P�s�n L�szl�, a korm�nyp�rt orsz�ggy�l�si k�pvisel�je err�l h�tf�n, az Orsz�ggy�l�s �p�let�ben tartott sajt�t�j�koztat�j�n besz�lt.

Hangs�lyozta, debreceni k�pvisel�k�nt tiszt�ban van azzal, hogy egy menek�lteket befogad� �llom�s komoly probl�m�kat vet fel a h�tk�znapi �letben. A politikus szerint a gondok legink�bb Magyarorsz�g uni�s csatlakoz�s�t k�vet�en kezd�dtek, amikor az addig viszonylag z�rt t�borok megsz�ntek.

A politikailag korrektnek mondott besz�dek a val�s probl�m�k elfed�s�re alkalmasak – mondta P�s�n L�szl�, aki azt k�rdezte, �r�lne-e b�rki annak, ha az iskol�b�l hazat�r� gyermek�t a buszon k�rbe�llja “hat fekete-afrikai fenyeget� mozdulatokkal, hanghordoz�ssal”.

A korm�nyp�rti politikus szerint ugyanis a menek�ltt�borok k�rny�k�n ilyen �s ehhez hasonl� esetekkel kell sz�molni. P�ldak�nt eml�tette, hogy Debrecenben 2012-2013-ban el�fordult, hogy h�rom nig�riai f�rfi megvert egy csal�dap�t, k�t alg�riai f�rfi kirabolt k�ssel egy di�kl�nyt, egy t�boron bel�li konfliktus �sszet�z�shez pedig 600 rend�rt kellett kih�vni.

Kiemelte, Magyarorsz�gra Eur�p�ban az �t�dik legt�bb migr�ns jelentkezik, a lakoss�g sz�mar�ny�hoz k�pest azonban az orsz�g a m�sodik helyet foglalja el. Az illeg�lis bev�ndorl�k sz�m�nak gyors n�veked�s�t mutatja, hogy 2012-h�z k�pes megh�szszoroz�dott a sz�muk, az “idei adatok pedig m�g riaszt�bbak” – fogalmazott.

P�s�n L�szl� mindezek miatt �dv�z�lte, hogy a korm�ny a nemzeti konzult�ci�val meg k�v�nja ismerni az emberek v�lem�ny�t a k�rd�sben, egy�ttal arra k�rte a kabinetet, hogy az eur�pai f�rumokon l�pjen fel annak �rdek�ben, hogy az uni� m�g kiemeltebben foglalkozzon ezzel a k�rd�ssel.

A fideszes k�pvisel� szerint amennyiben az uni� nem k�pes ezt a k�rd�st �sszeur�pai szinten kezelni, akkor lehet�v� kell tennie, hogy a tag�llamok saj�t hat�sk�rben is hozhassanak t�rv�nyeket a probl�ma rendez�s�re. Sz�lt tov�bb� arr�l is, hogy a demokratikus berendezked�s� Egyes�lt �llamok d�li hat�r�t sz�gesdr�t �s fal v�di, az illeg�lis hat�r�tkel�kre pedig l�nek is, m�g az Eur�pai Uni� a vil�g egyik legnagyobb seg�lyez� �s befogad� is, ami szerinte hossz� t�von nem fenntarthat�.