Az utóbbi évek idõjárása elõsegítette a vérszívók, elsõsorban a szúnyogok és a kullancsok elszaporodását Magyarországon - állapította meg a Magyar Kullancsszövetség Közhasznú Egyesület nemrégiben végzett kutatásában, amelynek eredményérõl az egyik velük együttmûködõ gyógyszerforgalmazó társaság tájékoztatott. A vérszívók számának növekedése következtében nõtt az általuk terjesztett fertõzések, köztük a Lyme-kórban megbetegedettek száma is - írták. A Bio-Herb Kft. közleménye felhívja rá a figyelmet, hasznos lehet a kullancsteszt, amely kimutatja, hogy a vérszívó hordozta-e a Lyme-kórokozók valamelyikét.

Az Europa Unió különösen kullancsveszélyes területei.



Lyme-kór: már népbetegségrõl is beszélhetünk

Évente 50-60 ezren fertõzõdnek meg Lyme-kórral, ami azt is jelenti, hogy ez a kullancsok által terjesztett kór már népbetegségnek számít. Többek között ez is elhangzott a Magyar Kullancsszövetség szerdai tájékoztatóján. Bár hivatalosan a fenti adatnál kevesebb a fertõzöttek száma, a tapasztalatok azt mutatják, hogy jóval nagyobb lehet a probléma, a lakosságnak akár a 2 százalékát is érintheti. Sokszor ugyanis a pontos diagnózis hiánya miatt nem derül fény a valódi kórra, illetve az orvosokra háruló jelentési kötelezettséget sem teljesítik sokan. Az egyre több Lyme-kóros beteg az egyre több kullanccsal függ össze, amelyek száma több ok miatt is nõ.

A Lyme-kór mellett a kullancs agyhártya- vagy agyvelõgyulladást okozó vírust is terjeszthet, ami ellen nincs célzott gyógyszer, csak oltás. „Az egy nagyon súlyos betegség, nem ritkán akár halállal is végzõdik, ha magára hagyjuk a beteget, illetve segíteni tudunk a gyógyulásban, vagy akár maradványtünetekkel gyógyul” – hangsúlyozta Varga Károly gyermekorvos. A kullancscsipés után elõfordulhat piros kokárda alakú bõrpír, ha nem jelenik meg tünet, akkor ezen esetekben kell használni a kullancstesztet. Ez a próbaeszköz azonnal megbízható választ ad arra, hogy a csípõ vérszívó hordozta-e valamely Lyme-kórokozó egyikét.

Ócsai Lajos, az Országos Tisztiorvosi Hivatal nyugalmazott járványügyi fõosztályvezetõje szerint a klímaváltozás, az egyre több parlagon lévõ, vegyszerekkel nem védett szántóföld, az avarégetés elõírásának eltörlése, a rágcsálók elszaporodása mind összefügg a Lyme-kórt terjesztõ kis vérszívók növekvõ számával. A szakember azonban arra is rámutatott, hogy nem kell pánikba esni, ha valaki elkapja a fertõzést, hiszen ha nincs is rá védõoltás, de antibiotikumokkal jól kezelhetõ ez a betegség. Igaz, 6-8 hétig is lappanghat a kór, tehát fontos a pontos diagnózis.


A legjobb védekezés a megelõzés, amely többek között megfelelõ zárt öltözéket jelent a szabadban, de hasznosak lehetnek a már többféle kiszerelésben kapható kullancsriasztó szerek. Kapiller Zoltán állatorvos szerint akkor sem kell megijedni, ha valaki gyermekén kullancsot talál, hiszen a megfelelõ módszerrel, például az általa fejlesztett kullancseltávolító kanállal el lehet úgy távolítani a vérszívót, hogy az ne fertõzzön. Az sem biztos, hogy maga a kullancs hordozza a kórokozót, ezt egy új, patikában kapható teszttel lehet ellenõrizni.

Az állatorvos felhívta arra is a figyelmet, hogy a kullancsoknál is nagyobb veszélyt jelentenek napjainkban a szúnyogok, amelyeknek becslések szerint már 70 százaléka fertõzést terjeszt. Egy kérdésre válaszolva érdekességként hozzátette: bár tudományos magyarázat egyelõre nincs rá, a megfigyelések szerint a kullancsok és a szúnyogok „megegyeztek egymással", azokat az embereket, akiket a kullancsok csípik meg, a szúnyogok békén hagyják, és fordítva.

Dr. Bózsik Béla Pál az OKI Szerológiai Laboratóriumának ny. fõorvosa, a Lyme Borreliosis Alapítvány Kuratóriumának elnöke kérdésünkre elmondta, fontos lenne, ha a lakosság "fele", az édesanyák (és a leendõ édesanyák) megtanulnák és gyakorolnák a kullancs-vizitet legalább esténként, és a kullancs-kivétel módozatait.

Sajnos nem kap elég figyelmet az az egyszerû szakmai tény sem, hogy csak fertõzött kullancs okoz betegséget, ami jelenlegi tudásunk szerint legalább négyféle betegség, (a B.garinii vagy rokona B.bavariensis okozta, a B.afzelii és/vagy B.spielmanii okozta Lyme borreliosis, vagy a Bartonellosis, illetve az Anaplasmosis/Ehrlichiosis)amelyek különbözõ antibiotikum-érzékenységgel bírnak, ezért minden egyes, vagy azonos személytõl összegyûjtött kullancsot meg kell vizsgáltatni, hiszen rendelkezésre áll az erre alkalmas genetikai módszer. Bár az igaz, az OEP-nek pedig felül kellene vizsgálnia a LB szerológiai vizsgálatainak finanszírozását - tette hozzá a nyugalmazott fõorvos.