A kormány kiemelten kezeli a magyar termõföld védelmét, a földforgalom alapelveit rögzítõ új jogszabály egyértelmûsíti, hogy a magyar termõföld a helyben lakó gazdáké, és ezzel eldõlt egy 1100 éves vita - hangsúlyozta a 180 percben a vidékfejlesztési tárca állami földprogramért felelõs államtitkára. A „földharc” fõ célja a paradigmaváltás volt: míg a régi, elavult rendszerek a földet egy általános, forgalomképes dolognak tekintették, az most egy korlátozottan forgalomképes dologgá vált - emelte ki Bitay Márton. A kormányt ebben a kérdésben természetesen nem a személyes akciók hajtották, a föld védelmét elsõsorban Magyarország szuverenitása, az élelmiszer-biztonság és a rengeteg vidéki munkahely tette központi kérdéssé – tette hozzá.

A nyáron elfogadott új földforgalmi törvénnyel a parlament Európa legerõsebb ilyen jogszabályát fogadta el, amely figyelembe vette eddig az eddigi uniós szabályozásokat, és nagyon sok hasonló helyzetben lévõ frissen uniós tagállam fordul is hozzánk a receptért. A „csavaros eszû” törvény taxatíve felsorolja például, ki szerezhet földet – elsõsorban a földmûves -, másodsorban egy olyan elõvásárlási sorrendet állít fel, ahol még a 7. helyen is helyben lakó szerepel, a spekulánsok így nem, vagy csak nagyon nehezen tudnak földet vásárolni – hangsúlyozta Bitay Márton. A magyar földtörvénybe éppen ezért sokan és sokszor, gyakran itthonról is támogatva, kötöttek bele brüsszeli diplomaták, de, hála az alapos és harmonikus, az uniós jogszabályokat is figyelembe vevõ elõkészítésnek, egyelõre nem látni, hol találhatnának rajta fogást – tette hozzá.

A korábban igen elterjedt zsebszerzõdésekrõl szólva az államtitkár hangsúlyozta: bár ilyen konstrukciók még ma is élnek, az új földtörvény hatályba lépésével azok a megállapodások, amelyekkel az "új tulajdonosok” egyszerûen besétáltak volna átíratni a nevükre a területet május 2-án, amikor lejár külföldiek földvásárlási moratóriuma, a kukába dobhatók. Egy új, az állam által elõállított, egyedi jellel ellátott dokumentummal lehet ugyanis csak földadásvételi szerzõdést kötni, amely viszont már megjárja a hatóságokat, ahol vizsgálják az elõvásárlási sorrendet, és azt a helyi földbizottságnak is jóvá kell hagynia. Ezzel egyébként arra is ösztönzik a korábbi eladót, jelentse be, hogy részt vett egy ilyen ügyletben, és ebben az esetben mentesül a jogkövetkezmények alól, nem kell visszafizetnie a pénzt a vevõnek, miközben a földterület egy bírósági eljárással az állam tulajdonába kerül.