Az új Mt. alapján 2012. július 1-tõl akkor beszélhetünk kötetlen munkarendrõl, ha a munkáltató a munkavállalónak írásban átengedi a jogot, hogy napi munkaidejének legalább felét heti rendszerességgel magának ossza be.

Vagyis a jelenleg hatályos szabályok szerint nem kell, hogy a munkavállaló a munkaideje egésze felett rendelkezzen, elegendõ, ha a munkaidõ felét saját maga oszthatja be. Például ha a teljes munkaidõs munkavállaló 11 és 15 óra között köteles a munkahelyén munkát végezni (törzsidõ), de a fennmaradó 4 órát saját döntése szerint dolgozhatja le, már kötetlen munkarendrõl beszélhetünk.

A kötetlen munkarend sajátossága, hogy keretében az alábbiakra vonatkozó szabályokat egyáltalán nem kell alkalmazni:

• munkaidõkeret,
• munkaidõ-beosztás,
• vasárnapi és munkaszüneti napi munkaidõ-beosztás,
• munkaközi szünet,
• napi és heti munkaidõ,
• rendkívüli munkaidõ,
• ügyelet,
• készenlét.

Ezáltal nem kell nyilvántartani a rendes és rendkívüli munkaidõt, illetve a készenlétet. Kizárólag a szabadság nyilvántartása kötelezõ.

A kötetlen munkarend azonban kizárólag abban az esetben alkalmazható, ha a munkakör sajátos jellege, illetve a munkavégzés önálló megszervezése tekintetében ez lehetséges.

A kötetlen munkarenddel kapcsolatban azonban fontos megjegyezni, hogy a jelenlegi meghatározás csak 2013. december 31-ig alkalmazható: 2014. január 1-tõl visszatér a régi szabály, miszerint csak akkor beszélhetünk majd kötetlen munkarendrõl, ha a munkáltató a teljes munkaidõ beosztásának jogát átengedi a munkavállalónak. Ebben az esetben viszont a munkarend kötetlen jellegét nem érinti majd, ha a munkavállaló a munkaköri feladatok egy részét azok sajátos jellegénél fogva meghatározott idõpontban, vagy idõszakban kell, hogy teljesítse.

A bejegyzés szerzõje Pentz Edina, az RSM DTM Hungary Zrt. bérszámfejtési vezetõje. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.