A törvény – a Btk. módosítását leszámítva – már március közepén hatályba lépett. A lényege az, hogy a termõföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló szerzõdések semmisek. A semmisséget a törvény hatálybalépését megelõzõen – tehát március közepe elõtt – létrejött szerzõdésekre is alkalmazni kell. Egy engedményt ad a törvény: a hatálybalépést követõ 30 napon belül rendezhetõ a jogellenes szerzõdés, vagyis egy hónap alatt kellett jogszerûvé tenni azt.

A Btk.-hoz kiegészítésként hozzáfûzött, “Mezõ- és erdõgazdasági hasznosítású föld jogellenes megszerzése” címû tényállás szerint, aki mezõ- és erdõgazdasági hasznosítású föld tulajdonjogának megszerzése, vagy arra vonatkozó haszonélvezeti jog vagy használat jogának alapítása céljából – az ezekre vonatkozó jogszabályi tilalom vagy korlátozás kijátszásával – semmis szerzõdést köt, bûntett miatt egy évtõl öt évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.

Aki pedig a jogszabályi tilalom vagy korlátozás kijátszásával, az általa kötött semmis szerzõdés leplezésére létrehozott megállapodás alapján mezõ- és erdõgazdasági hasznosítású földet használ – ha súlyosabb bûncselekmény nem valósult meg – három évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.

Egytõl öt évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ az az ügyvéd, jogtanácsos vagy közjegyzõ is, aki a tiltott szerzõdés megkötésében közremûködik.

Korlátlanul enyhíthetõ a büntetése annak, aki a bûncselekményt – mielõtt az a hatóság tudomására jutott volna – a hatóságnak bejelenti és az elkövetés körülményeit feltárja.