2024. március 3. Vasárnap, Kornélia.
 
Közelebb jöttek a kullancsokForrás: origo.hu
Utolsó módosítás: 2013-04-13 16:27:09
A sok csapadék kedvezhetett a kullancsoknak, és a hosszabb tél sem okozott gondot nekik: már a február-márciusi hidegekben aktivizálódtak. Természetjárás után már hazafelé, a buszon, autóban ajánlott ellenõrizni a ruházatot, otthon pedig az egész testfelületet. Aki nem akarja, hogy kertjében kullancsok legyenek, tegye számukra kevésbé vonzóvá.

A téli bõséges csapadék kedvezett a kullancsoknak, jelenleg számukra ideális a páratartalom az avarszinten, ahol fejlõdnek. "A szakirodalom szerint a kullancsok 6-7 Celsius-fokon kezdenek aktivizálódni, a tapasztalat azonban azt mutatja, hogy nem olvassák a szakirodalmat. Az állatorvosi egyetem kisállat-klinikájára télen is rendszeresn hoznak be kutyát kullancscsípéssel, illetve babéziózissal. Ez utóbbi súlyos betegség kórokozóját szintén kullancsok terjesztik" - mondja dr. Földvári Gábor, a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Parazitológiai és állattani tanszékének egyetemi adjunktusa.

A biológus szakember rendszeresen gyûjt kullancsot a Pilisben, és meglepetésére március legelején hideg, szeles, esõs, ködös idõben is nagy mennyiségben talált kullancsokat. "Úgy tûnik tehát, hogy a páratartalmon és a hõmérsékleten kívül egyéb, általunk még kevésbé ismert tényezõk is számítanak. Ilyen például a vadak mozgása, vagy az, hogy adott kullancsegyed hol tart a fejlõdési ciklusában" - mondja dr. Földvári Gábor.

Egyre északabbra és egyre magasabbra költöznek

Európai megfigyelések szerint a kullancsok a tengerszint felett egyre nagyobb magasságokban fordulnak elõ, valamint észak felé is terjeszkednek, azt azonban nem lehet kijelenteni, hogy számuk általában véve növekedne Európában, mert több évtizedes adatsorok kevés helyrõl állnak a kutatók rendelkezésére.

Az, hogy egyre több a fertõzött kullancs, szintén nem igazolt. "Van úgy, hogy egy erdõben egymástól néhány száz méterre gyûjtött kullancsból az egyik helyen az egyedek 1, a másik csoportban viszont a 10 százaléka fertõzött a Lyme-kórt okozó baktériummal (Borrelia burgdorferi). A szakirodalom a Lyme-kór baktériumát hordozó kullancsok arányát Európában 2-30 százalékra teszi, extrém fertõzött helyeken ez a szám elérheti a 40-50 százalékot. Ez viszont nem jelenti azt, hogy minden harmadik kullancs betegséget is okoz, mert egyrészt fertõzõképességük változó, másrészt az immunrendszerünk állapotától, és a vérszívás hosszától is függ, hogy kialakul-e a betegség" - mondja dr. Földvári Gábor.



Akár félórát is keresi a megfelelõ szúrási helyet

Mivel 2010 januárja óta az unió többi országához hasonlóan itthon sincs engedélyezett vegyszer a kullancsok környezetben való irtására, a paraziták támadását csak megelõzni lehet, kullancsriasztó szerekkel, valamint önellenõrzéssel.

Ismert, hogy az emberre kapaszkodott kullancs a ruhán vagy a bõrön továbbmászik, és akár 20-30 percig is keresi a megfelelõ beszúrási helyet a bõrön. A vérszívása többnyire fájdalmatlan - ezért észrevétlen is -, mivel a szúrcsatornába fecskendezett nyálnak érzéstelenítõ hatása van. Mivel a fertõzött kullancs nyálmirigyébõl a megbetegedést elõidézõ kórokozók csak a beszúrást követõ 4-6 óra múlva kerülnek az emberbe, ezért a kullancsok okozta fertõzések megelõzhetõk, ha a természetjárás, kerti munka után gondosan átnézzük az egész testfelületet, különösen a kullancsok által kedvelt térdhajlatokat és a deréktájat.

A természetben járva a nap során is érdemes többször rápillantani a ruházatra, különösen a cipõre, a zoknira, nadrágszárra, mert a kullancsok jellemzõen az aljnövényzetben, bokrokon élnek. Elõny a világos színû ruházat, mert ezen sokkal könnyebb észrevenni a sötét színû parazitát. "Kirándulás után még az autóban, buszon érdemes átnézni a ruházatot, majd otthon meztelenre vetkõzve a teljes bõrfelületet" - javasolja az állatorvos-tudományi kar oktatója.

Ha kullancsot találtunk magunkban, a legegyszerûbb vékony hegyû csipesszel eltávolítani, úgy, hogy a bõrhöz legközelebb esõ részét fogjuk meg. Soha ne az utótestét szorítsuk össze!

Elõfordulhat, hogy a kullancs eltávolításakor a bõrben marad a szájszerve. Ez azonban a kórokozó-átvitel szempontjából már nem jelent veszélyt; így ha nem tudtuk kiszedni, akkor - mint egy apró szálka - idõvel kilökõdik a bõrbõl. Magától egyébként a kullancs a bõrbõl csak 3-8 nap múlva, a vérszívás végeztével esik le.

Forrás: Wikipedia/Richard Bartz

 

Így óvható meg a kert a kullancsoktól

Az elmúlt években a városi parkokban, ligetekben és a kertekben is egyre több kullancsot észleltek. Elsõsorban a természetbe kijáró kutyákkal, macskákkal, valamint a kertet látogató madarakkal, rágcsálókkal kerülnek be.

Aki nem akarja, hogy kertjében kullancsok legyenek, tegye számukra kevésbé vonzóvá. A fû rendszeres nyírásával, az aljnövényzet és a bokrok metszésével, az avar gyakori összegyûjtésével egyrészt kevésbé lesz nedves a mikroklíma, ami a kiszáradásra érzékeny kullancsok számára elõnytelen, másrészt a kevésbé gazdag aljnövényzet táplálékkeresésük hatékonyságát is rontja.

Emellett, mivel a kullancsokat a lakott területek zöldfelületeire jelentõs mennyiségben a kutyák hurcolják be, rendkívül fontos az õ kullancscsípéssel szembeni védelmük a megfelelõ készítményekkel (pl. spot-on, impregnált nyakörv, aeroszol stb.).

Figyeljünk a tünetekre!

A kullancsok által terjesztett leggyakoribb betegség a Lyme-kór, amely ellen humán védõoltás egyelõre nincs. Legjellegzetesebb tünete a vándorló bõrpír, amely általában 7-10 napos (de minimum 48 órás) lappangási idõ után, a csípés helyén jelentkezik. Kis kerek folt formájában kezdõdik, majd a széli részeken terjedve, középen halványulva, gyûrût formál. Helyi fájdalom, égõ érzés, ritkán viszketés kísérheti, de felléphet magas láz, gyengeség, fejfájás, izom- és izületi fájdalom, esetleg nyirokcsomó-duzzanat, valamint idegrendszeri tünetek is. Antibiotikummal általában jól gyógyítható.

Ritkábban fordul elõ a kullancsok okozta vírusos agyhártya-, illetve agyvelõgyulladás (kullancs encephalitis). A fertõzés az esetek jelentõs részében tünetmentes, kisebb részében viszont 7-14 napos lappangási idõt követõen influenzaszerû tünetek jelentkeznek (láz, fejfájás, izomfájdalom, rossz közérzet, étvágytalanság, émelygés, hányinger, hányás stb.). Jellemzõen néhány nap múlva a panaszok megszûnnek, és teljes a gyógyulás. Minden ötödik betegnél azonban egy második, lázzal és a központi idegrendszer gyulladásával (rossz közérzet, magas láz, erõs fejfájás, a nyak merevsége, hányás, tudatzavar, izombénulás) járó szakasz is követi az elsõt, a csípés utáni 3-4. héten. A betegség ilyenkor kórházi ellátást és esetenként intenzív kezelést igényel. Nemcsak kullancscsípéssel, hanem fertõzött szarvasmarha/kecske/juh nyers (forralatlan) tejének fogyasztásával is meg lehet fertõzödni. A kórkép védõoltással megelõzhetõ.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!