A háromoldalú megállapodás jegyzõkönyvét Günther Oettinger, az unió energiaügyi biztosa, Jurij Prodan ukrán és Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszter látta el kézjegyével.

A megállapodás aláírása után tartott sajtótájékoztatón elhangzottak szerint a Gazprom orosz gázipari vállalat ezer köbméterenként mintegy százdolláros kedvezményt ad Ukrajnának a gáz árára a jelenleg is hatályos gázmegállapodásban megállapított árhoz képest, így az idei év végéig ezer köbméterenként 378 dollárért szállít gázt Ukrajnának, a továbbiakban pedig, a jövõ év március végéig 365 dollárért. Erre az idõszakra eltekintenek a take-or-pay elvtõl, vagyis a megállapodásban rögzített minimális mennyiség árát nem kell kifizetni, ha a vevõ annál kevesebbet vesz át.

A gázszállítások már november elején megindulhatnak, Kijevnek pedig az év végéig ki kell fizetnie a 3,1 milliárdos gázárhátralékát. Oettinger szerint Kijevnek van erre elkülönített pénze, illetve az EU és a Nemzetközi Valutaalaptól az eddigi megállapodásokkal összhangban kap 1,5 milliárd dollárt, amibõl március végéig négymilliárd köbméter gázt tud vásárolni Oroszországtól.

Alekszandr Novak hangsúlyozta, a jegyzõkönyv feketén-fehéren elõírja, hogy a gázszállítások megkezdõdnek, mihelyt Kijev átutalta a 3,1 milliárd dolláros hátralék elsõ részét, 1,451 milliárd dollárt. A pénzösszeg fennmaradó részét dollárt pedig az év végéig kell kifizetnie, hogy januárban is folytatódjék a gázszállítás.

Oroszország álláspontja szerint Ukrajna 5,3 milliárd dolláros gáztartozást halmozott fel vele szemben. Novak hangsúlyozta, hogy a 3,1 milliárd dollár fölötti tartozás kérdése a stockholmi döntõbíróság ítélete után kerül napirendre.

Alekszej Miller Gazprom-elnök kifejtette, hogy a csütörtöki megállapodásban szereplõ, jövõ év elsõ negyedévi gázár valójában elõzetes számítás, mert gázárat kilenc hónapos bázisidõszak alapján számolják ki, figyelembe véve az olaj árát, vagyis a végleges elsõ negyedévi ár az szénhidrogének konjunktúrájától függ.

A jövõ év áprilisában kezdõdõ nyári idõszak nem képezte a mostani brüsszeli megbeszélések tárgyát. Novak szerint az orosz fél abból indul ki, hogy áprilistól a jelenleg is érvényes, a 2009-tõl 2019-ig szóló gázmegállapodás szerint történik majd a gázárképzés és a gázszállítás, tekintettel arra, hogy az öt éve kötött egyezményt senki sem érvénytelenítette, és jelenleg is hatályos a stockholmi döntõbíróságon folyó jogi eljárás ellenére is.

Günther Oettinger szerint a háromoldalú tárgyalások kemények és nehezek voltak, amelyek eredményeképpen aláírták a összességében 4,6 milliárd dolláros gázmegállapodás. A jegyzõkönyv aláírásakor jelenlévõ José Manuel Barroso, az Európai Bizottság távozó elnöke azt hangoztatta, hogy az Európai Bizottság a gázmegállapodásban szereplõ elõírások maradéktalan végrehajtását várja Oroszországtól és Ukrajnától. Reményét fejezte ki, hogy a megállapodás növelni fogja a két ország közötti kölcsönös bizalmat, ami alapvetõ fontosságú a kelet-ukrajnai válság rendezését célzó minszki megállapodások végrehajtása szempontjából.

Ukrajna az Európába irányuló orosz gázszállítás legfontosabb tranzitországa. Az ukránok által ki nem fizetett számlák miatt Moszkva 2009 elején átmenetileg leállította az Ukrajna felé történõ gáztovábbítást, azt állítva, hogy az ukránok megcsapolják a gázvezetéket, és maguknak vesznek le az Európának szánt gázból. Az orosz csapelzárás következtében több európai országban is hiány keletkezett az energiahordozóból a hideg tél közepén.

A mostani orosz-ukrán gázárviszály idén áprilisban, a kelet-ukrajnai összecsapásokkal párhuzamosan bontakozott ki. Az oroszok drasztikus mértékû áremelést jelentettek be az Ukrajnának történõ szállítás tekintetében, amit Kijev gazdasági agressziónak bélyegzett, kijelentve, hogy a megnövelt árat nem hajlandó fizetni. Moszkva arról biztosította az európai vásárlókat, hogy velük szemben teljesíteni fogja szerzõdéses szállítási kötelezettségeit, de követelte, hogy oldják meg az ukrán tartozás ügyét.

Júniusban az oroszok a felgyülemlett kifizetetlen számlák miatt felfüggesztették a gázszállítást Ukrajna számára. Kijev viszont augusztusban azzal fenyegette meg Moszkvát, hogy leállíthatja az Európába irányuló gáz- és olajtranzitot.

Szeptemberben körvonalazódott, e hónapban pedig elvben megszületett az átmeneti kompromisszumos megállapodás a téli hónapokra, de a fizetési garanciákat is tartalmazó, tartós és átfogó egyezség még várat magára.