Amerikai tud�sok felfedezt�k, hogy egyes betegs�gekn�l m�s a g�nek elhelyezked�se a sejtmagban, �s ez alapj�n meg lehet k�l�nb�ztetni a rosszindulat� sz�veteket a norm�lisakt�l.

Az amerikai Orsz�gos R�kint�zet (NCI) kutat�i azt tal�lt�k, hogy az invaz�v emlõr�ksz�vetekben m�s a g�nek t�rbeli elhelyezked�se a sejtmagban, mint a norm�lis sz�vetekn�l. Sõt, egyetlen g�nnek, a HESS jelûnek az elhelyezked�s�bõl "k�zel 100 sz�zal�kos pontoss�ggal" lehet azonos�tani az emlõr�ksz�vetet.
A felfedez�s �j diagnosztikai m�dszer elõtt nyitja meg az utat, b�r a felfedezõk szerint m�g sz�lesebb k�rû kutat�sra van sz�ks�g.

A tanulm�ny k�sz�tõi 11 norm�l emberi emlõsz�vetmint�t �s 14 invaz�v emlõr�ksz�veti mint�t elemeztek, ezekben �sszesen 20 g�nt vizsg�ltak.
A kutat�k rem�lik, hogy ha meg�llap�t�sukat nagyobb sz�m� sz�vetmint�n v�gzendõ vizsg�latok is igazolj�k, akkor hasznos molekul�ris r�kjelzõt tal�ltak. A j�võben - ha a mammogr�fiai vizsg�lat r�kra utal� eredm�nyt ad - elsõk�nt a sejtmagbeli g�nelhelyezked�st kellene megn�zni. Az eredm�ny nem f�gg szubjekt�v krit�riumokt�l vagy a vizsg�latot v�gzõ szem�ly j�rtass�g�t�l.
Az �j diagnosztikai elj�r�s nemcsak emlõr�k eset�n haszn�lhat�, hanem minden olyan r�kn�l, amelyn�l specifikus t�rbeli g�nelhelyezked�s azonos�that�.
A felfedez�srõl a Journal of Cell Biology c�mû tudom�nyos foly�irat h�tfõi sz�m�ban jelent meg tanulm�ny.