2022. szeptember 26. Hétfő, Jusztina.
 
Igazolták, hogy a cukor méregForrás: origo.hu
Utolsó módosítás: 2013-03-07 10:08:07
Bár a cukorbetegség nevében ott a cukor, egész eddig a cukorfogyasztás és a cukorbetegség közötti közvetlen kapcsolatot tudományosan nem igazolták. Egy új tanulmány azonban megmutatja ezt az összefüggést, ami jelentõségében ahhoz hasonlítható, mint amikor az 1960-as években feltárták a dohányzás és a tüdõrák közötti kapcsolatot.

 

Egy új kutatás igazolta, amit sokan régóta sejtenek: miszerint a nyugati étrenddel kapcsolatos legfõbb probléma a cukorfogyasztás.

PLoS One tudományos lapban megjelent tanulmány azt vizsgálta, hogy a világ 175 országában milyen összefüggés van a cukorhoz való hozzáférés és a cukorbetegek aránya között. Azt találták, hogy egy népesség cukorral való ellátottsága egyértelmûen kapcsolatban áll a cukorbetegek arányával, függetlenül attól, hogy mekkora az elhízottak aránya az országban. A tanulmány szerint tehát nem a kövérség okozza a cukorbetegséget, hanem a cukor.

A tanulmány eredményeinek jelentõsége ahhoz hasonlítható, mint amikor az 1960-as években a kutatások feltárták, hogy a dohányzás és a tüdõrák között kapcsolat van.


Nem minden kalória ugyanolyan

A kutatásban a résztvevõk teljes étrendjét vizsgálták, amelybõl napi kalóriabevitelt számítottak. Az eredményeket korrigálták a korral, a fizikai aktivitással, a társadalmi-anyagi helyzettel, illetve a lakhellyel (hogy városban vagy falun lakik-e az illetõ).

A kutatás megállapításai szerint minél több cukrot fogyasztott egy társadalom, annál nagyobb volt a cukorbetegek aránya. Minél régebb óta hozzáfért egy ország népessége széles körben a cukorhoz, annál több volt a diabéteszes beteg. Illetve, ha egy országban valamilyen okból csökkent a cukorfogyasztás, mérséklõdött a cukorbetegek aránya is.

Forrás: AFP

 

A cikk fõ megállapítása: minden 150 kilokalória/fõ/nap nem cukorból származó plusz kalóriabevitel 0,1 százalékkal (statisztikailag nem jelentõs mértékben) növeli meg egy országban a cukorbetegek arányát. Ám ha ez a napi plusz 150 kilókalória/fõ cukorból származik, 1,1 százalékkal nõ a cukorbetegek aránya az adott országban.

Azaz, ha egy ország minden lakója naponta egy darab, 3-4 deciliteres cukrozott üdítõt elfogyaszt, a cukorbetegek aránya egy százalékkal emelkedik. A tanulmány nem talált szignifikáns különbséget a között, ha az élelmiszeripar fõleg nagy fruktóztartalmú kukoricaszirupot használ édesítéshez (mint pl. az USA-ban), vagy ha inkább szacharóz (nád- vagy répacukor) biztosítja az édes ízt.

A tanulmány újra megerõsíti, hogy kalória és kalória között óriási különbség lehet. Hiába termel a szervezet mindenegyes bevitt kalóriából ugyanannyi energiát, a cukorral másképp bánik el, mint például a zöldségekkel. Miközben ugyanúgy energiát nyerünk belõlük, a cukorral károsítjuk, a zöldségekkel tápláljuk testünket.

A tanulmány eredményei szerint mostantól másképp kellene megítélni az elhízást is. Ugyanis elsõsorban nem a kövérség, hanem a metabolikus szindróma a cukorbetegség elõszobája, ez pedig soványt és kövért egyaránt érinthet. A metabolikus szindróma inzulinrezisztenciával (a szervezet inzulinnal szembeni csökkent érzékenységével) jár, ami egyenes kapcsolatban áll a cukorfogyasztási szokásokkal.

A kutatás szerint tehát attól is betegek leszünk hosszú távon, ha túl sokat eszünk, de sokkal inkább megbetegszünk, ha túl sok cukrot fogyasztunk.

Ideje lépni

Robert Lustig, a kutatás egyik vezetõje az eredményeket így kommentálta a New York Timesnak: "Ez elég bizonyíték arra, hogy a cukor méreg. Itt az ideje, hogy végre tegyünk ellene."

Forrás: AFP

 

A következõ lépések azonban várhatóan már nehezebbek lesznek, hiszen ahogyan a dohányzás és a tüdõrák közötti kapcsolatot a dohányipar évtizedeken át tagadta, megkérdõjelezte, a nagy élelmiszeripari cégeknek sem érdekük jól bevált ízvilágú termékeiket egészségesebbekre cserélni.

A szabályozó hatóságoknak szintén lépniük kell ajánlásaik megváltoztatásával. Például újra kellene gondolni, hogy mennyi hozzáadott cukor tekinthetõ még egészségügyileg biztonságosnak, valamint hogy az édes ízt biztosító  szacharózt, illetve fruktózt nem kellene-e levenni a biztonságosnak minõsített összetevõk listájáról. A törvényi változtatások nélkül ugyanis az élelmiszeriparnak minden jogalapja megvan az ételek cukorral való "mérgezésére".

 

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!