Közepes nagyságú város Berettyóújfalu és Debrecen között, kedvezõ földrajzi helyzetben, jó mezõgazdasági adottságokkal. A település értékeirõl, feladatairól Bakó István polgármester beszélt.

Hogyan tudja magát pozicionálni Derecske két,viszonylag nagy város között?

Bakó István: Nagyváraddal és Hajdúszoboszlóval is kiegészíteném a sort, hiszen ez a környezõ négyes a meghatározó történelmileg is. Derecske történelmi hagyományainak és gazdasági fejlõdésének szerves útja az volt, hogy a nagyobb településeket ellátta terményekkel, és ezen kívül ipari és kézmûves termékekkel, amibõl a mezõváros jól meg tudott élni. Derecske egyben a kisebb települések természetes központja is. Fejlõdésünk két fontos iránya, hogy a nagyok igényeit figyelembe véve dolgoznak vállalkozóink, másrészt erõsítjük központi szerepünket. Utóbbi okán sok éve közös iskolánk van Tépével, Konyárral, Sáránddal – ez bízunk benne meg is erõsíti, hogy járási székhellyé váljunk.

Milyen beruházások zajlottak a településen az utóbbi idõben?

Bakó István: Léptékváltás történt, mert 2006. és 2010. között a tanulási folyamat tartott, igyekeztünk minél több pályázatot nyerni. Új óvodát építettünk, a város egyharmadán a belvíz-elvezetést megoldottuk, sõt folytatjuk a következõ harmaddal; kerékpárút épült Tépéig. Ezek százmilliós nagyságrendû beruházások voltak. Aztán a ciklusban a milliárdos beruházások felé fordultunk: a szennyvíz-projekt több, mint hárommilliárdos, aminek két esztendõn belül kell a végére érnünk. Ívóvíz-javító programunkban a város gesztorként 12 települést koordinál, ami szintén kétmilliárdos beruházás. Ezek óriási feladatok.

A munkahelyteremtés feltételeinek megteremtésével hol tartanak?

Bakó István: Valóban, az önkormányzatnak a feltételek megteremtése a feladata. Mi a többségtõl eltérõ utat választottunk, azt gondoljuk, hogy adott a vállalkozóbarát környezet, zömében kisebb vállalkozásokkal. Rájuk szeretnénk építeni, nem a külföldi cégek odacsalogatása az alapvetõ célunk, hanem a helyiek megerõsödése. Ez látszott az elmúlt években is: azok a meglévõ derecskei vállalkozók, akiknek eladtunk önkormányzati telket gazdasági-ipari területen, tovább tudnak lépni. Jelenleg is épül két ipari csarnok pályázati pénzbõl, igaz, 10-12 embernek adnak munkát, de nagyon bízom benne, hogy mind több évtizedre fog szólni. Fejlesztjük a többi ipari területet is, hogy a helyi vállalkozások tudjanak megerõsödni. A derecskei vállalkozók potenciáljára szeretnénk építeni, bevonjuk õket az önkormányzati beruházásokba, nem gyõzzük megköszönni az iparûzési adót, amit befizetnek.

Az említett vállalkozások jellemzõen milyen tevékenységet folytatnak?

Bakó István: Az egyik lényeges tevékenység a mezõgazdaság, nagyon jelentõs hozzáadott értékkel tudják a gazdálkodók elõállítani a kertészeti termékeket és a gyümölcsöket. Zömében az alapfeldolgozottság szintjéig jutnak el, hiszen egy hûtõház van a településen. A környéknek az lenne a nagy elõrelépés, ha valamilyen feldolgozásban is részt tudnának venni a gazdálkodók, még több maradhatna a bevételbõl. Ez irányba is tettünk lépéseket, határon átnyúló, Unióban bejegyzett céget hoztunk létre, aminek az lesz az egyik vállalása, hogy több település számára generálja feldolgozóipar létrejöttét.

Milyen megélhetési lehetõsége van a még a mezõgazdaság mellett az ott élõknek?

Bakó István: A helyi iparos emberek mindig ellátták a környéket, Debrecent és Nagyváradot, a hagyományos alapokon megmaradtak ma is cégek: például fémmegmunkálók, építõipari vállalkozások, a népi mesterségeket-szûrrátét, kovácsmesterség-továbbvivõk.

Erre nagy szükség van, s igény a termékeikre, és országos bemutatkozások alkalmával is elismerik õket. Az egésznek a lelke a hozzáadott munka. Beszélnünk kell arról is, hogy 15 százalékos a településen a munkanélküliség, amire akut segítség a közmunka-program. Kettõszáz közmunkással dolgozunk, beláttuk, hogy termelõvé kell fordítani a közmunkát. Többek között burgonyát termesztenek a város konyhájára és két hatalmas kertben is zöldséggel látják el a várost.

Mi az, amit bemutathat a település az oda látogatóknak?

Bakó István: A szálláshelyeket most kezdték el fejleszteni, egyelõre a kollégium tud szállást kínálni, illetve a városgazdálkodási kft-nek van négy vendéglakása. Megjelentek a falusi turizmushoz kapcsolódó vendéglátók is. Zömében Derecskére vagy a rendezvényeinkre érkeznek vendégek, vagy családi kapcsolatok révén.

A debreceni nagyrendezvények idején is általában tele van a kollégium. A helytörténeti gyûjteményt tudjuk megmutatni az ide érkezõknek, a sportcsarnok és a sportpálya vehetõ igénybe, sõt kuriózumnak számít, hogy van lõtér, amit fejleszteni is szeretnénk.

Azt gondoljuk, hogy ez illik is a középiskolánk profiljához, másrészt látjuk a valós igényt, hogy egy bizonyos kör szívesen áldoz erre, hódol e szenvedélynek. Fürdõ nincs a városban, annak létesítésén nem is gondolkodunk, viszont uszoda, ahol a gyerekek megtanulhatnának úszni, nagyon jó volna, középtávon ez is cél lehet, a sportcsarnokhoz kapcsolnánk.