Október elsejével a Magyar Nemzeti Bank (MNB) veszi át a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) tevékenységét – számolt be tegnap a Napi Gazdaság több meg nem nevezett forrásra hivatkozva.

A lap értesülése egybeesik azzal, amirõl a Népszabadság is tudósított két hónappal ezelõtt: akkor arról írtunk, hogy a kormány tervei szerint az idén, várhatóan még az õsszel a Matolcsy György vezette jegybankba integrálnák a pénzügyi szektor ellenõrzését, és így a két, jelenleg egymás mellett mûködõ szervezet helyett egy „szuperfelügyelet” kontrollálná a területet.

Egyes forrásaink szerint az ehhez szükséges törvénymódosításokat még a tavaszi ülésszakban elfogadhatja a parlament, mások úgy vélik: erre csak õsszel kerül sor. Bár az Országgyûlés elvileg már csak jövõ hétfõn ül össze, de úgy tudjuk, a hónap folyamán ezt még néhány rendkívüli ülésnappal, június 21-ig megtoldanák, így lesz idõ a jogszabályváltozások tárgyalására. Akárhogy is lesz, az összevonásra még az idén sor kerül, ha nem októberben, akkor kicsit késõbb.

Úgy tûnik, az is eldõlt, hogy az integráció teljes lesz, pedig korábban a kabinet vizsgálta azt a lehetõséget, hogy bizonyos területek megtartásával az MNB mellett továbbra is mûködjön egy önálló, igaz, leszûkített hatáskörû PSZÁF.

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetõje áprilisban arról beszélt, hogy szerinte az értékpapír-felügyeletet és talán a biztosítók ellenõrzését nem kellene a jegybankhoz delegálni, s úgy tudjuk, ezt a véleményt mások is osztották a kormányoldalon. A május elején publikált, az MNB és a PSZÁF összeolvasztásáról szóló vitaanyagában egyébként a jegybank is az értékpapír-felügyeletet, valamint a fogyasztóvédelmet nevezte meg olyan területként, mely továbbra is önálló hatóság keretében mûködhetne, ugyanakkor az MNB szerint hatékonyabb rendszert eredményezne, ha minden feladat hozzájuk kerül. A jegybank ezt azzal indokolja, hogy az uniós intézményrendszer és az európai országok gyakorlata is ebbe az irányba mutat, bár az anyagban azt is elismerik, hogy a 27 uniós tagállamból mindössze négyben (Szlovákiában, Csehországban, Írországban és Litvániában) mûködik integráltan a felügyelet és a jegybank.

Orbán Viktor miniszterelnök amúgy másfél hónapja még arról beszélt, hogy jelenleg nincs napirenden a PSZÁF és az MNB összevonása, ám – mint ahogy errõl egy kormányzati forrás alapján akkor is beszámoltunk – a miniszterelnök csak addig nem akarta a pénzügyi szektor ellenõrzésének átalakításával „irritálni” az Európai Bizottságot, illetve az Európai Központi Bankot (EKB), míg Magyarország ki nem kerül az uniós túlzottdeficit-eljárásból. A végleges döntést majd csak az uniós pénzügyminiszterek hozzák meg két hét múlva esedékes ülésükön – ez indokolná, hogy a tavaszi ülésszak helyett az õsz elején fogadják el a jogszabályt. Ezenkívül érdemes lehet megvárni a Velencei Bizottság június 14–15-i közgyûlését is a döntéssel.

Érdekes az a sietség is, amivel az MNB-t és a PSZÁF-ot összevonná a kormány: egyik forrásunk arra hívta fel a figyelmet, hogy az októberi céldátum az unióban példátlan gyorsaságú integrációt jelentene, amely amellett, hogy kiválthatja az EKB nemtetszését, kockázatot jelenthet a pénzügyi felügyelet mûködésére is. Úgy tudjuk, a kabineten belül nem is mindenki támogatja ezt az elképzelést, de egyébként az említett vitairatban a jegybank is 2014. január elsejei összevonást javasolt arra az esetre, ha a szükséges törvénymódosításokat még a tavaszi ülésszakban elfogadja a parlament.

Az MNB és a PSZÁF összevonásával kapcsolatban Binder István, a felügyelet szóvivõje megkeresésünkre úgy fogalmazott: a változás megfelelõ elõkészítése a jogszabályalkotó feladata. A PSZÁF, illetve a felügyelet munkatársai addig is a megszokott rendben végzik a munkájukat – tette hozzá. A jegybanknál kérdésünkre csak annyit mondtak, hogy a témában nem szeretnének nyilatkozni, az összevonással kapcsolatos hírekre nem kívánnak reagálni, ugyanakkor figyelmünkbe ajánlották a két szervezet integrálásáról szóló, májusban publikált háttéranyagot.