Most a hagyományos õszi útjuk során Torockóra látogattak el 50 fõvel, gyerekek és felnõttek közösen október elsõ szombatján.

Odafelé útban megálltak Csucsán, a Boncza-kastélynál, nézték meg a kevés Ady-emléket, majd Kalotaszeg központja: Bánffyhunyad volt a következõ megállóhely.

A Torockó érkezve a szép házak, a fõtér és a néprajzi múzeum megtekintése után a csoport vállalkozó kedvû tagjai nekivágtak a Székelykõ meredek hegyoldalának. A csúcsig nem jutottak fel, de a szép õszi idõben nagy élményt jelentett a síksághoz szokott lábaknak a hegymászás.

A lelkes csoport tovább folytatta útját torockószentgyörgyi várromhoz. A várhoz való feljutás nem volt egyszerû. A közel három órás túra az idõsebbek akaraterejét, kitartását is próbára tette, de megérte a fáradság. A hegycsúcsról letekintve pazar kilátás tárult “a környezõ vidékre.

A csoport tagjai miután szerencsésen leértek a hegyrõl nagy szeretettel elegyedtek szóba az ott lakó emberekkel. Többen ismerték az alföldi vidék határ menti települést. volt olyan idõs ember, aki az 1940-es években járt Biharban, mint katona.

Érdekes volt a kiránduló csoport tagjainak tapasztalni, hogy azon a vidéken nagy létszámú csorda tér haza a legelõkrõl, melyet a gazdák botjukra támaszkodva várnak közben beszélgetnek egymással.

Fáradtan és sok élménnyel gazdagodva késõ este ért haza a kiránduló csoport.

- Vmirjáncki József -