Bizonyára mindenki belefutott már olyan dugóba, ahol igazából nincs semmi oka a lassulásnak és megállásnak, nincsenek útfelújítások, baleset vagy forgalomkorlátozás - szimplán csak nem halad a sor. Ilyenkor általában azt gondoljuk, hogy valaki nem halad elõl és miatta van ez a fennakadás, ám ez az esetek többségében nem igaz. Éppen ezért több professzor is elgondolkodott már a jelenségen és Berthold Horn elektromérnök most talán megtalálta a választ a kérdésre.

Horn szerint a legtöbb esetben a dugókat az áramlástannal is le lehet írni, míg mások a Káosz-elméletet hozzák fel példaként. A mérnök egy érthetõ példán szemléltette a saját elméletét: ha egy medencét kukoricakeményítõvel töltünk fel, simán át tudunk sétálni rajta. Bár maga az anyag folyékony marad, de a lépésünkkel kifejtett nyomás hatására megkeményedik, mivel összesûrûsödik a folyadék. A víz azonban más, az egy Newton-féle folyadék, mivel teljesen mindegy, mit csinálunk vele, ugyanolyan folyékony marad a medencében, mint eredetileg. A nem-Newton-féle folyadékok - ilyen a kukoricakeményítõ is - azonban nyomás hatására megszilárdulnak.

A ketchup azonban itt is kakukktojás, mivel az alapállapotban nem-Newton-féle folyadék, ám ha felrázzuk, akkor folyékonnyá válik. "Most pedig képzeljük el úgy a forgalmat, mint egy folyadékot" - kezdte mondandóját Horn. "Ha a közlekedõ autók elérnek egy bizonyos számot egy bizonyos helyen, akkor az egész 'megszilárdul', mindenki lelassít, mivel mindenki az elõtte haladó jármûre reagál." Az úriember szerint megtalálta az ellenszert a folyamatra, méghozzá a luxusautókban már elérhetõ alkalmazkodó sebességtartó (ACC) képében. Az eszköz figyeli az elõttünk haladó autó sebességét és ahhoz igazítja a sajátunkét.

Horn szerint azonban a jármûvek hátuljára is kellene ilyet szerelni, ezt nevezte el kétoldalú figyelõnek. Elmélete alapján ahhoz, hogy a forgalom folyamatos legyen, nem csupán az elõttünk haladó autóra kell figyelni, hanem a minket követõre is. A múlt hónapban Hollandiában bemutatott radar mûködési elve szerint a saját autónkat mindig az elõttünk és mögöttünk haladó jármûvek közötti táv felén tartja. Ha pedig mindenki használja majd ezt az egészet, akkor lehet, hogy lassan, de folyamatosan tudunk haladni.

Ez természetesen nem mûködik majd a jogos dugók esetében, ott mindenképpen lassítani kell, de azért érdekes lenne megfigyelni, mennyire könnyítene ez az új megoldás a fõvárosi csúcsforgalmakon. A kétoldalú figyelõ még csak prototípusként létezik és számos teszt áll még elõtte, de az eddigi eredmények nagyon biztató képet mutatnak és így elkerülhetõk lennének az olyan dugók, mint ami például 2000 szeptemberében volt Kínában, ahol két hétig álltak majdnem egy helyben a Tibet-Peking közötti autópályán a jármûvek közel 100 kilométer hosszan.