2024. május 17. Péntek, Andor, Paszkál.
 
Újratárgyalják a felsõoktatási koncepciótForrás: richpoi.com
Utolsó módosítás: 2014-12-05 14:04:55
A héten ismét tárgyalja a Felsõoktatási Kerekasztal a felsõoktatás átalakításáról szóló koncepciót, amely december közepén kerülhet a kormány elé - közölte Palkovics László felsõoktatásért felelõs államtitkár az MTI-vel szerdán, egyúttal cáfolva a napokban megjelent sajtóhíreszteléseket.

Kifejtette: az új felsõoktatási koncepció a jelenleginél sokkal nagyobb lehetõséget adna a tehetséges fiataloknak arra, hogy bekerüljenek a felsõoktatásba. Az átalakítás éppen azt a célt szolgálja, hogy nagyobb számban kerüljenek be azok a hallgatók a rendszerbe, akik valóban el is tudják végezni a képzéseket.

Diploma nélkül marad a hallgatók harmada

Jelenleg ugyanis nagyon magas, 35 százalékos a lemorzsolódási arány, azaz a hallgatók egyharmada diploma nélkül fejezi be a képzést. Ezen szeretne változtatni az új koncepció azzal, hogy magasabb bemeneti feltételeket ír elõ, amelyeket azonban nem a családok jövedelmi viszonyai alapján határoztak meg. Ilyen módon növelni lehet az egyetemeket és fõiskolákat diplomával befejezõk számát - érvelt.

Az államtitkár szerint a szorgalom nem pénzkérdés, aki felsõoktatásban szeretne tanulni, annak saját magával szemben is nagyobb elvárásokat kell támasztania, hiszen késõbb, a munkaerõpiacon is ezzel fognak szembesülni a fiatalok.

Mindenkinek oda kell tennie magát

Hozzátette: teljesítményelvû, minõségi felsõoktatásra van szükség, és ehhez emelni kell a lécet. A magasabb követelmények nemcsak a hallgatókra, hanem az oktatókra és magukra az intézményekre éppúgy vonatkoznak. A rendszerben az állam és maguk az intézmények megteszik a szükséges változtatásokat, azonban ha elõre akarunk jutni, ez nem elég: a diákokat is komolyabb munkára kell ösztönözni - jelentette ki. Azt mondta, értékes, a munkaerõpiacon használható diplomát adó képzéseket szeretne a kormány, ehhez pedig mindenkinek oda kell tennie magát: hallgatóknak, oktatóknak, intézményeknek és az államnak egyaránt.

Hangsúlyozta: változatlan feltételek mellett nem lehet minõségi fejlõdést elérni a felsõoktatásban. A 21. század sokkal szélesebb körû tudást és kompetenciákat igényel, amelyre a felsõoktatási intézményeknek kötelessége felkészíteni a hallgatóikat. Ez pedig csak úgy érhetõ el, ha már a felsõoktatásba belépéskor magasabb követelményeket támasztanak a hallgatókkal szemben, és az intézményekben az oktatókkal szemben is. Egy idegen nyelv középszintû ismerete ma már mindenhol elvárás, ezért felvételi követelményként való elõírása nem eretnek gondolat - jegyezte meg.

Senkitõl sem veszik el az esélyt

Az államtitkár kiemelte: teljes félreértés, hogy a felsõoktatásba való bekerülést jövedelmi viszonyokkal hozzák kapcsolatba. Pont az ellenkezõje a cél: az, hogy minden tehetséges diák bekerülhessen és benn is maradjon a felsõoktatásban, függetlenül attól, hogy milyen családi háttérrel rendelkezik.

Palkovics László hozzátette: mivel senkitõl sem veszik el az esélyt, hogy bekerüljön a felsõoktatásba, ezért szeretné a kormány megteremteni a szakiskolákból a felsõoktatásba való bejutás lehetõségét is.

Németországban nagyon jól mûködik a Bachelor of Engineering képzési forma, ezt a modellt érdemes megvizsgálni, hogy mit jelent a jelenlegi képzési struktúrában, valamint a munkaerõpiacon - magyarázta. Ez bizonyos szempontból új felsõfokú képzési forma (bár a kétszintû képzés bevezetését megelõzõen vannak hagyományai itthon is), ahová csak szigorú követelmények teljesítése esetén lehet bekerülni többéves szakmai gyakorlatot és megfelelõ felkészítést követõen.

Nem arról van szó tehát, hogy kettõs mércét alkalmaznának, és a szakmunkások érettségi nélkül is bekerülhetnek a felsõoktatásba, hanem arról, hogy egy más típusú képzésre, más típusú, az intézmény által meghatározott felvételi elõírások teljesítése után egy, a vállalatok értékteremtõ folyamatainak üzemeltetését megcélzó diplomát bocsátanak ki - mutatott rá, megjegyezve: a vállalatok kezdeményezték ezt a képzési formát, amely beilleszthetõ a jelenlegi rendszerbe. A részletekrõl, az érettségi szükségességérõl még folynak a szakmai egyeztetések, végleges döntést a kerekasztal véleménye után lehet hozni.

A koncepció több elemét is átdolgozták

Palkovics László jelezte: az új felsõoktatási koncepciót széles körû egyeztetés elõzte meg. Az elmúlt hónapokban a Felsõoktatási Kerekasztallal, az összes hazai felsõoktatási intézmény vezetõjével, nagyvállalatokkal és kkv-kkal, önkormányzati vezetõkkel, kamarákkal, és minden, felsõoktatásban érintett szereplõvel megtörténtek az egyeztetések.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek