Mivel az elmúlt évben is sok szülõ tartotta gyermekét hétéves koráig óvodában, most számos általános iskolában túljelentkezés van az elsõ évfolyamra. A problémát a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) elnöke, Marekné Pintér Aranka a köznevelési törvény módosításával oldaná meg, így az iskoláknak lehetõségük lenne arra, hogy 27 helyett akár 32 fõs osztályokat is indítsanak.

A szülõk egy iskolát választhatnak a gyermeküknek, a felvételrõl az igazgató dönt. Amennyiben a választott iskola elutasító választ küld, a leendõ nebulót a lakóhelye szerinti körzetben kell elhelyezni. Ha a szülõ nem ért egyet a döntéssel, annak kézhezvételétõl számított 15 napon belül kérelmet nyújthat be a Klik illetékes tankerületi igazgatójának.

Ha nincs elég férõhely, sorsolással is eldõlhet, kit melyik iskolába vesznek fel. Ebben az esetben elsõbbséget élveznek a halmozottan hátrányos helyzetû és azok a sajátos nevelési igényû gyerekek, akiknek különleges helyzete ezt indokolja. Az iskolák általában elõnyben részesítik azokat a diákokat, akiknek a testvérük is az adott intézménybe jár vagy tartósan beteg, fogyatékkal él, illetve akik szülei a közelben dolgoznak.

Ezt vigye magával

A beiratkozáshoz kellenek a gyerek papírjai:
 lakcímkártya, vagy ha van, személyi igazolvány
 taj-kártya
 iskolaérettséget tanúsító, az óvoda által kiállított szakvélemény

"Nem drámai a túljelentkezés"

Nem drámai mértékû a túljelentkezés, illetve a helyhiány az általános iskolákban, sajnos nem bújtak elõ a föld alól hatéves gyerekek nagy számban. Az történt, hogy a köznevelési törvény a korábbiakhoz képest némileg eltérõen szabályozza az iskolába lépés kezdetét – mondta a 180 percben Hoffmann Rózsa közoktatásért felelõs államtitkár annak kapcsán, hogy a fõvárosból és az agglomerációból jelzések érkeztek: problémát okoz az általános iskolákban a túljelentkezés, nincs elegendõ hely.

Az Emberi Erõforrások Minisztériumának (Emmi) tisztségviselõje hangsúlyozta, míg korábban „meglehetõsen laza volt, hogy a gyerek hat-, hét- vagy nyolcéves korában megy iskolába, most visszatérünk ahhoz a mindenütt bevált gyakorlathoz, hogy hatéves kor után iskolába kell menni”. Hozzátette: az a gyerek, aki nem iskolaérett, akinek a fejlõdése szempontjából ez ártalmas lenne, az új szabályozást követõen is tovább maradhat az óvodában.

Hoffmann Rózsa szerint az eltérõ szabályozás „talán kicsit átrendezi a gyerek helyzetét, és ebbõl adódhat, hogy országos mértékben a tízezret közelítõ mértékben megnövekedett számban kezdik el az idén az általános iskolát, mint a megelõzõ években”. Az államtitkár szerint az már látszik, hogy van olyan hely, ahol százakra tehetõ a többlet, de hogy hol és pontosan mekkora a túljelentkezés, arról még nincsenek adatok, ezeket szerda délre kérte.

Ez ismét egy olyan alkalom lesz, amely azt tanúsítja, hogy az iskolák állami fenntartásba vétele mennyire jó, mert az országban egységesen lehet arról gondoskodni, hogy minden tanköteles korú, iskolaérett gyereknek meglegyen a helye valamelyik hozzá közeli intézményben – jelentette ki az államtitkár.

Van, ahol építkezni kell

A témában szerdán nyilatkozott Marekné Pintér Aranka, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) elnöke is. Az m1 Ma reggel címû mûsorában azt mondta, elõzetes adataik szerint a hozzájuk tartozó iskolákban nyolcezerrel több az iskolás korú gyerek, a fõvárosban pedig összesen húszezer gyerek beiratkozásra lehet számítani. Budapesten és nagyobb városokban, így Baján, Kecskeméten, Szombathelyen többszázas beiratkozási létszámnövekedés tapasztalható – közölte. Marekné Pintér Aranka hozzátette, a beiratkozás után a Klik és a mûködtetõ önkormányzatok közös feladata lesz megteremteni a gyerekek elhelyezésének feltételeit. A helyzet –  egy-két kivételtõl eltekintve – osztályindításokkal kezelhetõ, de van olyan hely, ahol bõvítésre, építkezésre lesz szükség.

A Klik elnöke elmondta azt is, a jövõ tanévi osztálylétszámok egyelõre nem emelhetõek, erre csak akkor lesz mód, ha a parlament elfogadja az erre vonatkozó egyéni képviselõi indítványt. A szeptembertõl hatályos köznevelési törvény ugyanis még nem tartalmazza az osztálybõvítés lehetõségét.

Megvan már az új helyettes államtitkár

Hoffmann Rózsa beszélt helyettese, az április közepén távozó Gloviczki Zoltán lemondásáról is. A politikus emlékeztetett rá, már tavaly õsszel eldõlt, hogy csere lesz a poszton, de az új helyettes államtitkár személyérõl csak akkor kíván nyilatkozni, ha már a pecsét is rajta lesz a kinevezésén. „Megvan már, hogy ki lesz az, úgyhogy a jogfolytonosság, a munka folytonossága biztosítva lesz” – tette hozzá.

Gloviczki Zoltán októberben kérte felmentését, amikor kiderült, hogy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter megszorító csomagja miatt a 2013 szeptemberére ígért, jelentõs béremeléssel járó pedagógus-életpálya bevezetése az ország gazdasági helyzete miatt 2014 januárjára tolódhat. Hoffmann Rózsa ekkor marasztalta Gloviczkit, s megállapodtak: tavaszig, amíg fontos feladatait lezárja, a helyén marad. Ennek kapcsán Hoffmann Rózsa a Kossuth Rádió mûsorában azt mondta, nagyon sajnálja, hogy Gloviczki Zoltán nem gondolta meg a lemondását. „Három borzasztó kemény évet csinált végig olyan munkatempóban és olyan munkaminõségben, ami elõtt csak fejet hajthatok” – mondta az államtitkár.

Nehogy valaki tévedésbe essen

A köznevelési államtitkár beszélt arról is, hogy a következõ tanévtõl várhatóan beindul a folyamatos tanfelügyeleti rendszer, melynek egyik fõ célja az oktatás minõségének javítása. Az oktatási kormányzat nagyon jól áll a rendszer kiépítésével, amely azonban, „nehogy valaki tévedésbe essen”,  nem új keletû minõségbiztosítási szisztéma. Olyan segítõ célú, minõségjavító, a jó gyakorlatokat feltáró és a hibákat kiszûrõ ellenõrzésrõl van szó, amelyre régóta szükség van az oktatási rendszerben – mondta az államtitkár. Hozzátette: a magyar közoktatásban közel három évtizede megszûnt az ilyenfajta külsõ szakmai ellenõrzés, miközben azt látni, hogy a világban szinte mindenütt van valamilyen tanfelügyelet.

A magyar sajátosságokat figyelembe vevõ ellenõrzési modellt egy kutató csoport dolgozta ki, amely a napokban próbálja ki munkája eredményét. A kipróbáló szakértõk képzése már megtörtént, a metódust a tesztek után véglegesítik, mert nagyon fontos, hogy országosan egységes módszerekkel, szakmai szempontok alapján, a szubjektív elemeket lefaragva lehessen végezni az ellenõrzéseket. Így a következõ tanév kezdetétõl már élesben elindulhat a kipróbált, korrigált metódus alapján végzett tanfelügyelet.