A vadhús elõnyei és egyetlen, óriási hátránya
A vad az állat életminõsége és természetes takarmánya miatt a legfenntarthatóbb és legjobb minõségû (alacsony víz-, magas fehérjetartalom, gazdag ízvilág) húsok közé tartozik, és elkészítése sem kíván különleges felkészültséget. Hazánk vadban gazdag ország, így mi sem tûnik egyszerûbbnek, mint hogy együk meg azokat a szemtelen jószágokat, ha már annyian vannak.
Csakhogy a vadhús az átlagvásárló számára mégis elérhetetlen, pontosabban megfizethetetlen. A drágább koncnak számító comb - minden nagyvad: vaddisznó, szarvas, õz és muflon esetében is - kiskereskedelmi ára 3500-4500 Ft/kg, a szarvas vesepecsenyéje, legértékesebb része 7-8 ezerbe is kerülhet. Ezekhez fõképp csak fagyasztottan lehet hozzájutni, elsõsorban a hipermarketekben, mert kisebb szaküzleteknek nem éri meg a különlegességnek számító termékcsoportot tartani. Összehasonlításképpen a nagyipari körülmények között hizlalt sertéscomb kilója 1000-1200, a szabadtartott mangalica azonos testrésze 3-4 ezer forintba kerül.
Nem vadon nõnek
"A vadhús árát befolyásoló elsõ tényezõ ott jelentkezik, hogy maga a vadászat csak kis része a vadgazdálkodás folyamatának. Megelõzi az élõhelyek kialakítása, az etetés, itatás, vadlesek, vadászati körülmények kialakítása, a vadkár megelõzése érdekében az erdõsítések védelme és több más tevékenység, amely jelentõs költséggel jár, és amelyet a vadgazdának ki kell gazdálkodnia. Ennek talán egyik legjelentõsebb tétele a vad által a mezõgazdaságban okozott kár megtérítése" - tudtuk meg Kisteleki Pétertõl, a Vadex Zrt. vezérigazgatójától.
Vadak a vetésen Mogyoród közelében
Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Az ország vadgazdálkodási szempontból területekre oszlik, amelyek jogosultja a vadászok tagdíjából, a trófeás vadak után fizetett díjból, külföldi vadászok vadásztatásából és a kilõtt vadak értékesített húsából fedezi a költségeket.
Az élõsertés átvételi ára 2013. április elején bruttó 500 forint körül mozog, az I. osztályú vaddisznóé ugyanekkor nettó 150-250 Ft/kg. Ezen az áron értékesíti a vadgazda a feldolgozónak - és a kilövõ vadászoknak, ugyanis nekik is ugyanúgy meg kell vásárolni - a húst. Ez még távol áll a több ezer forintos bolti vadhúsáraktól, a drágító tényezõk most következnek csak igazán. Elsõ osztályú lõtt vaddisznónak minõsül a 30-80 kg közötti zsigerelt súlyú test, mely a 12. bordáig ép gerinccel és ép combbal rendelkezik
A vadállat sovány és beteg is lehet
"A házi sertésnek szinte minden porcikája felhasználható, de egy vaddisznó feldolgozásánál 50-60 százalékos veszteségrõl kell beszélni. A szõr, bõr, fej, zsír, a csontok nagyon kis részben értékesíthetõek. Döntõ részét ellenõrzött keretek között - tehát költségráfordítással - meg kell semmisíteni, ugyanis ezek veszélyes hulladéknak minõsülnek" - hívja fel figyelmünket a vaddisznó hiányosságaira Kisteleki.
Korábbi cikkünkben már írtunk róla: a vadfeldolgozóknál minden egyes rendszerbe kerülõ vadat hatósági állatorvos ellenõriz, de ez a rendelkezés ugyanígy vonatkozik a feldolgozásra kerülõ házi sertésre is.
Összevissza vesszük
"A vadhús fogyasztása jelentõsen koncentrálódik az év utolsó négy hónapjára, míg a vaddisznót egész évben lövik, kisebb-nagyobb megszorításokkal. A feldolgozott termékek kisebb része kerül frissen piacra, a többi mínusz 20 fokos tárolás után kerül forgalomba. Például a januárban lelõtt és feldolgozott vaddisznó jelentõs része szeptembertõl kerülhet a kiskereskedelembe.
Fagyasztott vadhús egy németországi ellenõrzésen 2006-ban
Forrás: AFP/DDP/Martin Öser
Tárolása, hûtése jelentõs energiaköltséggel jár. Ráadásul a fagyaszott vadhús az egyik legköltségesebb helyet foglalja el az üzletekben - a hûtõgondolát -, ahol olyan gyorsan forgó termékekkel kell "versenyeznie", mint a jégkrém, pizza, mirelit zöldség és ételkészítmények - mondta Kisteleki.
A legnagyobb baj
Bár Kisteleki szerint a magyar vadfeldolgozókra inkább az jellemzõ, hogy kötõdésük miatt és némi marketingcéllal inkább alacsonyabban, mint magasabban tartják a hazai árakat a nemzetköziekhez képest, de vannak kereskedelmi cégek, amelyek a prémiumkategóriába helyezik a vadhúst, és 30-40 százalékos árréssel forgalmazzák, mások 10-15 százalékkal dolgoznak. Minderre rájön még a 27 százalékos áfa, amely alól ez a termék sem élvez kivételt.
És ha elmegyek vadászni?
Ezek után felmerülhet, érdemes lenne vadászni. Érdemes, de nem az olcsón hazavitt hús miatt.
A vadászvizsga (ha valaki nem végzi el a 80-100 ezer forintos tanfolyamot, és nem veszi meg a kb. 15 000 forintba kerülõ tankönyveket) 10 000 forint, az éves vadászjegy (ez jogosít a hazai vadászatra) a vadászkamaráknál 14 000 (70 év felett 11 000). A fegyvertartási engedélyhez már különbözõ dokumentumokkal - pszichológiai alkalmassági vizsgálat (7500), orvosi alkalmassági vizsgálat (3-5 ezer) - kell a rendõrségre menni. Ott adott fegyverre (az elsõ 6000, onnantól minden egyes másik 3000) adják ki az engedélyt. A fegyvert nem lehet a ruhásszekrényben tárolni, egy biztonsági zárral ellátott lemezszekrény ára 40 000 forintnál kezdõdik.
Ha egy vadásztársaságnál tag akar valaki lenni, ott a beugró - amit kilépéskor visszaszolgáltatnak - általában egymillió forint, de ez társaságonként változó, 250 ezer és másfél millió is lehet. Az éves tagdíj 20-30 ezer forintnál kezdõdik, ez is társaságonként változik, és változó mennyiségû vad kilövési jogát tartalmazza. A kilõtt vadat a fent említett felvásárlási áron még meg kell - nem kötelezõ, de ha haza akarja vinni valaki, nem viheti ingyen - vásárolni, és ha a megadott keretbõl kilógó méretû trófeával rendelkezõ vadat lõ a vadász, egy kapitális példány esetén milliós tétel is lehet, kötelezõen.
Francia vadászok Arad közelében egy elejtett vaddisznóval
Forrás: AFP/Daniel Mihailescu
"Az engedélyek megszerzésén túl a felszerelés is költségekkel jár, de tapasztalatom szerint egy száz- százötvenezer forintos puskával már lehet vadászni. Eleinte feltétlenül érdemes kimenni egy lõtérre gyakorolni, és egy lõszer 300-1500 forintba kerül. És akkor a terepjáróról nem is beszéltünk, de a ruházat pár tízezer forintból megúszható. A társasági tagság nem kötelezõ, van lehetõség vendégvadász státusra, amikor egy tag meghív, és az õ keretének terhére vadászunk. Olcsóbb lehetõség a vadászatra, ha valaki egy meghirdetett vadkárelhárításra megy" - tudtuk meg Tatár Dzsótól, aki négy éve vadászik.
Tehát, ha én õsszel szeretnék saját kézzel elejtett vaddisznóból pörköltet fõzni, a malacperselyembõl 300 000 forint körüli összeget kell kigurítanom. Minimum. És ebben még nincs benne a mattfekete Lada Niva. Bármennyire is szeretném.