2021. december 7. Kedd, Ambrus.
 
Ezer hektárra száz embertForrás: haon.hu
Utolsó módosítás: 2012-10-17 11:11:15
Hajdú-Bihar – Az új földtörvény feltételül szabja, hogy aki a jövõben ezer hektáron vagy annál nagyobb területen gazdálkodik, annak legalább száz embert kell foglalkoztatnia.

- Ez vicc, hiszen korunk technológiai színvonalán ezer hektár mûvelése húsz-harminc emberrel simán megoldható. Ahhoz tehát, hogy valaki ezer hektáron gazdálkodhasson, fenn kellene tartania még egy 20 ezressertéstelepet (30 alkalmazottal), meg egy ötezres szarvasmarha-telepet (40 emberrel), hogy elmondhassa, megfelel a törvény betûjének – válaszolta a Napló érdeklõdésére az egyik legjelentõsebb hajdú-bihari agrárvállalkozás vezetõje, aki azonban (mint mondta) ebben az ügyben nem szívesen látná a nevét az újságok hasábjain.

Más véleményen van Jakab Tamás, aki a családjával mintegy 220 hektáron gazdálkodik. “Szerintem igenis helyes törekvés a gazdálkodás fókuszába a kis- és a középüzemeket állítani, hiszen aki hatalmas területtel rendelkezik, az bérbe adja a földeket, esetlegbérmunkásokkal dolgoztat. Ha pedig valaki megfizeti (legyen az magyar vagy külföldi), szívfájdalom nélkül eladja neki. Ezt a törvény erejével meg kell akadályozni.

“Ha majd át akarom adni a gazdaságot a fiamnak, nehogy a helyi földbizottság határozza már meg, hogy ezt milyen feltételekkel tehetem” – háborgott a kérdés felvetése kapcsán az egyik nagy debreceni agrárvállalkozó. A téma érzékenységére egyébként jellemzõ, hogy a Napló a megyében nem talált olyan nagyüzemi vezetõt, aki az új földtörvény kapcsán névvel vállalta volna a nyilatkozatot.

Esély egy jobb életre

Nagyrábé határában 100 hektár saját földet mûvelõ Társi László örvend az új törvénynek, mert azt látja benne, hogy végre a hozzá hasonló “kisemberek” számára is megteremti az esélyt egy jobb életre. – Ha majd én is érek annyit a törvény színe elõtt, mint a rábéi földek java részét birtokló agrárvállalkozóAmerikában élõ gyermeke, az lesz az igazi. Vagy maga szerint nem az az életszerû, hogy a rábéi földet lehetõség szerint rábéi ember mûvelje?! Az idegen persze, hogy elviszi innen a hasznot, mi meg csak síránkozunk, hogy szegényedik a falu… – adta tudtunkra a gazda.

Úgy tûnik, hogy bár föld(törvény)-ügyben nem csitulnak az indulatok, mindenkinek megvan a maga valós vagy vélt igaza. Az egyik nagyvállalati vezetõ szerint például bûnt követ el a törvényalkotó, ha a földszerzési moratórium lejártát követõen sem teremt lehetõséget versenyképesen mûvelhetõ nagyobb birtoktestekkialakítására. “Az Unió 27 tagállama közül a búza és akukorica termésátlagát tekintve hátulról a harmadikok vagyunk, márpedig ezen a szégyenteljes pozíción csak a termelés hatékonyságának javításával változtathatunk. Ha engedik…” – mondta lakonikusan.

A fiatalt támogassák

Jakab Tamás, a családjával 220 hektárt mûvelõ gazdálkodó meglepõ állítással kezdi; azt mondja, nincs olyan, hogy versenyképes birtokméret! – Nyugat-Európában is jelen vannak a nagyüzemek, de azárutermelés és a foglalkoztatás java része mégis a kis- és középbirtokokhoz kötõdik. Utóbbiak számára a földmûvelés nem pusztán egzisztenciális, hanem legalább annyira érzelmi kérdés is. Õk a földbõl élnek generációk óta, ezért náluk van a legnagyobb biztonságban a föld. A mai világban a föld-szaktudás-tõke hármasa nélkül elképzelhetetlen az eredményes gazdálkodás. A fiatal gazdák akkora hátrányban vannak a mi generációnkkal szemben, aminek a ledolgozásához a szülõi segítség, a családi háttér kevés, ahhoz állami segítség kell – jelentette ki a családi gazdálkodó, hozzátéve, hogy bár az elmúlt húsz évben a politika mindig a nagyüzemeket preferálta, a kis- és középüzemek életképességét mutatja, hogy megmaradtak, sõt az ügyesebbek némileg még gyarapodni is tudtak.
Nagyüzemi körökben ugyanakkor általános az a vélekedés, miszerint az új földtörvény az eddigieknél is élesebben állítja szembe egymással az agrárium szereplõit. Egyeseket felemel, míg másokat a földbe tipor. Csakhogy éppen azokat lehetetleníti el, akik eddig is “a hátukon vitték” az ágazatot.

Aggónak a bankárok

A tervezett földtörvény jelentõsen megnehezíti a termelõk és a mezõgazdasági üzemek hosszú távú finanszírozását, és növeli a hitelezés kockázatát – közölte a Magyar Bankszövetség. A bankok szerint aggályos, hogy a helyi földbizottságok felállítására és mûködtetésére vonatkozó információkat a földtörvény nem tartalmaz, noha szerepük a tervezet alapján meghatározó. A bankszövetség azt is leszögezi, hogy a mezõgazdasági vállalkozások által használt földterület 1200 hektárban történõ maximalizálása nemzetgazdasági léptékû kérdéseket, konkrétan az agrár-GDP visszaesését vetíti elõre.a

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!