, ha a kedvezõ adózási környezettel telephelyhez nem kötõdõ tevékenységet végzõ cégeket - például fuvarozási szolgáltatókat - tudnak rábírni a székhelyváltásra, mert így megkapják az általuk fizetett gépjármûadót. (Ez lényegében ugyanaz a modell helyi szinten, mint az offshore-országoké globálisan: ezek az államok nagyon alacsony nyereségadóval vonzzák a vállalatokat, és a rájuk kivetett kisebb díjakból, illetékekbõl élnek.) A jelenségrõl, annak legális formájáról, feltételeirõl korábban itt írtunk. Épp most kezdene ömleni a pénz Azoknak az önkormányzatoknak, amelyek az idén, évközben döntöttek az iparûzési adó elengedése mellett, csak jövõre folyna be a kasszájába jelentõs bevétel a betelepülõ cégek után, mivel a gépjármûadót a szabályok szerint ott kell megfizetni, ahol az adott év elsõ napján be volt jegyezve a cég. A nullaszázalékos iparûzésiadó-kulcsot alkalmazó egyik település, Tápszentmiklós pluszbevétele például az idén még a milliós nagyságrendet sem éri el - tudta meg az [origo] Kovács Józseftõl polgármestertõl, aki viszont a község jövõre várható többletbevételét korábban 15-20 millió forintra tette. Tápszentmiklóshoz hasonló magyarországi adóparadicsomként híresült el Újlengyel és Komlóska. Ha azonban a Nemzetgazdasági Minisztérium javaslatát megszavazza a parlament, akkor a cégek és az adóparadicsomok kölcsönös elõnyével járó együttmûködésre a jövõ évtõl csak akkor lesz lehetõség, ha a cégek megszervezik, hogy valóban az adott kistelepülésen tárolják a teherautóikat, autóbuszaikat, ott végzik, végeztetik a jármûvek javítását, javíttatását. Ez eddig is következett az adótörvényekbõl, most azonban a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvénybe is beletenné ezt a megkötést a kormány. Terület van, de õrzés is kell Kovács József azt mondta, a készülõ változtatás nem feltétlenül fogja aláásni az általuk is követett modellt. "A hozzánk bejelentkezett fuvarozó cégek között eddig is voltak olyanok, amelyek itt tárolták a jármûveiket, és a többiek számára is tudunk ehhez területet biztosítani" - mondta az [origo]-nak a polgármester. Közölte, eddig mintegy negyven vállalkozás kérte Tápszentmiklós bejegyzését székhelyként vagy telephelyként, ebbõl több mint egy tucat fuvarozással foglalkozik. Ezek összesen nagyjából félszáz jármûvet tárolnak a falu mellett erre kijelölt területen, de "ennél jóval több is elférne". Az õrzést a polgárõrség oldja meg - mondta Kovács József. Egy fuvarozással foglalkozó vállalkozás, a gödöllõi Sólyom Trans Kft. egyik munkatársa - aki nem szeretett volna névvel szerepelni - kérdésünkre azt mondta, valóban nem kell különleges infrastruktúra a jármûvek tárolásához, a szervizelés pedig megoldható más helyen, ha az nincs nagyon messze. "Az õrzés viszont fontos kérdés, és aligha elegendõ a polgárõrség. A nagy értékû jármûvek tárolásához állandó õrszolgálat mellett is körbekerített terület szükséges, márpedig ez pénzbe kerül" - tette hozzá. Egyéb iparágak is érintettek Az iparûzési adóval kapcsolatos trükközést eddig is megpróbálta kiszûrni a jogszabályok azon rendelkezése, hogy az adóbevétel azt az önkormányzatot illeti, amelynek területén a vállalkozás a bevételszerzõ tevékenységét folytatja. Ezt a szabályt a telephelyhez nem kötõdõ tevékenységet végzõ cégek tudták könnyen kikerülni. Bár a készülõ módosítás egyértelmûen a fuvarozókat célozza, hasonlóan mobilis tevékenység a könyvelés, az ügynöki hálózat mûködtetése vagy a tanácsadás is. Ezek ugyanakkor értelemszerûen kevesebb gérjármûadó-bevétellel kecsegtetnek, esetükben legfeljebb az esetleges egyéb helyi adókból származó bevétel, az irodabérlés, illetve a munkahelyteremtés lehet az a pozitív hatás, amely miatt a településeknek megéri ezeket a vállalkozásokat iparûzésiadó-mentességgel csalogatni. Könnyen lehet azonban, hogy miközben a kormány egyik kezével a helyi adóparadicsomok közötti versenyt igyekszik keretek közé szorítani, addig másik kezével értelmetlenné is teszi azt. Mint az [origo] megírta, az önkormányzatoktól egészégügyi, oktatási, szociális intézményeket vesz át az állam, és ezzel együtt az adósságok egy részét is átvállalja - cserébe viszont egyebek mellett a gépjármûadót teljes egészében elvonná az önkormányzatoktól. Az ugyanúgy a központi államkasszába vándorolna, ahogy az iparûzési adó 20 százaléka is. Ha így lesz, akkor a mobilis tevékenységet végzõ cégek kistelepülésekre való csábításának fent leírt modellje már nem lesz hatásos. |
Hasonló hírek
 Kedvenc hírekÖn még nem rakott semmit a kedvencek közé! |
