A kormány célja, hogy a pálinka, amely az agrárstratégiában külön is szerepel, a márkanév pedig hungaricum , agrár vezértermékké, világmárkává váljon a következõ években  - mondta Mengyi Roland (Fidesz) országgyûlési képviselõ szombaton Boldogkõváralján. A politikus, aki egyben a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyûlés elnöke is, a Bestillo Pálinkaház által immár második alkalommal rendezett Gönci Barack Vigasságon elmondta: a pálinka fogyasztása bel- és külföldön is reneszánszát éli, az italkülönlegesség értékesítése évrõl-évre nõ. Ezért fontos a minõségére is odafigyelni, amelyet a védjegygarancia-rendszer is szolgál.

Mengyi Roland emlékeztetett, hogy a magyar pálinka védelmét a Fidesz vezette kormány már 2010-ben kezdeményezte.A hagyomány volt az elindítója 2010 szeptemberében annak a törvénymódosításnak is, amellyel a kormány szabaddá tette a saját fogyasztásra szánt pálinka házi fõzését ötven literig - emlékeztetett.A politikus tájékoztatása szerint 2012-ben a házi pálinkafõzõkben csaknem 12 millió liter pálinka készült, míg a kereskedelmi fõzõkben 1,8 millió liter. Megjegyezte: az unió a háznál történõ pálinkafõzés miatt is vitába szállt Magyarországgal.Az EU az elmúlt évben kötelezettségszegési eljárást indított, a magyar kormány azonban nem kíván lemondani errõl a hagyományról, és az európai bírósághoz fordult. Várhatóan az idén vagy legkésõbb jövõ tavasszal ítélet születik - jegyezte meg.

A kajszibarack Abaúj jellegzetes gyümölcse. A környéken elsõsorban a magyar kajszi, a Gönci magyar kajszi, a Ceglédi bíborkajszi, illetve a Pannónia fajtát termesztik. Ezekbõl készül a földrajzi eredetvédett gönci barackpálinka is, amely annak köszönheti védett státusát, hogy nemcsak az alapanyaga helyi, hanem lepárlását és palackozását is helyben végzik. A gönci barackpálinka egyik gyártója, a Bestillo Pálinkaház tavaly rendezte meg az 1. Gönci Barackfesztivált a Pálinkaház boldogkõváraljai látogatóközpontjában. Mivel a gönci barack különleges puhaságának köszönhetõen nehezen szállítható, és frissen szedve a legfinomabb, ezért a szervezõk az idén is a szüret idejére idõzítették a mulatságot.

Magyarországnak fontos a pálinka

Agrár-vezértermékké és világmárkává válhat a magyar pálinka a következõ tíz évben, az ehhez szükséges feltételeket most mérik fel a szakértõk – közölte korábban V. Németh Zsolt is egy budapesti szakmai tanácskozáson. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) vidékfejlesztésért felelõs államtitkára a 11. Országos Pálinka Fórumon elmondta: megvizsgálják, hogy milyen feltételeknek kell megfelelnie az alapanyag-termelésnek, a feldolgozó kapacitásoknak, a piackutatásnak és a marketingnek.

A múlt évben a kereskedelmi céllal fõzött – 50 százalékos – pálinka mennyisége elérte az 1,76 millió litert, míg a szabad forgalomba bocsátott, bérfõzött – 50 százalékos – párlat mennyisége 11,86 millió litert tett ki. Magyarországon 550 bérfõzést végzõ szeszfõzde van, a kereskedelmi fõzdék száma 86. Az államtitkár jelezte: a kereskedelmi, a bér- és a magánfõzés, a pálinkafõzés egymást kiegészítõ szegmensei. Emlékeztetett: 2010 óta – a jövedéki törvény módosítása nyomán – a magánszemélyek nemcsak bérfõzésben, hanem saját desztillálóberendezéssel, adóraktári engedély nélkül is elõállíthatnak pálinkát. Így lehetõvé vált a szabad párlatfõzés Magyarországon.

V. Németh Zsolt úgy vélekedett: szoros a kapcsolat a pálinka és a vidékfejlesztés között, a pálinkafõzésnek ugyanis szerepe van a hagyományok, a helyi kulturális, turisztikai és gasztronómiai értékek megõrzésében. Különösen igaz ez a tájfajták megvédésében – hangsúlyozta. Emellett felhívta a figyelmet a pálinkafõzéshez kapcsolódó zöldség és gyümölcstermesztés meghatározó szerepére a vidéki munkahelyteremtésben, és arra, hogy a termelõk, feldolgozók és a szolgáltatást végzõk profitja is a vidéken marad, így az a helyi gazdaságfejlesztés eszköze is.

Beszélt arról is: a gyümölcsültetvények telepítésének és korszerûsítésének támogatása, a mezõgazdasági termékek értéknövelõ (ÉLIP), valamint a mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása szintén kapcsolódik a pálinkafõzéshez. A gyümölcsösök fejlesztésére – 2008-2011 között – mintegy 8,5-8,6 milliárd forintot kötöttek le a gazdálkodók. Az ÉLIP esetében ez a kötelezettségvállalási összeg: 6 milliárd, míg a mikrovállalkozások támogatására mintegy 556 millió forint volt.

Piros László, a Magyar Pálinka Lovagrend Egyesület elnöke, nagymester elmondta, hogy az utóbbi tíz évben folyamatosan csökken Magyarországon az égetett szeszes italok fogyasztása. Ez alól kivétel volt a pálinka az utóbbi két évet kivéve. Hangsúlyozta: vissza kell állítani a pálinkaminõsítés hitelességét, át kell tekinteni, korszerûsíteni a pálinkára vonatkozó szabályozást, és összefogást sürgetett a pálinkafõzésben érintettek között.

A pálinka leírása

A pálinka az erjesztett gyümölcsök lepárlásával készülõ gyümölcspárlatok egy hagyományos, magyar fajtája, kivéve a legtöbbször szintén a pálinkák közé sorolt törkölypálinkát, mely törkölypárlat. A pálinka, törkölypálinka, és bizonyos helyi változataik európai uniós eredetvédettséget élveznek: a „pálinka” elnevezést csak Magyarország és négy osztrák tartomány használhatja. A Romániában fõzött hasonló gyümölcspárlatok Pãlincã néven hozhatók forgalomba. Leggyakoribb alapanyaga a szilva, a körte, az alma, a kajszibarack, a cseresznye, a szõlõtörköly és az eper, de bármilyen Magyarországon termett gyümölcsbõl (az osztrák tartományokban csak helyi kajszibarackból) készülhet.

A 2008. évi LXXIII. törvény (Pálinkatörvény) rendelkezik a pálinka elkészítésérõl. Ez alapján csak azok a termékek nevezhetõk pálinkának, illetve törkölypálinkának, melyek: Magyarországon termett gyümölcsbõl, illetve szõlõtörkölybõl készülnek, 100%-os gyümölcstartalmúak, azaz sem egyéb alkoholt, sem pedig színezõ-, ízesítõ- vagy édesítõanyagot nem tartalmaznak, és minimum 37,5%-os alkoholfokkal rendelkeznek.