„A vid�k �l �s �lni akar. A vid�k meg akarja mutatni mag�t. Vid�k n�lk�l nincs v�ros, s�t f�v�ros sem” –ezekkel a gondolatokkal k�sz�nt�tte a megjelenteket T�th Attila, a Hajd�-Bihar Megyei K�zgy�l�s aleln�ke, aki bevezet�j�ben kiemelte, fontos, hogy a korm�nyzat ezt felismerte, �s az �gy mell� �llt. Nem v�letlen, hogy a Megyei �nkorm�nyzat int�zm�nyfenntart� szerepb�l int�zm�nyfejleszt�v� v�lt, arra f�kusz�lva, hogy min�l t�bb fejleszt�si forr�st h�vjon a t�rs�gbe.
A Ter�let- �s Telep�l�sfejleszt�si Operat�v Program (TOP) 2014-2020 – f�kuszban a helyi gazdas�gfejleszt�s c�mmel Borb�ly M�ty�s, a Nemzetgazdas�gi Tervez�si Hivatal tervez�-elemz�je tartott el�ad�st. Kiemelte, hogy a program keret�ben tudatos, �ngondoskod�sra k�pes t�rs�gi k�z�ss�gek l�trej�tt�t szeretn�k t�mogatni. Ezekre a projektekre a 2014-2020 k�z�tti id�szakban 1223,5 milli�rd forint jut, amelyb�l 500,8 milli�rdot a t�rs�gi gazdas�gfejleszt�sre �s a foglalkoztat�si helyzet jav�t�s�ra ford�tanak.
Szokai Szilvia, a Magyar Nemzeti Vid�ki H�l�zat Hajd�-Bihar megyei referense a h�l�zat tev�kenys�g�t mutatta be. Az MNVH feladata, a vid�kfejleszt�sben �rdekelt inform�ci�s �s egy�ttm�k�d�si h�l�zatok szervez�se. A megyei referens arra biztatott, hogy min�l t�bben regisztr�ljanak a szervezetbe, hiszen sz�mos vid�kfejleszt�si p�ly�zat csak regisztr�lt tagok sz�m�ra el�rhet�. Az 5000 f�n�l kisebb l�leksz�m�, tany�s t�rs�gek p�ld�ul p�ly�zhatnak a tanyagondnoki szolg�lat ell�t�s�ra, g�pj�rm�-beszerz�sre, amely az ott �l�k �letmin�s�g�t nagym�rt�kben jav�thatja. Ezek a p�ly�zatok v�rhat�an 2013 november�ben jelennek meg.
Jantyik Zsolt, a Nemzeti M�vel�d�si Int�zet Hajd�-Bihar Megyei Irod�j�nak vezet�je, �s a Debreceni M�vel�d�si K�zpont igazgat�ja r�mutatott, hogy vid�ken nem sok �rtelme van az infrastruktur�lis fejleszt�seknek, ha nem kapcsol�dik hozz�juk k�z�ss�gfejleszt�s is. Az ut�bbi id�szak egyik legjobb korm�nyzati d�nt�s�nek nevezte a Hungarikum t�rv�ny megalkot�s�t, amely abb�l az alapgondolatb�l indul ki, hogy minden k�z�ss�gnek megvannak a maga �rt�kei. A helyi �rt�keket a helyi k�z�ss�gek hat�rozz�k meg. A helyi �rt�kek megyei, hat�ron t�li, majd nemzeti �rt�kekk� ad�dnak �ssze. �gy �rhetj�k el, hogy 60 �v ut�n v�gre ne k�v�lr�l mondj�k meg, mik az �rt�keink, hanem lok�lisan fogalmazzuk meg �ket. Nagyon fontos a kultur�lis k�z�ss�gek meger�s�t�se, hiszen k�rba v�sz a befektetett energia, ha 20 �v m�lva nem marad senki azokon a vid�keken, amelyekre most hatalmas �sszegeket k�lt�nk. A j�v� rajtunk m�lik. A kistelep�l�sek lassan elvesz�tik identit�sukat, de ezt nem hagyhatjuk. Minden egyes fill�r, amit a kult�r�t�l vesznek el, a saj�t identit�sunk felsz�mol�s�t jelenti.
2013. november 1-j�t�l beindul a kultur�lis k�zmunkaprogram, melynek keret�ben 220 embernek adnak majd �rtelmes munk�t. Ezek az emberek a helyi �rt�kbizotts�gok munk�j�t fogj�k seg�teni. A kiv�laszt�sn�l fontos szempont, hogy az illet� szeresse a telep�l�s�t, ne akarjon onnan elmenni. Rendezv�nyeket fognak szervezni, ahol nincsenek k�z�ss�gek, ott k�z�ss�geket szerveznek, ugyanakkor seg�tenek a helyi termel�k term�keinek �rt�kes�t�s�ben.
Bocskay J�zsef, a Magyar Hajd�k Sz�vets�g�nek eln�khelyettese a szoci�lis sz�vetkezetek lehet�s�geit mutatta be a megyei gazdas�gi �letben. A 2014-2020 k�z�tti id�szakban kiemelt t�mogat�sban r�szes�lnek a szoci�lis gazdas�gok. A c�l, egy olyan dolgoz� r�teg kialak�t�sa, kik jelenleg inakt�vak. Seg�teni k�v�nj�k �ket, hogy �nell�t�v�, vagy kisv�llalkoz�v� v�ljanak. Az Eur�pai Uni� �s a Magyar �llam egy�ttesen t�mogatja a szoci�lis sz�vetkezeteket, amelyek l�trej�tt�hez minimum 7 ember sz�ks�ges. Jelenleg t�bb mint 1000 m�k�dik az orsz�gban �s folyamatosan gyarapodnak. Ezekben a sz�vetkezetekben a tagokat (98.000 Ft-ig ad�- �s j�rul�kmentesen) term�szetben is kifizethetik. Az „Adj helyet a helyinek!” – mozgalmon bel�l l�trehoznak az orsz�g k�zel 80 telep�l�s�n helyi term�keket �rt�kes�t� pontokat. Debrecenben beind�tj�k a Megyei Hangyabolyt, amelybe az �nkorm�nyzatok deleg�lhatnak helyi termel�ket.
Dr. Nagy J�zsef, B�kk Mak Leader HACS az energetikai �nell�t�sban rejl� lehet�s�geket ismertette. Borsodban m�r 40 telep�l�sen haszn�lnak a Leader csoport �ltal el��ll�tott energi�t, amely a sz�l, v�z, biog�z �s napkollektor �zemeltet�s�b�l sz�rmazik. A megtermelt energi�b�l a f�l�sleget a magyar elektromos h�l�zatba visszat�pl�lj�k, �s az �ramt�zsd�n �rt�kes�tik. A B�kk Mak Leader HACS-csal strat�giai szerz�d�st k�t�tt a Debreceni Egyetem �s a Magyar Tudom�nyos Akad�mia. Ennek a p�ld�nak kellene elterjednie a megy�nkben, region�lisan �s orsz�gos szinten is.
A helyi gazdas�gfejleszt�s t�mogat�s�ra helyi p�nzt, helyi fizet�eszk�zt hoztak l�tre Hajd�n�n�son, amelyet Bocskai Koron�nak h�vnak. Err�l dr. Kiss Imre, Hajd�n�n�s jegyz�je besz�lt. A vil�gon ma kb. 5000 helyi p�nz, k�z�ss�gi p�nz l�tezik. Haz�nkban Hajd�n�n�s a harmadik telep�l�s, amely kibocs�tja saj�t fizet�eszk�z�t, a Bocskai Koron�t. A Bocskai Korona egy olyan 100% Ft fedezettel rendelkez�, a Hajd�n�n�si Holding Zrt. �ltal kibocs�tott – utalv�ny, fizet�eszk�z, amelyet m�g kiz�r�lag Hajd�n�n�son, a hivatalos elfogad�helyeken lehet felhaszn�lni. Fizet�sek sorozat�t lehet lebonyol�tani vele, ett�l v�lik „helyi p�nz”-z�. A k�zelm�ltban sz�letett meg�llapod�sok eredm�nyek�nt a volt hajd�ker�leti v�rosok k�zrem�k�d�s�vel a megye eg�sz�re kiterjesztik a Bocskai Koron�t.
A kezdem�nyez�s rendszer�nek c�lja �s szerepe, hogy a helyi fogyaszt�st �sszek�sse a helyi termel�ssel, szolg�ltat�ssal. Amennyiben a Korona be�p�l a helyi lakosok mindennapi �let�be, akkor azon er�forr�sok egy r�sze, amelyek eddig a telep�l�sr�l ki�ramlottak, most helyben maradnak, �gy er�s�tik a v�ros �s az ott �l� emberek gazdas�gi helyzet�t. Ahhoz, hogy ez a kezdem�nyez�s hossz�t�von el�rje c�lj�t, val�di �sszefog�sra van sz�ks�g.