"Vettem egy irodát mikrohitel-pályázaton. 10 millió forint elutalva tegnapelõtt takarékszövetkezetben. 40 000 forint a tranzakciós díj! Eldobtam az agyamat! 4 ezrelék, ebbõl 3 ezrelék az adó" - egyik kommentelõnk ezt a történetet osztotta meg néhány héttel az után, hogy a kormány 0,3 százalékra emelte fel az illeték kulcsát.

Az adóemelést a bankok az ügyfelekre hárították, de nem mindig az adó mértékében. A tranzakciós illeték maximuma egy átutalásnál 6000 forint, de ahogy a kommentelõ vállalkozó esetében is történt, elõfordul, hogy ennél többet is levont a bank. A pályázó takarékszövetkezete 34 ezer forinttal többet vont le tõle, mint amennyi adót utána befizetett az államnak.

A pénz áramlása a gazdaságban olyan, mint a véré a szervezetben, az akadályozása fékezi a fejlõdést. A bankok árai a kormány adókivetésének hatására jelentõsen nõttek, körülbelül 30 százalékkal többe kerül a bankhasználat, mint egy évvel korábban, és közel 50 százalék a drágulás 2010 óta. Ez olyan mértékû drágulás, amely azoknak a vállalkozásoknak, amelyek gyakran mozgatnak pénzt, elviselhetetlen többletterhet jelent, óhatatlanul keresik azokat a megoldásokat, ahol a pénz áramlása a leginkább akadálytalan.

Számla helyett széf

Elviselhetetlen volt a drágulás annak az építési vállalkozónak is, aki egyszerûen minden bankszámláját megszüntette, és helyette egy bankban széfet bérel. A házat rendelõk az egy-két milliós részleteket készpénzben adják neki, õ pedig az anyagokért és az embereinek is készpénzben fizet. Magyarországon 1,5 millió forint fölött kötelezõ az elektronikus utalás, de az építés során felmerülõ kiadások még ezen a határon belül maradnak.

A vállalkozó egy hónapban gyakran 3-4 házat is építtet egyszerre, ami 10-20 tranzakció lebonyolításával jár, amely százezres nagyságrendû illetékfizetést jelentene számára. Mindenrõl ad papírt, nem az adót kerüli ki a számlák beszántásával, bank nélkül viszont ezt a havi százezres kiadást megússza.

Éljen a retró borítékozás!

Minél több tranzakciót bonyolít le egy vállalkozás, annál inkább megéri neki, hogy messzirõl kerülje a bankokat. A kormány ezt még támogatta is, amikor tavaly eltörölte a házipénztárban elhelyezhetõ készpénzállományt maximáló szabályt. Addig legfeljebb az éves árbevétel 10 százalékát lehetett a pénztárban tartani, ezután pedig annyit, amennyit a cég magának megszab.

"Én cégvezetõ lennék, és ha már a retró divatvilágnak élünk, visszatérnék egy igazi retró életérzésnek, a borítékos fizetésnek" - írta egy munkaadó kommentelõnk. Véleményében ugyanazt írta le, mint az a munkavállaló, aki arról mesélt, hogy "nálunk a cégnél körbement egy aláírási lista, hogy ki kéri készpénzben a fizetését. Hát jó nagy szar ez az ország."

Százmilliárdos veszteség

Sarkos véleménye nem alaptalan. A készpénzes fizetés a feketegazdaság melegágya, és nem mindenki vezeti tisztán a készpénzes fizetéseit, mint a bankoktól elköszönõ építési vállalkozó. Nemcsak a feketepénzek miatt kiesõ adóbevétel okoz kárt az országnak, hanem a készpénznek önmagában is jelentõs költsége van.

Mind Simor András, mind Matolcsy György Magyar Nemzeti Bankja igyekezett felhívni arra a figyelmet, hogy a készpénzhasználat óriási összegeket emészt fel. A jegybank egy 2012-es tanulmányában arra a következtetésre jutott, hogy Magyarország 106 milliárd forinttal jobban járna, ha a nyugat-európai szinten lenne a magyar elektronikus fizetések aránya. A már Matolcsy György vezetése alatt álló MNB júniusban elõ is állt egy tervvel, amely fokozatosan kötelezõvé tenné az üzletek számára, hogy elfogadják a bankkártyát a fizetésnél, miközben uniós és hazai forrásokból támogatná a terminálok beszerzését.

A készpénz felé terel a kormány

A kormány azonban nemhogy segítené a modern, elektronikus fizetési rendszer fejlõdését, hanem kifejezetten akadályozza azt. A házipénztár szabályainak fellazítása a vállalkozások elõtt nyitotta meg az utat, a lakosságot pedig a készpénzfelvétel díjának mérséklésével csábítanák a papíros fizetésre. A tranzakciós illeték bevezetésénél még figyeltek arra, hogy a készpénzfelvételre nagyobb teher háruljon: eredetileg 0,3 százalék volt a pénzfelvétel díja az utalásoknál alkalmazott 0,2 százalékkal szemben, majd ez az elvonás 0,6 százalékra emelkedett (az utalásoknál 0,3 százalékra). Így most 100 ezer forint felvétele az adó teljes áthárításánál 600 forintba kerül.

Rogán Antal frakcióvezetõ szeptember elején viszont arra tett javaslatot, hogy havonta az elsõ két készpénzfelvétel ingyenes legyen, vagyis a bankoknak úgy kellene megfizetni a 0,6 százalékos adót, hogy azt nem háríthatnák át az ügyfelekre. Ez azt jelentené, hogy a legtöbb magyarnak sokkal olcsóbb lesz az ügyeinek intézése, ha a fizetését vagy eleve készpénzben kéri, vagy a hónap elején egy-két részletben kiveszi. A rezsit sárga csekken, a bérleti díjat a lakástulajnak készpénzben ingyen lehet fizetni, csoportos beszedéssel vagy elektronikusan utalva viszont szinte minden banknál pénzbe kerül a tranzakció.