Hangsúlyozta: a kormány elsõdleges célja, hogy a külföldi tulajdonú energiaszolgáltatókkal megteremtse egy hosszú távú együttmûködés lehetõségét. A kabinet úgy véli, ezek a cégek is részt vállalhatnak az ország stabilizálásának terheibõl, és eldönthetik, hogy "tovább jönnek-e velünk azon az úton, amit elkezdtünk".

Németh Lászlóné kérdésre elmondta, hogy eddig két cég jelezte: tárgyalni szeretne a kormánnyal a további együttmûködés feltételeirõl. Hozzátette: az egyik cég szándéka az, hogy ha az állam a veszteséges területet kivásárolja, akkor ennek fejében más befektetéseket hajt végre Magyarországon. A miniszter tárcája egyik legfontosabb eredményének nevezte a rezsicsökkentést.

Emlékeztetett arra, hogy 2002 és 2010 között a gáz ára háromszorosára, a villanyé kétszeresére emelkedett, ezzel nehéz helyzetbe kerültek a magyar családok. Szólt arról is, hogy nagy reményeket fûz az orosz partnerrel való tárgyaláshoz, amely hozzájárulhat a rezsicsökkentéshez. Németh Lászlóné elmondta: az energiaellátási lánc minden szereplõjével tárgyalnak a további rezsicsökkentés lehetõségérõl.

A miniszter az utóbbi három évet összegezve kijelentette: 2010-ben megnyílt a lehetõség arra, hogy Magyarország jelentõs gazdaságpolitikai fordulatot hajtson végre, az NFM pedig azt tûzte ki célul, hogy teljesítményével egy versenyképesebb és igazságosabb ország mûködéséhez járuljon hozzá. Németh Lászlóné felhívta a figyelmet arra, hogy tárcája az állami feladatok több mint ötödéért felel, és úgy vélte, sikeresen végrehajtották és folytatják a kormány átfogó gazdaságpolitikai munkájából a rájuk jutó részt.

Németh Lászlóné hangsúlyozta: Magyarország jó pozícióból várja a 2007-2013-as európai uniós fejlesztési idõszak zárását. Kiemelte: a számok és az eredmények önmagukért beszélnek, a rendelkezésre álló keret 95-97 százalékát már meghirdették, a döntések pedig jó ütemben születnek. Idén május közepéig 475 milliárd forintot sikerült kifizetni, és a miniszter bizakodó a tekintetben, hogy ebben az évben a tervezett 1500 milliárd forintot le fogja tudni hívni Magyarország.

A következõ, 2014-2020-as idõszakról elmondta: jó esély van arra, hogy az Európai Bizottság jóváhagyja az operatív programok új struktúráját, amely lehetõvé teszi a gazdaság beindítását. A kormány célja, hogy a következõ fejlesztési periódusban a források 60 százalékát közvetlenül gazdaságfejlesztésre, 40 százalékát pedig infrastruktúra, környezetvédelmi és humán erõforrás fejlesztési célokra használja fel.

Emlékeztetett arra, hogy a pályázati eljárásokat egyszerûsítették, a dokumentáció kevesebb lett, tavaly nyáron pedig létrejött a nemzeti fejlesztési kormánybizottság, amelynek célja, hogy a döntések gyorsan, ütemesen szülessenek. Németh Lászlóné hozzáfûzte: lehetõvé vált, hogy minden operatív programnál jóvá tudták hagyni a túlvállalást a keretek biztosabb kihasználása érdekében.

A miniszter az uniós források felhasználásának gyorsítása kapcsán hangsúlyozta: a szállítói elõleget is elérhetõvé tették, önerõalapot hoztak létre az állami szféra nyertes szervezeteinek a fejlesztések elindításához.
Németh Lászlóné szólt arról is, hogy 2014 és 2020 között összesen 7080 milliárd forint uniós fejlesztési forrás áll az ország rendelkezésére, ami egy fõre vetítve 712 ezer forint támogatás.

Kitért arra, hogy az elmúlt idõszakban a vagyonpolitikában alapvetõ változások történtek, a privatizáció lezárult, és megerõsítették az állami szerepvállalást a stratégiai jelentõségû vállalatokban. Ezt a célt szolgálta például a Rába és a Mol részvénycsomag megvásárlása. Megemlítette, hogy az E.On gázüzletágának megvásárlása az idén nyár végén, õsz elején lezárul, és ennek köszönhetõen a gázellátás szempontjából Magyarország nem lesz olyan kiszolgáltatott helyzetben mint eddig.

Az állam is lehet jó gazda - jelentette ki a miniszter, példaként említve a HungaroControlt, amely 80 százalékban önerõbõl fedezte legutóbbi fejlesztéseit az uniós 20 százalék mellett. A MÁV is komoly eredmény ért el azzal, hogy költségvetésének keretein belül tudott maradni tavaly - tette hozzá. Németh Lászlóné kérdésre közölte: a Magyar Fejlesztési Banknál megemelték és megnyitották a Volán buszbeszerzések kedvezményes hitelkeretét.

Völner Pál, az NFM államtitkára hozzátette: a Volánbusz 150 jármû vásárlására irányuló közbeszerzése már elindult. A gyorsvonati pótjegyek kapcsán kiemelte, hogy eddig a tervezett bevételek befolytak a költségvetésbe, a vasúti gyorsvonati kocsik felújítása nincs veszélyben. Vályi-Nagy Vilmos államtitkár a vasúti kommunikációs GSM-R tenderrõl azt közölte, hogy e hónap végén születhet eredmény a közbeszerzésrõl.

Németh Lászlóné a trafikpályázatokat firtató kérdésekre elmondta: szerinte a tárca számára pozitív eredménnyel zárul az ügyészség vizsgálata a személyes adatokkal való visszaélés ügyében. A trafikszerzõdések aláírása az eddigi nyertesekkel lezárult, a bolt nyitáshoz szükséges engedélyek megszerzése folyamatban van, a koncessziós törvény és az adatvédelmi biztos ajánlását figyelembe véve járnak el a nyilvánosságra hozatalban - fûzte hozzá a tárcavezetõ. A paksi atomerõmû bõvítésére vonatkozó kérdésre elmondta: az év végére nemzetközi pályázatot írnak ki a folyamat elindítására.