Megyénkben mintegy negyven középfokú oktatási intézmény több száz diákjának kellett már elgondolkodnia, milyen önkéntes munkával teljesíti majd az érettségi elõfeltételeként megszabott 50 órás közösségi szolgálatot. Ehhez a legnagyobb segítséget oktatási intézményeik biztosít(hat)ják számukra.

Akik tavaly elkezdték

A Naplóban már bemutattuk a debreceni Bethlen Gábor Szakközépiskolát, ahol sikerrel fut a program, õk már tavaly elkezdték. Nincsenek azonban egyedül. Az öt megkérdezett intézménybõl kettõ szintén így értelmezte a törvényt – mert, mint kiderült, legtöbbször ezen múlt.

A hajdúböszörményi Bocskai István Gimnázium diákjai bõven válogathatnak, hol töltik el a szolgálatot, a gond azonban az, hogy a legtöbb szervezet csak 16 óráig tudja õket fogadni. – A gyerekeknek az újonnan bevezetett mindennapos testneveléssel 14 óra 30-kor ér véget az iskola, s akkor még nem is ebédeltek… – magyarázta Bácsiné Polyvás Imola, hozzátéve: az lenne az ideális, ha már elmennek egy helyre, akkor legalább egyben három órát (ennyi a megengedett maximum) segíthessenek. A diákok hozzáállására azonban a leterheltség ellenére sem lehet panaszuk, bár – mondta a pedagógus – náluk hagyománya van az önkéntességnek, korábban a Társ-programban is részt vettek.

A biharkeresztesi „névrokon” intézmény diákjai már nem voltak ennyire lelkesek kezdetben. Késõbb azonban ráéreztek az önkéntesség ízére. – A polgárõrséggel járõröztek a szõlõskertekben, a kisebbségi önkormányzatnak segítettek a segélyosztási értesítõk kiosztásában, mesét olvastak a gyerekeknek a helyi óvodában – sorolta Dézsiné Nagy Mónika miket csináltak a Bocskai István Gimnázium diákjai.

– Nagyon jó kezdeményezésnek tartom, mert a gyerekek nagy része elzártan él a valós problémáktól. Panaszkodnak, hogy nem kaptak meg egy áhított ruhát, telefont. Most viszont már látják, hogy mennyit kell dolgoznia a szüleiknek, hogy ezeket megvegyék. Remélem ezektõl a tapasztalatoktól megváltozik az értékítéletük, s azoknak a dolgoknak a sorrendje, amelyek fontosak számukra – tette hozzá a tanár.

Átjárnak Tiszaújvárosba

Nemcsak a bihari végeken, a megye északi részén élõ diákok sem voltak kezdetben elragadtatva az új kötelezettségtõl. A polgári József Attila Gimnázium igazgatója szerint azonban amikor belekezdtek, megszerették. – Nem nézik mikor telik le az arra a napra kiszabott idõ, mert szeretik – tette hozzá. Véleménye szerint egyébként könnyebb helyzetben vannak, mint a debreceni kollégák. – Nálunk szerényebb anyagi körülmények között élõ gyermekek vannak, akiknek természetesebb a mindennapos munka, segítés – mondta Vajda László, akitõl azt is megtudtuk Polgáron ugyan nincs sok lehetõség, de a közeli Tiszaújvárosban is tevékenyked(het)nek tanulók.

Ha eljutnak odáig, elég lesz

Hajdúhadházon mindössze három szervezetet listáz a fogadószervezeteket összesítõ honlap. Okoz ez bármi nehézséget a szolgálat megszervezésében? – kérdeztük Fekete Juliannát, a Szilágyi Dániel Gimnázium igazgatóját. Kiderült, nem, mivel idén csak a 10. osztályosokkal kezdik a munkát. – Úgy gondoljuk két év alatt is lehet teljesíteni, a 9. és a 12. osztályosokat ezzel nem terheljük – jegyezte meg a pedagógus. A beszélgetésbõl kiderült, azért nyilatkoznak egyelõre visszafogottan, mert még nem tudják milyen hatással lesz az iskola létszámára a 16 évre leszállított tankötelezettség.

A diákok három típusa

– Három típusba lehet sorolni a diákjainkat. Az elsõ, akik eddig is önkénteskedtek. Nekik a szolgálat nem okoz gondot. A másodikba tartoznak, akik külön órákra járnak, versenyszerûen sportolnak, számukra terhes ez a kötelezettség. S vannak, akik eddig az iskolán kívül nem csináltak semmit. Õk valószínûleg most is meg fogják találni a legkönnyebb módját, hogy „teljesítsék” a feladatot – válaszolta lapunk érdeklõdésére Faragóné Kiss Ágnes, a püspökladányi Karacs Ferenc Gimnázium igazgatóhelyettese. Hozzátette: lesznek akik majd csak két év múlva, az érettség elõtt szembesülnek vele, hogy nem kaphatnak érettségit, mert nem teljesítették a közösségi szolgálatot.