Galló Istvánné a szerzõdésben foglalt kedvezõ intézkedések között említette, hogy a Klik által foglalkoztatott pedagógusoknak - a kötelezõ 32 óra kötött munkaidõ felett - túlóradíjat fizetnek 2014. január 1-jétõl. A reprezentatív szakszervezet vezetõje a kollektív szerzõdés "kemény tárgyalások" utáni aláírását "apró pozitív lépésnek" nevezte.

Közölte azt is, hogy a PSZ szombati kongresszusán egy állásfoglalást fogalmaztak meg, amelyben a tavaszi parlamenti választáson induló pártokkal szembeni elvárásaikat összesítették. Azt írták, a PSZ a pártok oktatási programjainak elemzésekor ezen elvárások teljesülését tartja majd szem elõtt. Megjegyezte, hogy a dokumentumban megfogalmazottak erõs kritikái a mostani rendszernek. Ezzel összefüggésben úgy fogalmazott: egy párt nagyságát nem a választáson megszerzett szavazatok száma mutatja, hanem az, hogy kész-e, és képes-e együttmûködésre a parlamenti ellenzékkel minden olyan kérdésben, amelynek hatása nem a négyéves ciklusra korlátozódik.

Azt hangoztatta, senki nem sajátíthatja ki az oktatást csak azért, mert megnyerte a választásokat. A PSZ elnöke ugyanakkor azt is mondta, sajnálatosnak tartaná, ha a választásokhoz közeledve a közoktatás ismét a pártcsatározások terepévé válna. Kérdésre válaszolva közölte, hogy a PSZ nem készül sztrájkra. A sajtótájékoztatón Galló Istvánnét többen a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) elnökének szombati bejelentésével kapcsolatban is kérdezték. Mendrey László akkor azt mondta, a PDSZ sztrájkot szervezhet jövõre, megfelelõ támogatottság esetén. Galló Istvánné közölte, a PDSZ nem kereste meg õket, és azt sem tudják, milyen célért hirdetnének sztrájkot. "Ebben a pillanatban nem tudjuk, miért kellene sztrájkolni" - fûzte hozzá.

Azt mondta, a PSZ úgy értékelte, hogy a kormány betartotta a három pedagógus-szakszervezet alkotta sztrájkbizottsággal január végén kötött megállapodásban foglaltakat. Jelezte: a kongresszus meghallgatta a kormány és a sztrájkbizottság január 22-i megállapodásának teljesülésérõl szóló beszámolót, és azt egyhangúlag elfogadta. Az új kollektív szerzõdés fontosabb részleteit ismertetve Galló Istvánné elmondta, januártól a kötött munkaidõn felüli munkáért díjazás jár, és a helyettesítést is kifizetik majd a munkavállalóknak. Utalt arra, hogy az eredeti elképzelések szerint ezekért nem fizetett volna a munkáltató, a Klik. Hozzátette: ennek tudatában az intézményvezetõknek nem is lesz érdekük, hogy a pedagógusokat a 32 órán túl bent tartsák az iskolában, mert azt az idõt túlórában ki kellene fizetni nekik.

Kérdésre arról is beszélt, hogy a 32 óra kötött idõt a pedagógusnak nem kell feltétlenül bent tölteniük az iskola tanári szobájában, így például a dolgozatokat otthon is kijavíthatják. Az új kollektív szerzõdés kiterjed majd a jóléti juttatásokra, és a dokumentumban a szakszervezeti vezetõk munkaidejét is rendezték - ismertette. A cafeteria-juttatásokról szólva azt mondta, arról a Klik költségvetésének elfogadása után kezdõdnek majd meg a tárgyalások. Jelezte, hogy az "milliárdos tétel" lesz a jövõ évi költségvetésben. Kitért arra is, az új kollektív szerzõdés január 1-jétõl lép hatályba, így addig a jelenlegi kollektív szerzõdések érvényesek. Szeretnék elérni - mondta -, hogy az önkormányzati fenntartású intézményeknél dolgozó kollégákkal is a Klikkel kötötthöz hasonló kollektív szerzõdéseket kössenek.

Arra a kérdésre, hogy az új kollektív szerzõdés aláírásával minden konfliktus megszûnt-e, azt mondta, a szerzõdést kedvezõnek értékelik, ugyanakkor azt továbbra is fenntartják, hogy a közoktatás átalakítása, az intézmények állami fenntartásba vétele, a Klik mûködése komoly problémákat vet fel, és igazságtalannak tartják a bérrendszert is.

Sztrájkot szervezne jövõre a PDSZ

Sztrájkot szervezhet jövõre a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) megfelelõ támogatottság esetén – ismertette Mendrey László, a 25 éves érdekvédelmi tömörülés elnöke szombati kongresszusuk egyik határozatát budapesti sajtótájékoztatón. Mint mondta, a PDSZ XI. kongresszusa ugyanakkor felszólítja a szakszervezet országos választmányát, hogy tegyen meg mindent az Emberi Erõforrások Minisztériumával folytatott sztrájktárgyalások eredményes befejezése érdekében. Utalt arra: úgy döntöttek, január végéig készüljön reprezentatív felmérés tagságuk körében egy esetleges sztrájkban való részvételi hajlandóságról.

Mendrey László hangsúlyozta: követeléseik közé tartozik, hogy a törvénynek megfelelõen hajtsák végre a béremelést és a kormányzat készítsen reprezentatív felmérést a pedagógusok munkaterhelésérõl. Követelik ezenkívül az úgynevezett “új típusú munkaidõ-számítás álszent és hamis gyakorlatának felszámolását, a pedagógusok munkaterheinek csökkentését, valamint az elrendelt és teljesített többletfeladatok jogszabály szerinti díjazását” – tette hozzá.

A PDSZ elnöke kiemelte: az ágazatban dolgozó szakszervezetekkel össze kell fogni, mert “nincs értelme az áltárgyalásoknak” a hatalommal, ezek csak arra valók, hogy “a kormányzati törekvéseket legitimálják”. Ezért az esetleges sztrájk lebonyolítását a 28 érdekvédelmi szervezetet magában foglaló Közszolgálati Szakszervezetek Demonstrációs és Sztrájkbizottságára kellene bízni – vélekedett. Rámutatott: jelenleg mindenki az úgynevezett 1-es kategóriába tartozik, tehát az összes pedagógus munkáját egyformán értékelik anyagilag, ezen az állapoton pedig a lehetõ legsürgõsebben változtatni kell a differenciálás érdekében. Ezenkívül követelik, hogy a tanárok képzésében legyen meg a helye a gyakornoki fokozatnak, ne a diploma megszerzése után minõsítsék gyakornokká az új kollégákat.

A kongresszus megszavazta azt is, hogy a PDSZ követelje a tankötelezettség korhatárának 18 évre való visszaállítását, és károsnak ítélik, hogy a szakképzésbe beleszól a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint nem jó az sem, hogy “egyirányú, zsákutcás képzést kapnak” a diákok, mert így késõbb nem tudnak átváltani új szakmára.

Mendrey László megemlítette: a szakképzésbõl a közismereti tárgyakat tanító pedagógusok közül sokakat elbocsátottak, õk, a nyugdíjazottak és a tankötelezettség korhatárának leszállítása miatt elbocsátottak száma így összesen mintegy 8-9 ezerre tehetõ – állapította meg. Megjegyezte: a szakszervezet tiltakozik a Nemzeti Pedagógus Kar, illetve az abban való “kényszertagság” ellen is, mert azt elfogadhatatlannak tartja, valamint küzd az intézmények önállóságának helyreállításáért, a pedagógusok szakmai autonómiájáért. A PDSZ kongresszus utáni 25 éves jubileumi ünnepségén részt vett Pokorni Zoltán, az Országgyûlés oktatási bizottságának elnöke is, aki korábban a PDSZ szóvivõje volt.