Az ombudsman szerint alkotmányos szempontból aggályos az új munka törvénykönyvének azon elõírása, amely szerint a várandós munkavállalónak tájékoztatnia kell a munkáltatót terhességérõl, hogy késõbb jogosult legyen a felmondással szembeni védelemre. Szabó Máté ezért az Alkotmánybírósághoz fordult felülvizsgálatért. A közlemény szerint - amelyet az Alapvetõ Jogok Biztosának Hivatala juttatott el pénteken az MTI-hez - egy panaszos beadványban kérte Szabó Mátétól, hogy kezdeményezze az elõírás alkotmányos normakontrollját.

A panaszos álláspontja szerint "szankcióval" sújtja az állapotos nõket az a szabály, amelynek alapján rendes felmentéssel elbocsátható az a nõ, aki várandósságáról korábban nem tájékoztatta a munkaadóját. Az ombudsman az alkotmánybírósági és a nemzetközi gyakorlat alapján megalapozottnak találta a kérelmet, és a július 1-jén hatályba lépett törvénykönyv kifogásolt rendelkezésének megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.

Szabó Máté szerint bár a gyermeket váró, illetve gyermeket nevelõ nõk védelmét szövegszerûen nem tartalmazza az alaptörvény, annak több rendelkezésébõl levezethetõ az állam jogvédelmi kötelezettsége. A munka világában a felmondás tilalma ennek a jogvédelemnek az egyik legjellemzõbb és legáltalánosabb eszköze, és azt a Magyarország által vállalt nemzetközi emberi jogi, valamint az uniós jogvédelmi kötelezettségek is tartalmazzák - hangsúlyozták a közleményben.

Az alapjogi biztos arra hívta fel a figyelmet, hogy a jogalkotónak alkotmányosan alá kell támasztania a bejelentés elõírását, mivel a munkavállaló nõ "legszemélyesebb belsõ szférájával", az egészségügyi és családi állapotával kapcsolatos információról van szó. A közleményben kitértek arra, hogy az elõzetes bejelentés elõírása indokolatlanul megalázó helyzethez vezethet, hiszen a várandósság esetleges megszakadásáról is tájékoztatni kell a munkáltatót.