A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken közölt adatai szerint szeptemberben az ipari termelés 5,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A munkanaphatástól megtisztított index 3,1 százalékkal emelkedett. Az elõzõ hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezõvel kiigazított ipari termelés szeptemberben 1,8 százalékkal nõtt. A termelés az év elsõ kilenc hónapjában az egy évvel ezelõtti szintet érte el. Az adatok megegyeznek az elõzetesen közölt számokkal.

Suppan Gergely, a TakarékBank senior elemzõje szerint az adatokból kitûnik, hogy nem csupán az autóipar húzza az ipari termelést, bár a jármûgyártás rendelésállománya 80 százalékkal nõtt az elõzõ évhez képest. Kiemelte: a jármûgyártásban regisztrált 27,6 százalékos szeptemberi növekedés az év hátralévõ részében akár 40 százalékra gyorsulhat. A vas és acélgyártás 25 százalékkal, a fémöntés 20 százalékkal, a fémfelület-kezelés 38 százalékkal nõtt - közölte. A külsõ kereslet növekedése mellett élénkül a belsõ kereslet is, a kilátások nagyon kedvezõek - tette hozzá. Az elemzõ szerint az ipari termelés növekedése az év hátralévõ részében tovább gyosulhat, és a bázishatás miatt októbertõl 7-10 százalékos növekedés sem kizárt év végéig az ipari termelésben, így az utolsó negyedéves GDP-adat érdemben növekedhet.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzõje emlékeztetett: szeptemberben mind a havi, mind az éves index meghaladta az elõzetesen vártat. Az elõzetes adatok után sejteni lehetett, a termelés bõvülésében meghatározó szerepe volt a jármûgyártásnak. A részletes adatokból kiderült, hogy a jármûgyártás kibocsátása valóban kiugróan, 27,6 százalékkal nõtt - emelte ki. Az elemzõ szintén kedvezõnek tartja, hogy más ágazatokban is láthatók az élénkülés jelei. Példaként említette a híradás-technikai berendezések gyártását, ahol a 2011 júniusa óta tartó visszaesés után elõször figyelhetõ meg növekedés.

Nyeste Orsolya szerint, ha az eurózóna kilábalása folytatódik, az a magyar ipar teljesítményében a következõ hónapokban is látszani fog. A vezérágazat várhatóan továbbra is a jármûgyártás lesz, az elmúlt években meghozott beruházási döntések a jelek szerint kezdenek termõre fordulni - fogalmazott. Az elemzõ szerint is magasak a rendelésállományok, egyelõre nincs olyan jel, ami arra mutatna, hogy ismét csökkenni kezdene az ipari termelés. Hozzátette ugyanakkor azt is: kérdés, hogy decemberben lesznek-e nagyobb gyárleállások, amelyek befolyásolhatják növekedési folyamatot. Nyeste Orsolya szerint az év egészére 1-2 százalék közötti növekedés valószínûsíthetõ.

Balatoni András, az ING Bank vezetõ makrogazdasági elemzõje kiemelte: az exporton kívül szeptemberben a belföldi értékesítés is bõvülni tudott 5 százalékkal az elõzõ év azonos idõszakához képest, ami a belsõ felhasználás, a fogyasztás és beruházás emelkedését jelzi. Szeptemberben az új rendelések volumene több mint 30 százalékkal nõtt az elõzõ év azonos idõszakához képest, ezen belül a belföldi rendelések növekedése elérte a 34,3 százalékot. Összességében a hó végi rendelésállomány csaknem 25 százalékkal volt magasabb a tavaly szeptemberben regisztrált szintnél, ami az ipari termelés további felfutását vetíti elõre - közölte az elemzõ. A növekedés ágazati struktúrájában szerinte sincs meglepetés, a jármûgyártás hajtja a feldolgozóipari bõvülést. A számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártása alág termelése elérte a mélypontját, és a rendelésállomány alapján itt is fordulatra számít az elemzõ.

Balatoni András szerint az ipar növekedése az idei év egészében elérheti, illetve meg is haladhatja a 2 százalékot. Az elemzõ szintén hozzátette: jelentõs kockázatot hordoz az elõrejelzésben, hogy az idén is lesznek-e év végi gyárleállások. A jelenség a 2009-es válságot követõen vált általánossá, de az ipari termékek iránt megnyilvánuló növekvõ kereslet szigorúbb munkarendet követelhet meg a vállalatoktól. Ebben az esetben az ágazat éves növekedése megközelítheti a 2,6 százalékot is, az év utolsó hónapjában pedig kétszámjegyû bõvülést regisztrálhatunk majd - fogalmazott.

A NGM közlése szerint kiugró mértékben növekedett a hazai ipar, szeptemberben is folytatódott Magyarország ipari teljesítményének több hónapja tartó növekedése. A tárca ismertette: az Eurostat adatai alapján Magyarország az élmezõnyben szerepel az EU28 tagországok ipari teljesítményének szezonálisan kiigazított havi és a munkanappal kiigazított éves összehasonlításában is. Az EU huszonnyolc tagállamából csak Írország, Románia, Szlovákia és Lengyelország ért el magasabb értéket az Európai Unióban, míg az EU-28-ban 1,2 százalékos, az eurózóna területén 1,1 százalékos volt az ipar bõvülése éves alapon.

Az elõzõ hónaphoz képest Magyarország a harmadik legnagyobb mértékû ipari termelésnövekedést tudta felmutatni, az EU egészére nézve 0,2 százalékos, az eurózónában pedig 0,5 százalékos ipari termelés visszaeséssel szemben. Az ipari termelés folyamatos növekedése illeszkedik a kormány törekvéséhez, amely a termelõszektor megerõsítésével, aktív iparpolitikával kívánja a magyar gazdaság jó teljesítményét tartósan fenntartani - olvasható az NGM közleményében.

A portfolio.hu elemzõi véleménye:

A mai adathalmazból nem is annyira a termelési számok voltak érdekesek, hiszen azokat már a tegnapi, kellemes meglepetést okozó GDP-szám is tartalmazta. Sokkal inkább eligazítóbb lehet a közeljövõre nézve, hogy miként alakulnak a megrendelések, amelynek a lendülete az utóbbi idõben mintha kissé alábbhagyott volna. Ezen a fronton is jó hírek jöttek: 2013 szeptemberében a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése 31,0%-kal emelkedett az elõzõ év azonos hónapjához képest. Az új exportrendelések 30,6, az új belföldi rendelések 34,3%-kal nõttek. Az összes rendelésállomány 24,6%-kal haladta meg az elõzõ év szeptemberit.

A rendelési adatok esetében érdemes megnézni az ágazati bontást is, mert a legutóbbi megugrás csupán a jármûipart érintette, és hosszabb távon szerencsésebb lenne, ha több lábon állna az ipari konjunktúra. Nos, ez ügyben azért még nincs nagy változás: továbbra is valamelyik nagy autógyár egyszeri, vélhetõen több hónapra elõre szóló lejelentése okozza a rendelési számok emelkedését, a másik két nagy ágazatban messze nincs ekkora mozgolódás. Egyrészt ez arra utal, hogy az ipari növekedésnek továbbra is leginkább csak egy motorja van, másrészt viszont az idén azt láthattuk, hogy ez is elegendõ az ipari növekedéshez, ha a többi legalább nem húzza le a zsugorodásával a szektort. Tavaly ugyanis még ez történt, idén viszont láthatóan kissé változott a helyzet. Ahogy az alábbi ábrán látható, a három nagy súlyú ágazat közül az elektronikai termékek gyártása már legalább nem esik, a gépgyártás pedig még emelkedni is tud.

Összességében azt látjuk, hogy az ipari növekedéshez dominánsan még mindig csak a jármûgyártás tud hozzájárulni, és a rendelési adatok alapján arra számíthatunk, hogy ez nem fog változni. Ugyanakkor a konjunkturális helyzet több más ágazatban is javult kissé, ami miatt azért kedvezõbb kép alakul ki az ipar egészérõl. Azonban ha az alapfelállás nem változik, akkor az ipari bõvülés elsõsorban az autógyártó kapacitások felfutásán fog nyugodni. Ez középtávon már nem annyira biztató, hiszen akkora bõvítést, mint az Audi gyõri üzemének júniusi indulása mostanában nem várunk. A rendelési számok viszont abból a rövid távú szempontból biztatók, hogy talán nem ismétlõdik meg a tavalyi év végi nagy leállás. Ha ez így lesz, akkor az éves számokat a bázishatás is megugrasztja, és szépen alakulhat a november-decemberi idõszak.