Pedig a tisztifõorvostól a Balaton-kutatóig mindenki esküszik, hogy a tó vizével semmi baj, nem emiatt betegedtek meg az úszók, és pláne nem emiatt pusztultak a gardák. A bizonytalanság viszont egészen vad teóriákat szül, hiszen a lángosostól a kikötõmesterig azon törik mostanság a fejüket, hogy kinek áll érdekében rémhírekkel lejáratni a Balatont.

„Gyártják az összeesküvéselméleteket a helyiek, azon agyalnak, kinek az érdeke tönkretenni a szezont. Óriási a felháborodás, de ez érthetõ. Elõszednek minden hülyeséget, a köztudatba meg az megy át, hogy itt valami szörnyûséges veszély van. Lemegyek a partra, és bármikor iszok belõle” – számolt be a Balaton mellett élõk jelenlegi hangulatáról egy balatonlellei forrásunk. Kérte, hogy a nevét azért ne írjuk ki, mert nem akar belekeveredni az elmúlt napokban egyre inkább eluralkodó – már Facebookon, internetes fórumokon zajló – vitába. Az úr olvassa a hozzászólásokat, és haragszik, mert szerinte „már olyan kisgyerek kiütéseit is a Balatonra fogják, aki be sem ment a vízbe”.

Az országos tisztifõorvos, Paller Judit szerdán sajtótájékoztatón igyekezett lehûteni a kedélyeket, hivatalosan bejelentette, hogy „feltételezhetõen emberi ürülékbõl származó calici vírus” okozta a balatonfüredi Magyar Úszás Napján történt megbetegedéseket. A nyíltvízi úszó Európa Kupa-verseny, illetve a több ezer amatõr és profi sportoló részvételével megtartott úszófesztivál után többen megbetegedtek, az olimpiai bajnok Risztov Éva mellett a verseny férfi gyõztesét, Gyurta Gergelyt is kórházba kellett vinni.

A tisztifõorvos direkt kiemelte, hogy a tavon korábban tapasztalt halpusztulás valószínûleg nem hozható összefüggésbe az esettel, ahogy más tóparti megbetegedések sem, a Balaton vize továbbra is kiváló, a calici és hasonló vírusok ugyanis csak nagyon lokalizáltan és rendkívül kis mértékben életképesek a nyílt vízben.  A vizsgálat viszont még mindig tart, mert továbbra sem tudják a fertõzés pontos forrását, de elképzelhetõnek tartják, hogy a vírus egy a versenyre már betegen érkezõ részvevõtõl, vagy „valamilyen illegális szennyvízforrásból” származik.


Egyetlen víz fölé tolt fenék?

Felháborodott balatonlellei forrásunk szerint viszont semmi értelme illegális szennyvíz tóba vezetésére gyanakodni. „A part mentén mindenütt van csatorna, ráadásul kis településekrõl beszélünk, ha valaki ilyet csinálna, úgyis észrevenné a környezete” – magyarázta. Pár évenként szerinte elõfordul ugyan nagyobb mértékû halpusztulás, de ez általában hamar lecseng. „Marhaság összekapcsolni az egyes eseteket, az úszók megbetegedése is helyi dolog. Van egy barátom, aki vitorláshajókat üzemeltet, amikor vizen van, és rájön a dolog, úgy oldja meg, hogy kitolja a víz fölé a fenekét. Lehet, hogy valaki ott is egyszerûen belecsinált a vízbe – de ez csepp a tengerben, ettõl még mi tudjuk, hogy a Balaton vize jó” – mondta.

Hasonló elmélete van az úszók tömeges rosszullétének okáról egy hvg-nak névtelenül nyilatkozó balatoni kikötõmesternek is, aki egy másik népszerû vízparti településen dolgozik, és jól ismeri a hasonló úszóversenyek lebonyolításának módját. „Ilyenkor a biztosítást ellátó vitorlások körbeállják a területet, ott állnak horgonyon olykor egész nap, sõt, sokan már a verseny elõtt kimennek. Elég, ha az egyiken lévõ vécét használta egy vírusfertõzött ember, és azt beleürítették a tóba” – állította. A „víz fölé feneket kitolós” elõbbi módszer mellett ugyanis van egy kevésbé kiszúrható, így diszkrétebb, de a végeredmény szempontjából hasonlóan rossz szokás a vitorlázók közt: olyan wc-ket használnak hajóikon, amelyek közvetlenül a vízbe juttatják a fekáliát.

Az emberi lustaság és a megbuherált wc

A kikötõmester szerint ez szigorúan tilos, a hatályos elõírások szerint a hajósoknak semmilyen szennyezõ anyagot nem szabad a tóba engedni, azonban „mindenki tudja”, hogy sokszor ez történik. „Könnyen beszerezhetõ kémiai wc-ket kellene a hajókon használni, csak annak a kezelésével, tisztításával sokkal több gond van, mintha megnyomok egy gombot, és máris belenyomta az egészet a vízbe. Ezért azt csinálják, hogy a hajó levizsgáztatására az ilyen automata wc-t egyszerûen kiszerelik, utána meg vissza. Hiába, az emberi lustaság” – mondta a kikötõmester. Õ ennek ellenére optimista, szerinte csak megértik az emberek, hogy „semmi okuk a pánikra”.

A hajós körökben nyílt titoknak számító szokás akár még egybe is vágna az tisztiorvosi szolgálat elméletével az emberi ürülékbõl származó calici vírus miatt bekövetkezett lokális fertõzésrõl – de aki nem volt az úszók napján, ráadásul egy másik településen lett rosszul fürdés után, azt nehéz lesz meggyõzni. „Mi még június elején mentünk le páran Balatonszántódra, a Pannónia Fesztiválra, az elsõ nap után a parton akartuk kipihenni a bulizás fáradalmait. Már az elsõ csobbanáskor feltûnt, hogy a vízben gázolva kerülgetni kell a haltetemeket, tucatjával lebegtek a víz felszínén. Estére egyikünknek már fájt a gyomra” – mondta a budapesti Varga Szilárd.

Mivel a gyomorfájás enyhült, letudták annyival, hogy valószínûleg az éttermi menü volt a ludas. Másnap viszont a strandolás után máshol ettek, de a gyomorfájdalmak megint jelentkeztek, ekkor már kettejüknél, harmadnap pedig ott kellett hagyniuk a fesztivált, mert a korábbi tünetek mellé már hasmenés is társult, estére pedig egyikük belázasodott. „Akkor kezdtünk a döglött halak miatt a Balatonra gyanakodni, és az interneten keresgélni. Itt olvastuk, hogy máshol, Siófokon strandolók is panaszkodtak a feltûnõen sok döglött halra, amirõl fotót is posztoltak. Pár hétre rá pedig jött a tömeges megbetegedés a füredi úszóversenyen” – tette hozzá.


A Balaton köszöni, jól van

„A halpusztulás nem következik a víz minõségébõl, az mindig halegészségügyi-halkórtani kérdés” – mondta erre Vörös Lajos, az MTA tihanyi limnológiai kutatóintézetének tudományos tanácsadója (az óceanológiával szemben a limnológia az édesvizekkel, mint komplex rendszerekkel foglalkozó tudományterület – a szerk.). A szakértõ szerint „a Balaton vízminõségével, ökológiai állapotával semmi baj nincsen”, abból nem következhetnek a több településen tapasztalt különbözõ megbetegedések.

„Az intézetünkben 50 évre visszamenõleg vannak megbízható mérési adatok, de mi a Balaton ökológiai állapotát követjük évtizedek óta. A vízminõséget a székesfehérvári környezetvédelmi felügyelõség ellenõrzi folyamatosan, valamint még a tisztiorvosi szolgálat is ott van, amely a strandokon mér mindent, még a kórokozó baktériumokat is” – sorolta a tó vizére ügyelõket.

Vörös Lajos szerint a „Balaton köszöni szépen, jól van, a vize tiszta és jó”, ami sok milliárd forintos beruházások eredménye. Az 1980-as évek végén, és a ’90 évek elején a vízgyûjtõ területrõl annyi szennyezés került a tóba, hogy a WHO szerint nem is volt alkalmas fürdésre. „A vízgyûjtõn a legnagyobb szennyezõ régen Zalaegerszeg városa volt, amelynek a szennyvize a Zalán keresztül a keszthelyi öbölbe jutott. A megépült zalaegerszegi tisztító viszont mára szinte ivóvízé tisztítja a szennyvizet” – mondta.

A parton fekvõ települések szennyvize pedig még tisztítva sem folyik már a Balatonba, mert ezt elszállítják a tótól – tette hozzá. Így 1995 óta a tó teljes területe megfelel a WHO-kritériumoknak, a jelenlegi tisztaság pedig a tudományos kutató szerint közelít az 1960–as évek – még a szennyezés elõtti – tisztaságához. Vörös szerint érthetõ, hogy az úszók tömeges megbetegedése sokkolóan hangzik, de mint megjegyezte, idõrõl idõre szokás rémhíreket kelteni a Balatonról, „már hozzá vagyunk szokva, éppen ideje volt több év szünet után”.


Még horvát apartmanlobbiról is suttognak

Az egymás után bekövetkezett gardapusztulás és az úszók lebetegedése leginkább a balatoni turizmusnak árthat, nem véletlen, hogy valóban nemcsak rémhírek, de kész összeesküvés-elméletekig menõ pletykák is terjednek a helyi vállalkozók köreiben. Egy ebben a körben forgó névtelen forrásunk szerint vannak, akik egyenesen más kedvelt turistacélpontok szándékos akciójának tartják a nyaralókat elriasztó híreket. Mint mondta, pletykálnak például arról, hogy mára több ezer magyarnak van kiadott apartmanja, nyaralója a horvát tengerparton, viszont szerintük az utóbbi években már kevesebben választották a nyaralásnak ezt a formáját. „Inkább itthon maradtak, mert ott minden drágább, míg a Balaton egyre népszerûbb lett” – utalt az egyik „ellencsoportra”. Persze nyíltan senki sem meri állítani, hogy szándékosan gerjesztené bárki a Balaton vizét veszélyesnek tituláló híreket, de forrásunk szerint a „kinek áll érdekében” gondolkodás kitermeli az ehhez hasonló elméleteket.

„Próbálom magam távol tartani az összeesküvés-elméletektõl, de szakmán belül valóban hallani olyan hangokat, hogy a gazdasági érdek mindent felülír” – fogalmazott sejtelmesen diplomatikusan Kertész Rezsõ, a Kereskedõk és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetségének (KISOSZ) Somogy megyei társelnöke. Mint mondta, javában benne vagyunk az elõszezonban, ezért „gyorsan a végére kell járni a fertõzés okának, és objektíven lezárni a vizsgálatot, mielõtt az emberek teóriákat kezdenek gyártani”. Attól tartanak, másként tömegével mondhatják vissza a foglalásokat, fõleg a kisgyerekes családok. „Egy vödör fekáliával befertõznek egy öblöt, aztán ez évekre kihathat” – mondta Kertész.

A következõ nagyszabású balatoni rendezvény a július 5-re meghirdetett Balaton-átúszás lesz. A szervezõi már elõre bejelentették, hogy „a víz minõségének ellenõrzésére kérték az illetékeseket, de bíznak benne, hogy meg tudják tartani a rendezvényt”. Szóval a bizonytalanság érezhetõ, a népszerû sporteseményt teljesen a vizsgálattól tették függõvé: ennek eredményei – illetve természetesen az idõjárási elõrejelzések alapján – két nappal a verseny elõtt, jövõ csütörtökön döntik el, úsznak vagy halasztanak.