2022. május 18. Szerda, Erik, Alexandra.
 
Az internet is odavághat a nemzeti dohányboltoknakForrás: origo.hu
Utolsó módosítás: 2013-02-22 09:37:11
A bizonytalanba ugrik bele, aki a péntek éjféli határidõig nemzeti dohánybolt üzemeltetésére pályázik. Még a kormány szerint is szükség lenne néhány intézkedésre ahhoz, hogy jól mûködjenek a nyertes vállalkozások. Segítõ ötletük azonban a piaci szereplõk szerint megemelné a cigarettaárakat, és erõsítené a feketebizniszt - ráadásul az Európai Unió a netes dohánykereskedelem könnyítésére készül. A dohányipar szerint a két ügy külön-külön is bedöntheti a boltokat.

Az eddig ablakosként mûködõ, 16 négyzetméteres trafikot belépõs bolttá alakítani, az üvegfelületeket lefóliázni, a kötelezõ Nemzeti Dohánybolt feliratot legyártatni - amikor a két fõvárosi trafikot mûködtetõ házaspár kiszámolta, hogy a 31 750 forintos pályázati díj, a 100 ezer forintos biztosíték és a profi pályázatíró bére mellett nagyjából még egymillió forintos költséggel járna az új típusú dohánybolt megnyitása, letettek a tervükrõl, és úgy döntöttek, más vállalkozásba kezdenek. Ráadásul ez az egyszeri beruházási összeg csak a jéghegy csúcsa: úgy kalkuláltak ugyanis, hogy az üdítõvel, újsággal kibõvített áruválasztékkal sem érné meg a dohánybolt mûködtetése. Õk cigarettából havi 8 millió forintnyit adtak el eddig, vagyis a gyártók által megszabott 3-5 százalékos árréssel számolva legfeljebb 400 ezer forint körüli nyereséget termelt a cigaretta egy trafikban. Az új rendszerben erre jönne rá a többi engedélyezett termék nyeresége, hogy az egészbõl bérleti díjat, rezsit, koncessziós díjat, trafikonként minimum két alkalmazottat fizessenek. Ez utóbbira azért van szükség, hogy a pályázaton pluszpontot érõ 10 órás nyitva tartással üzemelhessenek.

Fotó: Hajdú D. András [origo]

Csak a következõ napok összesítése után derül ki, hány pályázat érkezik a nemzeti dohányboltokra a péntek éjfélig tartó határidõig, mindenesetre a trafikos házaspár esete jól példázza, miért tart a kormány attól, hogy nem lesz kirobbanó a siker. Nem meglepõ, hogy Lázár János, a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár még egy hétfõi nyilatkozatában is további könnyítési lehetõségekrõl beszélt. Azt mondta, az állam kötelezõ kiskereskedelmi árrést írhat elõ a dohánytermékekre. "Ha a dohánylobbi a kiskereskedõknek adott alacsony árréshez való görcsös ragaszkodással reméli ellehetetleníteni a trafikrendszert, akkor ki kell ábrándítanom õket: ennél jóval nehezebb feladattal is megküzdöttünk már" - mondta. Lázár egyébként európai példákat felhozva 8,5-13 százalékos árrésrõl beszélt, ami a mostani háromszorosa-négyszerese is lehet.

A gyártók nem nyelik le

Ez önmagában nem lenne gyógyír, állítja a kiskereskedõk egyesülete, vallják a nagykereskedõként mûködõ dohánygyárak. "A városokban még az ott kiemelkedõen jónak számító 12 milliós forgalomnál is csak 100-150 ezer forint maradna a trafikosoknál" - számolt Adorjánné Pordán Éva, a Magyar Dohány Kiskereskedõk Egyesületének titkára. "Az árrés bonyolult adópolitikai kérdés. Egyetértünk azzal, hogy emelni kell, de ez nem hoz eredményt a kevésbé forgalmas körzetekben". Ráadásul - tette hozzá - a gyártók jelenleg a nagy forgalmat csináló trafikokat jutalmazzák engedményekkel, és ezen nem is akarnak változtatni. "Felvetettük, hogy a kis forgalmú helyeknek járjon inkább a kompenzáció, de az volt a válasz, hogy az minden közgazdasági alapelvvel ellenkezne". Szerinte ugyanakkor a fogyasztók sem járnának jól a nagyobb árréssel.

"Van egy mondás szakmai körökben: aki az árrés emelését akarja, az a cigaretta árának emelését akarja". Erre az a magyarázat, hogy 100 forint cigarettaárból 82-83 forint az államé adók és egyéb terhek formájában, a maradékon osztozik a kis- és a nagykereskedõ. Márpedig 17-18 forintból nem lehet "büntetlenül" elvenni még nyolcat-tízet a gyártóktól úgy, hogy lenyeljék.

Fotó: Hajdú D. András [origo]

A Dohányipari Befektetõk Magyarországi Szövetsége az [origo] megkeresésére tovább árnyalta a képet: álláspontjuk szerint mivel a fogyasztói ár nagy része áfa és jövedéki adó, ezért az erre számított árrés növelése - az adóterhekkel - sokszorosára hízva jelentkezne a cigaretta fogyasztói árában. "A hirtelen növekvõ árak már bebizonyították Magyarországon, hogy rendkívüli sebességben és mértékben tudják növelni a feketepiacot, ami nemcsak állami bevételkiesést eredményez, hanem csökkenti a trafikosok bevételi alapját is" - írták. Szerintük mindenkinek az az érdeke, hogy a legális piac ne zsugorodjon, ezért "az árréssel kapcsolatos gondolkodásnak nem szabad a százalékos mértékre korlátozódnia", sokkal inkább arra kell törekedni, hogy a legális forgalmat megõrizzék.

Ezt Sánta János, a Continental Dohánygyár elnöke is megerõsíti. "Nem támogatjuk a kormányzat által sugallt irányt. Ez számításaink szerint nagyjából tízszázalékos cigarettaár-emeléssel járna" - mondta. Sánta szerint a változtatás már csak azt érintené, aki elnyerte a dohányboltok üzemeltetési jogát.

"Disznóság. Ha biztosan tudnánk, hogy tényleg erre készül a kormány, újraszámolnánk a dolgokat. Valószínûleg akkor sem pályáznánk, mert háromszoros árrésbõl sem lehetne meggazdagodni, de így is frusztráló, hogy a határidõ elõtt mondanak be valami újat" - mondta errõl az [origo]-nak nyilatkozó trafikos.

Az internet lenyomja a trafikokat

Egy Magyarországtól független jelenség miatt is aggódhat a kormány: az Európai Unió az internetes kereskedelem könnyítését fontolgatja, pontosabban a dohányáru kereskedelmérõl szóló uniós direktívát újítaná fel, és az új verzióba javasolja beépíteni, hogy a netes kereskedelem ne legyen tilos. Ezzel a kereskedõnek bejelentési kötelezettsége lenne a székhelye szerinti tagállamban, továbbá ki kellene építenie egy korellenõrzési rendszert. Ez az EU indoklása szerint az illegális netes rendeléstõl a legális felé terelné a vásárlókat, ami az adózás tekintetében is pozitív hatásokkal járna.

Fotó: Hajdú D. András [origo]

Ez a könnyítésként értelmezhetõ irány - a jelenleg hatályos törvények szerint Magyarországon dohányáru kizárólag üzletben forgalmazható - viszont könnyen tönkreteheti az eddigi erõfeszítéseket. "Ez akár azzal is járhat, hogy Magyarországon a fiatalok - a kabinet minden igyekezete ellenére - az internetes kereskedelemmel kerülik meg a most bevezetett szigorú szabályokat" - ismerte el Lázár János is. Ezzel a kis- és nagykereskedõk sem vitatkoznak. A Dohányipari Befektetõk Magyarországi Szövetsége szerint ez "teljes mértékben ellentétes a kormány törekvéseivel, hogy a fiatalkorúak körében a a dohánytermékek elérhetõségét megszüntesse", a szövetség ezért nem támogatja ezt a lehetõséget. A continentalos Sánta János szerint hiába állítják az érintettek, hogy csak 18 éven felülieknek szállítanak, valójában semmi biztosíték és ellenõrzés nincs a netes rendelésnél arra, hogy a felek betartják a jogszabályokat. A kiskereskedõk egyesülete ennél is keményebben fogalmaz: szerintük "a trafikosok végét jelentené, ha az internet bármilyen kis részt kihasítana magának a kereskedelembõl" - közölte Pordán Anikó.

A Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt.-t hiába kerestük, egyik témában sem nyilatkozott. Indoklásuk szerint ezekben a kérdésekben jogalkalmazóként nem illetékesek.

Olcsó, de bonyolult

Az interneten rövid keresés után bárki találhat cigarettát áruló külföldi weboldalakat. Ezek sokszor meglepõen alacsony áron kínálják az árut (egy hazánkban több mint 800 forintba kerülõ dobozt átszámítva 4-500 forintért ígérnek, plusz postaköltség), és vállalnak szállítást az Európai Unióba is. Nincs azonban egyszerû dolga annak, aki legálisan akar ilyen módon cigarettához jutni. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az [origo] megkeresésére azt közölte, hogy az EU-n kívülrõl érkezõ csomagok a Magyar Posta nemzetközi kicserélõ üzemébe kerülnek, ahol a vámkezelést a posta kérelmezi a címzett nevében. Emiatt olyan csomagot senki nem kaphat, amelyet elõzõleg nem vámkezeltek. A NAV felhívja a figyelmet arra is, hogy a hatályos uniós szabályozás értelmében egy Európai Unión kívüli országból vámmentesen csak magánszemélytõl magánszemélynek küldhetõ cigaretta, legfeljebb 50 darab. Ilyen elõ is fordult a postaforgalmi vámkezelések során, de elhanyagolható mennyiségben - írta az [origo]-nak a hatóság.

Az ajándékként kapott, a vámmentes mennyiség (17. életévüket betöltött utasoknál légi úton 200 darab, egyéb módon utazók esetében 40 darab) feletti, valamint a rendelt cigaretta vámkezelése postaforgalomban kizárólag jövedéki engedély birtokában végezhetõ el, ezzel viszont természetes személyek nem rendelkeznek. A természetes személy kizárólag a saját maga által behozott, személyi poggyász részét képezõ cigarettát vámkezeltetheti engedély nélkül, amelyet a vámjogi szabadforgalomba bocsátáskor az adó megfizetését igazoló jellel lát el a vámhatóság - közölte a NAV, hozzátéve: az Európai Unión belül nem jellemzõ a cigaretta postai úton történõ szállítása Magyarországra, mivel minden egyéb tagállamban hasonló árú vagy drágább a dohánygyártmány, így az ilyen forgalom nem kifizetõdõ.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!