Fiatal, csal�dos orvosok, az embernek ebben a korban j�n a legjobban a zsebbe cs�sztatott bor�t�k. Mi�rt utas�tj�k el a lehet�s�get?

�lmos P�ter: Lelkiismereti, szakmai okok miatt. Nev�vel ellent�tben a h�lap�nznek m�r k�ze nincs a h�l�hoz, a beteg f�lelemb�l korrump�l. Ez mindenkinek megal�z�, t�nkreteszi az orvos-beteg bizalmi kapcsolatot, cser�be semmilyen garanci�t nem jelent – nem p�r t�zezer forinton m�lik, hogy meggy�gyul-e a p�ciens.

R�ad�sul, a h�lap�nz r�kosista maradv�ny.

1952-ben a Magyar Dolgoz�k P�rtja Ger� Ern� ind�tv�ny�ra hozott el�sz�r olyan d�nt�st, ami h�rom �vre legaliz�lta a bor�t�kos rendszert. Ennek m�r 64 �ve, az�ta sem v�ltozott semmi, mintha norm�lis lenne az ad�zatlan j�vedelem beszed�se.

Lovas Andr�st (balra) �s P�ter �lmost meglepte, h�nyan csatlakoznak kezdem�nyez�s�kh�z

Fot�: Polyak Attila - Origo

Szakmailag mi a gond vele?

�lmos P�ter: P�ld�ul, hogy felesleges vizsg�latokat gener�l, �t�rja a v�r�list�kat. Gyeng�ti az orvosk�pz�st is, f�k�nt a m�t�tes ter�leteken, mert ott az oper�l� szakorvos kapja k�zvetlen�l a p�nzt.

Sokszor nem engedik a m�t�asztalhoz a szakorvosjel�lteket, nehogy osztozni kelljen vel�k, vagy poz�ci�f�lt�sb�l nem adj�k �t szakmai fog�sokat nekik. �gy a fiatalok nem jutnak tapasztalathoz, ami �vekkel k�s�bb fogja vesz�lyeztetni az ell�t�s min�s�g�t.

Ahhoz k�pest, hogy megal�z�, sokan elveszik a p�nzt. A Magyar Rezidens Sz�vets�g felm�r�se szerint az orvosok k�zel nyolcvan sz�zal�ka.

Lovas Andr�s: Igen, de a�felm�r�sben az is szerepel�, hogy csak t�z sz�zal�kuk tartja term�szetesnek, a t�bbs�g sz�gyenkezik miatta. A paraszolvencia hatalmas tabu orvosi k�r�kben, senki nem besz�l r�la.

Ha ekkora a csend, hogyan siker�lt ezreket mozg�s�tani?

�lmos P�ter: Ez az, ami minket is megd�bbentett. Azt sem tudtuk, kit sz�l�thatunk meg, hogy ne vegye s�rt�snek.

P�ter �lmos: Sokaknak felszabad�t� �lm�ny volt szak�tani a paraszolvenci�val

Fot�: Polyak Attila - Origo

Z�rt csoportk�nt indultunk, azt�n, amikor 64 orvos levelet �rt �nody-Sz�cs Zolt�n eg�szs�g�gyi �llamtitk�rnak a h�lap�nz felsz�mol�s�t, az eg�szs�g�gyi dolgoz�k jobb anyagi megbecs�l�s�t k�rve, robbant a bomba.

M�ra k�zel 2400 tagja van a�k�z�ss�gnek, a csatlakoz�k felszabadultan �rj�k, hogy lemondtak a h�lap�nzr�l, vagy soha nem is fogadt�k el. A m�sodik�ny�lt level�nket pedig m�r 781-en �rt�k al�, k�z�tt�k kezd� orvos �s egyetemi tansz�kvezet� is.

�rkezett v�lasz a levelekre?

Lovas Andr�s: Konkr�t v�lasz nem, azt viszont tudjuk, hogy �nodi-Sz�cs Zolt�n b�nt�nak tal�lta k�rd�seinket. Szerinte a h�lap�nz egy�bk�nt is�kikopik majd mag�t�l.

Az Emberi Er�forr�sok Miniszt�riuma pedig sajt�k�zlem�nyekben felelget, olyan propaganda�zenetekkel, hogy a korm�ny eddig 500 milli�rdot ford�tott eg�szs�g�gyre, vagy hogy id�n a szakorvosok �s �pol�k b�re is emelkedik.

�s, mindez nem igaz?

Lovas Andr�s: A r�szleteket n�zve – nem. A b�remel�s forr�s�t nem l�tjuk az idei b�dzs�ben. M�sr�szt, uni�s p�nzt �ntenek egy rendszerbe, ami rossz megoszl�s �s felhaszn�l�s miatt akkor is d�ledezne, ha dupla ennyit kapna.

�r�l�nk minden �j k�rh�zi sz�rnynak, csak �pp dolgoz� n�lk�l nem lehet majd megnyitni, mert az alulfizetett �pol�k elmennek. Ez�rt lenne fontos az eg�szs�g�gy �tfog� reformja.

Mekkora b�remel�st k�rnek?

Lovas Andr�s: A h�ten mutatta be a fizet�si szelv�ny�t egy �pol� a csoportban: 85 ezer forintot visz haza egyhavi, megfesz�tett munk��rt. Mik�zben rajtuk alapszik az eg�sz rendszer, n�lk�l�k nincs gy�gy�t�s.

Ide nem el�g 20-30 ezer forintos b�rkieg�sz�t�s, a legal�bb 160-170 ezres nett� alapb�r elv�rhat� lenne n�luk.�A rezidensekn�l 300 ezer forintos nett� alapb�r, szakorvosn�l ennek a dupl�ja t�nik sz�ks�gesnek.

Ez hatalmas ugr�s a mostani fizet�sekhez k�pest.

Lovas Andr�s: Nem k�r�nk nyugat-eur�pai szintet, csak annyit, amennyit a V4-ekn�l, p�ld�ul Szlov�ki�ban keres egy koll�ga. Ha a h�lap�nzt csak t�netnek tekintj�k, �ppen az alacsony b�r lehet a beteg eg�szs�g�gy egyik gyullad�si g�cpontja.

Mi a m�sik g�cpont?

Lovas Andr�s: A pazarl� strukt�ra. Magyar orvos, Semmelweis Ign�c bizony�totta be a vil�gnak a k�zfert�tlen�t�s fontoss�g�t a sz�l�szet ter�n. Ehhez k�pest�Eur�p�ban n�lunk haszn�lj�k a legkevesebb k�zfert�tlen�t� szert, mert �gymond sokba ker�l. Azt�n j�n a k�rh�zi fert�z�sek sora, amit a fert�tlen�t�n�l sokkal dr�g�bb antibiotikumokkal kell kik�r�lnunk.

Lovas Andr�s: El�g, ha annyit keres�nk, mint egy pozsonyi koll�ga

Fot�: Polyak Attila - Origo

�lmos P�ter: Hadd hozzak szem�lyes p�ld�t is. Budapesten sz�vrohamot kapott a nagymam�m, �s Szegedr�l, �nos es�ben el�bb �rtem oda hozz�, mint a ment�. T�nyleg minden szakember ell�tta a maga feladat�t, m�gis

t�z �r�ba telt, hogy a nagymam�m eljuthatott a t�le m�sf�l kilom�terre l�v� kat�teres laborba.

Ezalatt megj�rt k�t k�rh�zat, mindk�t helyen v�rt vettek t�le – 2016-ban nincs olyan k�z�s adatb�zis, ahova fel lehetne t�lteni a v�rv�tel eredm�ny�t. K�zvetlen�l l�thattam a szervezeti-emberi er�forr�sok hi�ny�t, de a pazarl�st is. A kisz�m�thatatlan, �vek �ta imbolyg� rendszer folyamatosan��letet vesz�lyeztet. Emellett ott vannak a kusza betegutak: M�ricz Zsigmond�Rokonok-j�t id�zi, ahogy a betegek p�nz �s haveri kapcsolatok �tj�n, m�sokat leszor�tva ker�lgetik a v�r�list�t. K�zben �rthet� is, �k sem b�znak az ell�t�si rendszerben...

Lovas Andr�s: ...amir�l azt sem tudjuk, pontosan mire ford�tja az �llampolg�rok �ltal befizetett sz�zmilli�rdokat, milyen eredm�nyeket mutat fel egy adott k�rh�z. �tl�that� ell�t�sra, megfelel� min�s�gbiztos�t�sra van sz�ks�g. Ekkor v�gre teljesen mindegy lenne, Pesten vagy az orsz�g m�sik v�g�ben �rt aut�baleset, X. vagy Y. orvoshoz ker�l�k, mert mindenhol ugyanolyan profizmussal l�tn�nak el.

Mi t�rt�nik, ha nem figyelnek a k�r�seikre?

Lovas Andr�s: Az orvosok, �pol�k messzire el tudnak menni, ha kell, �s ez nem csak kilom�terekben m�rhet�. Az eg�szs�g�gyi dolgoz�k r�sz�r�l a t�relem m�r elfogyott. Ha nem lesz v�ltoz�s, az sem kiz�rt, hogy �ltal�nos�sztr�jk j�het – de enn�l kev�sb� drasztikus l�p�s is �sszeoml�shoz vezetne.

Ott tartunk, hogy a dolgoz�k hivat�studata tartja fent az �gyeleti rendszert – szinte mindenki t�bbet v�llal a k�telez� havi 32 t�l�r�n�l, van, aki a t�bbsz�r�s�t.�Ha elfogy a j�indulat, �s az �nk�ntes v�llal�sok megsz�nnek, r�vid id�n bel�l le�llhat a k�rh�zi �gyeleti rendszer.

De b�zunk benne, hogy id�ig nem kell eljutnunk, harc helyett m�g most is a p�rbesz�dre t�reksz�nk, leveleinkkel �s a szakszervezeteken kereszt�l.