A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán közzétett adatai szerint a bruttó átlagkeresetek 5,0, a nettó átlagkeresetek 6,4 százalékkal haladták meg az idén szeptemberben az egy évvel korábbit. A reálkeresetek - az 1,4 százalékos szeptemberi inflációval számolva - 4,9 százalékkal nõttek a családi adókedvezmény hatását nem számítva.

Suppan Gergely, a TakarékBank senior elemzõje szerint a várakozásuknak megfelelõ mértékû volt a bérek szeptemberi növekedése. Kiemelte, hogy a bérnövekedési ütem gyorsulása a pedagógus bérek növekedésének köszönhetõ. A közfoglalkoztatottak bérének lefelé torzító hatása nélkül a nemzetgazdaságban a bruttó bérek dinamikusabban, 5,8 százalékkal, a nettó bérek 7,2 százalékkal nõttek, így a reálbérnövekedés 5,7 százalék volt.

Rámutatott arra is, hogy a versenyszférában továbbra is lassabb a bérnövekedés üteme, az elõzõ hónaphoz hasonlóan 3,8 százalékkal nõttek a bérek. Idén a nettó bérnövekedés meghaladja a bruttó bérekét a "szuperbruttó" kivezetésének köszönhetõen, míg a minimálbérek növekedése jóval meghaladja az inflációt. Suppan Gergely szerint a pedagógus béremelések az õszi hónapoktól tovább gyorsítják a bérnövekedés ütemét. A reálbérek növekedése az infláció további visszaesése miatt erõsödhet.

Az elemzõ idén összességében csaknem 4 százalékos bruttó és 5-5,5 százalékos nettó bérnövekedésre számít. Így szerinte a vártnál jóval alacsonyabb infláció, valamint a háztartási energiaárak csökkentésének inflációmérséklõ hatásának köszönhetõen a reálbérek növekedése a következõ hónapokban felgyorsulhat, éves átlagban pedig megközelítheti a 3,5 százalékot.

Ez a gyorsulás tovább élénkítheti a lakossági fogyasztást, ami a tavalyi utolsó negyedévi kifejezetten gyenge bázis miatt érdemi növekedést mutathat a negyedik negyedévben. A bérek alakulása a versenyszférában visszafogott, míg a fogyasztás várható szerény mértékû növekedése nem okoz inflációs kockázatokat - fûzte hozzá. A Takarékbank 2014-ben 4 százalékos bruttó és ugyanekkora nettó bérnövekedésre számít, a várhatóan 1,5 százalék alatti éves átlagos infláció miatt a reálbérnövekedés jövõre is elérheti a 2,5 százalékot.

A nettó bérek növekedése az alacsonyabb jövedelmûek számára lehetõvé tett családi adókedvezmények kiterjesztése miatt ennél gyorsabb lehet. Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzõje kiemelte: a szeptemberi adatot fõként a költségvetési szektorban bekövetkezett 10,9 százalékos bérnövekedés húzta fel, ehhez képest a versenyszférában visszafogottabb, 3,8 százalékos volt a bruttó bérek emelkedése. Hozzátette ugyanakkor azt is, hogy már a privát szektorban is megindult egy enyhe béremelkedési folyamat.

Az elemzõ szintén hangsúlyozta: az adóváltozások miatt továbbra is jellemzõ maradt az a tendencia, hogy a nettó bérek növekedése gyorsabb a bruttónál. Az infláció szeptemberben is alacsony volt, így nemzetgazdasági szinten jelentõsen, csaknem 5 százalékkal emelkedtek a reálbérek az elõzõ év azonos idõszakához képest - mondta.
Nyeste Orsolya szerint jövõre is tart majd a reálbérek növekedése, de ennek mértéke kisebb lehet az ideinél, miután a következõ évben a várakozások szerint emelkedni fog az infláció. Nagy árrobbanásra azonban továbbra sem kell számítani - fogalmazott.

Ha a gazdaság növekedésének pozitív tendenciája fennmarad, akkor elképzelhetõ, hogy a vállalkozói szektorban is bátrabban emelnek majd béreket - közölte az elemzõ. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) MTI-hez eljuttatott közleménye szerint sorozatban a kilencedik hónapja tart a bérek vásárlóértékének emelkedése, ami jól tükrözi a kormányzat gazdaságpolitikájának eredményeit.

Hozzátették: a munkahelyek számának növekedése és a reálkeresetek egyidejû emelkedése kedvezõen hat a lakosság jövedelmi helyzetének stabilizálására. A reálbér-növekedés továbbá lehetõséget ad a magyar családoknak a hiteleik könnyebb törlesztésére vagy éppen a megtakarításra, illetve fogyasztásra. A korábban megjelent, várakozáson felüli ipari és építõipari adatokat látva elérhetõ a kormány célja, a gazdaság tartós növekedési pályára állítása - olvasható a tárca közleményében.