Magyarország azonban legalább 5 évre kérte ennek elhalasztását, ugyanis nincs erre pénze. Így továbbra is csak azokon a vonatokon lehet késésért kártérítést kérni, ahol hely- vagy pótjegyet kell venni és ilyen esetekben is csak ezek árát adhatják vissza - derül ki az RTL híradójából.

Az új jogszabály lehetõséget teremt arra, hogy bizonyos rendelkezések betartásához haladékot kapjanak az európai uniós tagállamok. Így lehet az, hogy Magyarországon a kártérítésre vonatkozó rész a belföldi járatok nagy részére nem vonatkozik. Tehát nem jár vissza a menetjegybõl semmi, ha egy elõvárosi-, személy- vagy gyorsvonat késik. Csak akkor lehet visszaigényelni pénzt, ha hely-, vagy pótjegyet is kell venni a járatra.

Balogh-Fazekas Anita, a MÁV Start szóvivõje elmondta: elvileg sokkal több vonatot érintene a rendelkezés, de lehetõség volt arra, hogy egyelõre mentességet kérjenek a társaságok abban az esetben, ha a pénzügyi vagy tárgyi feltételrendszer nem adott. Ez elsõ körben öt év, majd lehet még kétszer öt évet kérni.

Morvay György, az európai fogyasztóközpont igazgatója szerint ezzel a magyarországi kiegészítéssel hátrány éri az utasokat, illetve a halasztás nem segíti azt a törekvést sem, hogy az utasok a gépkocsiból átüljenek a vonatra.

A december 3-án életbe lépett jogszabály egységesíti az Európai Unióban az utasjogokat. A kártérítésen túl, a vonattársaságoknak különösen figyelniük kell az utastájékoztatásra, a fogyatékkal élõk akadálymentes utaztatására és kártalanítaniuk kellene azokat is, akiknek megsérül vagy elvész a poggyászuk - hangzott el az RTL Híradóban.