Az eddig ablakosként mûködõ, 16 négyzetméteres trafikot belépõs bolttá alakítani, az üvegfelületeket lefóliázni, a kötelezõ Nemzeti Dohánybolt feliratot legyártatni - amikor a két fõvárosi trafikot mûködtetõ házaspár kiszámolta, hogy a 31 750 forintos pályázati díj, a 100 ezer forintos biztosíték és a profi pályázatíró bére mellett nagyjából még egymillió forintos költséggel járna az új típusú dohánybolt megnyitása, letettek a tervükrõl, és úgy döntöttek, más vállalkozásba kezdenek. Ráadásul ez az egyszeri beruházási összeg csak a jéghegy csúcsa: úgy kalkuláltak ugyanis, hogy az üdítõvel, újsággal kibõvített áruválasztékkal sem érné meg a dohánybolt mûködtetése. Õk cigarettából havi 8 millió forintnyit adtak el eddig, vagyis a gyártók által megszabott 3-5 százalékos árréssel számolva legfeljebb 400 ezer forint körüli nyereséget termelt a cigaretta egy trafikban. Az új rendszerben erre jönne rá a többi engedélyezett termék nyeresége, hogy az egészbõl bérleti díjat, rezsit, koncessziós díjat, trafikonként minimum két alkalmazottat fizessenek. Ez utóbbira azért van szükség, hogy a pályázaton pluszpontot érõ 10 órás nyitva tartással üzemelhessenek.

Csak a következõ napok összesítése után derül ki, hány pályázat érkezik a nemzeti dohányboltokra a péntek éjfélig tartó határidõig, mindenesetre a trafikos házaspár esete jól példázza, miért tart a kormány attól, hogy nem lesz kirobbanó a siker. Nem meglepõ, hogy Lázár János, a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár még egy hétfõi nyilatkozatában is további könnyítési lehetõségekrõl beszélt. Azt mondta, az állam kötelezõ kiskereskedelmi árrést írhat elõ a dohánytermékekre. "Ha a dohánylobbi a kiskereskedõknek adott alacsony árréshez való görcsös ragaszkodással reméli ellehetetleníteni a trafikrendszert, akkor ki kell ábrándítanom õket: ennél jóval nehezebb feladattal is megküzdöttünk már" - mondta. Lázár egyébként európai példákat felhozva 8,5-13 százalékos árrésrõl beszélt, ami a mostani háromszorosa-négyszerese is lehet.

A gyártók nem nyelik le

Ez önmagában nem lenne gyógyír, állítja a kiskereskedõk egyesülete, vallják a nagykereskedõként mûködõ dohánygyárak. "A városokban még az ott kiemelkedõen jónak számító 12 milliós forgalomnál is csak 100-150 ezer forint maradna a trafikosoknál" - számolt Adorjánné Pordán Éva, a Magyar Dohány Kiskereskedõk Egyesületének titkára. "Az árrés bonyolult adópolitikai kérdés. Egyetértünk azzal, hogy emelni kell, de ez nem hoz eredményt a kevésbé forgalmas körzetekben". Ráadásul - tette hozzá - a gyártók jelenleg a nagy forgalmat csináló trafikokat jutalmazzák engedményekkel, és ezen nem is akarnak változtatni. "Felvetettük, hogy a kis forgalmú helyeknek járjon inkább a kompenzáció, de az volt a válasz, hogy az minden közgazdasági alapelvvel ellenkezne". Szerinte ugyanakkor a fogyasztók sem járnának jól a nagyobb árréssel.

"Van egy mondás szakmai körökben: aki az árrés emelését akarja, az a cigaretta árának emelését akarja". Erre az a magyarázat, hogy 100 forint cigarettaárból 82-83 forint az államé adók és egyéb terhek formájában, a maradékon osztozik a kis- és a nagykereskedõ. Márpedig 17-18 forintból nem lehet "büntetlenül" elvenni még nyolcat-tízet a gyártóktól úgy, hogy lenyeljék.

A Dohányipari Befektetõk Magyarországi Szövetsége az [origo] megkeresésére tovább árnyalta a képet: álláspontjuk szerint mivel a fogyasztói ár nagy része áfa és jövedéki adó, ezért az erre számított árrés növelése - az adóterhekkel - sokszorosára hízva jelentkezne a cigaretta fogyasztói árában. "A hirtelen növekvõ árak már bebizonyították Magyarországon, hogy rendkívüli sebességben és mértékben tudják növelni a feketepiacot, ami nemcsak állami bevételkiesést eredményez, hanem csökkenti a trafikosok bevételi alapját is" - írták. Szerintük mindenkinek az az érdeke, hogy a legális piac ne zsugorodjon, ezért "az árréssel kapcsolatos gondolkodásnak nem szabad a százalékos mértékre korlátozódnia", sokkal inkább arra kell törekedni, hogy a legális forgalmat megõrizzék.

Ezt Sánta János, a Continental Dohánygyár elnöke is megerõsíti. "Nem támogatjuk a kormányzat által sugallt irányt. Ez számításaink szerint nagyjából tízszázalékos cigarettaár-emeléssel járna" - mondta. Sánta szerint a változtatás már csak azt érintené, aki elnyerte a dohányboltok üzemeltetési jogát.

"Disznóság. Ha biztosan tudnánk, hogy tényleg erre készül a kormány, újraszámolnánk a dolgokat. Valószínûleg akkor sem pályáznánk, mert háromszoros árrésbõl sem lehetne meggazdagodni, de így is frusztráló, hogy a határidõ elõtt mondanak be valami újat" - mondta errõl az [origo]-nak nyilatkozó trafikos.

Az internet lenyomja a trafikokat

Egy Magyarországtól független jelenség miatt is aggódhat a kormány: az Európai Unió az internetes kereskedelem könnyítését fontolgatja, pontosabban a dohányáru kereskedelmérõl szóló uniós direktívát újítaná fel, és az új verzióba javasolja beépíteni, hogy a netes kereskedelem ne legyen tilos. Ezzel a kereskedõnek bejelentési kötelezettsége lenne a székhelye szerinti tagállamban, továbbá ki kellene építenie egy korellenõrzési rendszert. Ez az EU indoklása szerint az illegális netes rendeléstõl a legális felé terelné a vásárlókat, ami az adózás tekintetében is pozitív hatásokkal járna.

Ez a könnyítésként értelmezhetõ irány - a jelenleg hatályos törvények szerint Magyarországon dohányáru kizárólag üzletben forgalmazható - viszont könnyen tönkreteheti az eddigi erõfeszítéseket. "Ez akár azzal is járhat, hogy Magyarországon a fiatalok - a kabinet minden igyekezete ellenére - az internetes kereskedelemmel kerülik meg a most bevezetett szigorú szabályokat" - ismerte el Lázár János is. Ezzel a kis- és nagykereskedõk sem vitatkoznak. A Dohányipari Befektetõk Magyarországi Szövetsége szerint ez "teljes mértékben ellentétes a kormány törekvéseivel, hogy a fiatalkorúak körében a a dohánytermékek elérhetõségét megszüntesse", a szövetség ezért nem támogatja ezt a lehetõséget. A continentalos Sánta János szerint hiába állítják az érintettek, hogy csak 18 éven felülieknek szállítanak, valójában semmi biztosíték és ellenõrzés nincs a netes rendelésnél arra, hogy a felek betartják a jogszabályokat. A kiskereskedõk egyesülete ennél is keményebben fogalmaz: szerintük "a trafikosok végét jelentené, ha az internet bármilyen kis részt kihasítana magának a kereskedelembõl" - közölte Pordán Anikó.

A Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt.-t hiába kerestük, egyik témában sem nyilatkozott. Indoklásuk szerint ezekben a kérdésekben jogalkalmazóként nem illetékesek.