Erste kommentár

Elfogadták a görög mentõcsomagot, nem kell tehát aggódni, hogy az ország márciusban fizetésképtelen marad. A görög csõd egy újabb, eddig nem látott felvonást hozott volna az európai adósságválság drámájában. A görög eszközöket nagyrészt már minden euróövezeti bank leírta, így nem jelentett volna katasztrófát, a hitelezõi bizalom megcsappanása és a kötvényhozamok emelkedése azonban nehéz helyzetbe hozott volna nagyobb országokat is (pl. Olaszország, Spanyolország). Ezt a forgatókönyvet ma hajnalban kukába tehettük, így hozott még egy optimista löketet a piacokon. A hetek óta tartó jó hangulat viszont óvatosságra int, ráadásul fontos szintekhez értek az indexek. A DAX a tavaly március-augusztus közötti oldalazási sáv aljához ért, az S&P pedig a tavalyi csúcsot vette ostrom alá, vagy ha úgy tetszik az oldalazási sáv felsõ élénél jár.

- Az európai indexek tegnap is jelentõs mértékben emelkedtek (DAX + 1,5%), az amerikai börzék az Elnök Napja miatt zárva tartottak. Ma hajnalban megállapodtak az euróövezeti pénzügyminiszterek a 130 milliárd eurós görög mentõcsomagról, ami után tovább nõtt az optimizmus.

- Az eurócsoport által elfogadott tervezet a görög adósságot a GDP 121%-ára csökkentené 2020-ig, és 130 milliárd euró hitelkeretet biztosít az ország számára. Enélkül március második felében csõdbe mehetett volna Görögország, ugyanis ekkor esedékes egy 14,5 milliárd eurós hitelrészlet.

- A megállapodás tartalmazza a görög kötvények nominális értékének 53,5%-os leírását, Jean-Calude Juncker, az eurócsoport vezetõje szerint. Korábban 50%-os veszteségleírásról szóltak a hírek, mely összesen 68%-os értékvesztést jelentene a befektetõknek a le nem írt 50% kötvénycsere programja miatt.

- Fontosabb makroadat ma sem érkezik, de néhány fontosabb amerikai vállalat publikálja negyedéves gyorsjelentését.

Kattintson a grafikonokért!

- Tegnap további emelkedés után 105 dollár fölé ment a WTI olaj ára. Az Elnök Napja ellenére volt kereskedés a nyersanyag piacán, ám a tegnapi és mai nap összevontan szerepel a könyvelésben.

- A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) képviselõje szerint nem okoz problémát, hogy Irán elzárja az olajcsapokat Európa elõl. Az EU országok ugyanis a július 1-tõl életbe lépõ teljes olajstop-ra már készültek, illetve most következik a finomítók karbantartása és a mérsékeltebb benzinhasználat miatti alacsonyabb olajkeresletet adó idõszak.

- Hírek szerint Kína és egyéb ázsiai országok megveszik az iráni olajat, így viszont õk más beszállítóktól nem vásárolnak, akik így az európai kiesõ kínálatot pótolhatják.

- Az arany ára kismértékben emelkedett, jelenleg 1.742 dolláron kereskednek a nemesfém unciájával.

- Felemás hangulat jellemezte az ázsiai piacokat, az indexek nulla környékén fluktuáltak (Nikkei -0,2%, Hang Seng 0,2%, Shanghai 0,44%).

- A Samsung 0,3%-ot emelkedett Dél-Koreában, miután a vállalat bejelentette, hogy leválasztja a veszteséget termelõ LCD üzletágát.

- A tegnapi kereskedés az euró erõsödésérõl szólt. Az EUR/USD devizapár elrugaszkodott a 20 napos (1,317) mozgóátlagról, és 1,324-ig emelkedett. A görög megállapodás segítette a közös európai fizetõeszközt, a reggeli órákban is kitartott a jó hangulat, 1,33 közelébe emelkedett az árfolyam.

- Bivaly erõs a forint. Tegnap 291-nél indította a napot az árfolyam, és gyorsan elérte a 200 napos mozgóátlagot (287,9). Eleinte úgy tûnt nem sikerül megbirkózni a szinttel, de a reggeli órákban a mozgóátlag alatt kezdte a forint a kereskedést, és 286,5-ig erõsödött az euróval szemben.

- Tovább emelkedtek az amerikai határidõs indexek tegnap óta, az európai határidõs piacok enyhe mínuszban tartózkodnak.

- A Siemens és a Thyssenkrupp cáfolta a fúziójukról terjedõ, szerintük teljesen alaptalan pletykákat. A híresztelés a WirtschaftsWoche német újság hasábjain jelent meg korábban, mely szerint a Thyssenkrupp kérte az összeolvadást, mert a cég nem állna meg a saját lábán. A két vállalat felügyelõbizottságának elnöke Dr. Gerhard Cromme, aki a Siemensnél 2007 óta, a Thyssenkruppnál 2001 óta tölti be e tisztségét.

- Az OTP orosz leányvállalata 6 Mrd rubel (202 millió dollár) értékben bocsát ki kötvényt.

- A hírközlési felügyelet szerint mind a három mobilszolgáltató fellebbezett a 900MHz-es tender negyedik mobilszolgáltatóra kiírt része kapcsán. Szerintünk ez nincs jelentõs hatással a Magyar Telekomárfolyamára.

- Soós Csaba, az E-Star elnök-vezérigazgatója interjút adott a napi.hu-nak, melynek fõbb pontjai a következõk: (i) A jelenlegi 6 millió euróról 2,5 millió euróra szeretnék 2013-tól lefaragni a központi költségeket, és megszüntetik a lengyelországi központot, ami további 800.000 eurós megtakarítást jelent. (ii) A román projekt minimális EBITDA-t termel, még ebben a félévben felülvizsgálják a román, a magyar és a lengyel projekteket. (iii) A cég a közeljövõben a kisebb projektekre (50-200 millió forint) koncentrál. (iv) A finanszírozás mielõbbi rendbetétele a cél, épp most kapták meg a finanszírozási feltételeket az OTP-tõl, de más forrásokat is keresnek. (v) A román projekthez támogatást is igénybe vennének. (vi) Részvénykibocsátás is szerepel a tervek között, de csak a reorganizáció után. Úgy látjuk, hogy a jelenleg futó projektek refinanszírozása jelenti a legnagyobb problémát, de a hitelpiaci környezet rendezõdésével megoldódhat a finanszírozás kérdése, és újra gyors növekedési pályára állhat az E-Star.

- Brüsszeli források szerint az EU biztosi testülete azt javasolja majd a Tanácsnak, hogy 2013-tól függesszék fel a Magyarországnak nyújtott a kohéziós források egy részét. Ez az éves 3-3,3 milliárdos keretbõl akár 1,7 milliárd eurót is jelenthet. A felfüggesztés tehát potenciális veszélyt jelent, bár a forgatókönyv megvalósulásának esélye szerintünk még kicsi.

- A magyar parlament tegnap elfogadta az uniós fiskális paktumot, ahhoz Magyarország is csatlakozik.