Csakhogy a vadhús az átlagvásárló számára mégis elérhetetlen, pontosabban megfizethetetlen. A drágább koncnak számító comb - minden nagyvad: vaddisznó, szarvas, õz és muflon esetében is - kiskereskedelmi ára 3500-4500 Ft/kg, a szarvas vesepecsenyéje, legértékesebb része 7-8 ezerbe is kerülhet. Ezekhez fõképp csak fagyasztottan lehet hozzájutni, elsõsorban a hipermarketekben, mert kisebb szaküzleteknek nem éri meg a különlegességnek számító termékcsoportot tartani. Összehasonlításképpen a nagyipari körülmények között hizlalt sertéscomb kilója 1000-1200, a szabadtartott mangalica azonos testrésze 3-4 ezer forintba kerül.

Nem vadon nõnek

"A vadhús árát befolyásoló elsõ tényezõ ott jelentkezik, hogy maga a vadászat csak kis része a vadgazdálkodás folyamatának. Megelõzi az élõhelyek kialakítása, az etetés, itatás, vadlesek, vadászati körülmények kialakítása, a vadkár megelõzése érdekében az erdõsítések védelme és több más tevékenység, amely jelentõs költséggel jár, és amelyet a vadgazdának ki kell gazdálkodnia. Ennek talán egyik legjelentõsebb tétele a vad által a mezõgazdaságban okozott kár megtérítése" - tudtuk meg Kisteleki Pétertõl, a Vadex Zrt. vezérigazgatójától.

Vadak a vetésen Mogyoród közelében

Fotó: Tuba Zoltán [origo]

Az ország vadgazdálkodási szempontból területekre oszlik, amelyek jogosultja  a vadászok tagdíjából, a trófeás vadak után fizetett díjból, külföldi vadászok vadásztatásából és a kilõtt vadak értékesített húsából fedezi a költségeket.

Az élõsertés átvételi ára 2013. április elején bruttó 500 forint körül mozog, az I. osztályú vaddisznóé ugyanekkor nettó 150-250 Ft/kg. Ezen az áron értékesíti a vadgazda a feldolgozónak - és a kilövõ vadászoknak, ugyanis nekik is ugyanúgy meg kell vásárolni - a húst. Ez még távol áll a több ezer forintos bolti vadhúsáraktól, a drágító tényezõk most következnek csak igazán. Elsõ osztályú lõtt vaddisznónak minõsül a 30-80 kg közötti zsigerelt súlyú test, mely a 12. bordáig ép gerinccel és ép combbal rendelkezik

A vadállat sovány és beteg is lehet

"A házi sertésnek szinte minden porcikája felhasználható, de egy vaddisznó feldolgozásánál 50-60 százalékos veszteségrõl kell beszélni.  A szõr, bõr, fej, zsír, a csontok nagyon kis részben értékesíthetõek. Döntõ részét ellenõrzött keretek között - tehát költségráfordítással - meg kell semmisíteni, ugyanis ezek veszélyes hulladéknak minõsülnek" - hívja fel figyelmünket a vaddisznó hiányosságaira Kisteleki.

Korábbi cikkünkben már írtunk róla: a vadfeldolgozóknál minden egyes rendszerbe kerülõ vadat hatósági állatorvos ellenõriz, de ez a rendelkezés ugyanígy vonatkozik a feldolgozásra kerülõ házi sertésre is.

Összevissza vesszük

"A vadhús fogyasztása jelentõsen koncentrálódik az év utolsó négy hónapjára, míg a vaddisznót egész évben lövik, kisebb-nagyobb megszorításokkal. A feldolgozott termékek kisebb része kerül frissen piacra, a többi mínusz 20 fokos tárolás után kerül forgalomba. Például a januárban lelõtt és feldolgozott vaddisznó jelentõs része szeptembertõl kerülhet a kiskereskedelembe.

Fagyasztott vadhús egy németországi ellenõrzésen 2006-ban

Forrás: AFP/DDP/Martin Öser

Tárolása, hûtése jelentõs energiaköltséggel jár. Ráadásul a fagyaszott vadhús az egyik legköltségesebb helyet foglalja el az üzletekben - a hûtõgondolát -, ahol olyan gyorsan forgó termékekkel kell "versenyeznie", mint a jégkrém, pizza, mirelit zöldség és ételkészítmények - mondta Kisteleki.

A legnagyobb baj

Bár Kisteleki szerint a magyar vadfeldolgozókra inkább az jellemzõ, hogy kötõdésük miatt és némi marketingcéllal inkább alacsonyabban, mint magasabban tartják a hazai árakat a nemzetköziekhez képest, de vannak kereskedelmi cégek, amelyek a prémiumkategóriába helyezik a vadhúst, és 30-40 százalékos árréssel forgalmazzák, mások 10-15 százalékkal dolgoznak. Minderre rájön még a 27 százalékos áfa, amely alól ez a termék sem élvez kivételt.

És ha elmegyek vadászni?

Ezek után felmerülhet, érdemes lenne vadászni. Érdemes, de nem az olcsón hazavitt hús miatt.

A vadászvizsga (ha valaki nem végzi el a 80-100 ezer forintos tanfolyamot, és nem veszi meg a kb. 15 000 forintba kerülõ tankönyveket) 10 000 forint, az éves vadászjegy (ez jogosít a hazai vadászatra) a vadászkamaráknál 14 000 (70 év felett 11 000). A fegyvertartási engedélyhez már különbözõ dokumentumokkal - pszichológiai alkalmassági vizsgálat (7500), orvosi alkalmassági vizsgálat (3-5 ezer) - kell a rendõrségre menni. Ott adott fegyverre (az elsõ 6000, onnantól minden egyes másik 3000) adják ki az engedélyt. A fegyvert nem lehet a ruhásszekrényben tárolni, egy biztonsági zárral ellátott lemezszekrény ára 40 000 forintnál kezdõdik.

Ha egy vadásztársaságnál tag akar valaki lenni, ott a beugró - amit kilépéskor visszaszolgáltatnak - általában egymillió forint, de ez társaságonként változó, 250 ezer és másfél millió is lehet. Az éves tagdíj 20-30 ezer forintnál kezdõdik, ez is társaságonként változik, és változó mennyiségû vad kilövési jogát tartalmazza. A kilõtt vadat a fent említett felvásárlási áron még meg kell - nem kötelezõ, de ha haza akarja vinni valaki, nem viheti ingyen - vásárolni, és ha a megadott keretbõl kilógó méretû trófeával rendelkezõ vadat lõ a vadász, egy kapitális példány esetén milliós tétel is lehet, kötelezõen.

Francia vadászok Arad közelében egy elejtett vaddisznóval

Forrás: AFP/Daniel Mihailescu

"Az engedélyek megszerzésén túl a felszerelés is költségekkel jár, de tapasztalatom szerint egy száz- százötvenezer forintos puskával már lehet vadászni. Eleinte feltétlenül érdemes kimenni egy lõtérre gyakorolni, és egy lõszer 300-1500 forintba kerül. És akkor a terepjáróról nem is beszéltünk, de a ruházat pár tízezer forintból megúszható. A társasági tagság nem kötelezõ, van lehetõség vendégvadász státusra, amikor egy tag meghív, és az õ keretének terhére vadászunk. Olcsóbb lehetõség a vadászatra, ha valaki egy meghirdetett vadkárelhárításra megy" -  tudtuk meg Tatár Dzsótól, aki négy éve vadászik.