Korona és napraforgó – ez a két szimbólum lesz az új „nemzeti tanúsító védjegyrendszerben” alkalmazott megjelölés, amely a jövõben a szálláshelyek komfortfokozatát, besorolását jelzi. A gazdasági tárca által kidolgozott új védjegyek nem minden szállástípusra alkalmazandók – a szállodáknál, kempingeknél például maradnak a nemzetközi szabványban használatos csillagok –, csak a magánszállások, vendégházak, vendégszobák besorolására szolgálnak. A nemzeti szállásvédjegyet kizárólag minõsített szolgáltatók használhatják, a jelzések jogosulatlan használata büntetendõ – figyelmeztet az NGM.

A cél, hogy mindenki a megfelelõ színvonalú szállást kapja a pénzéért, és bár senkit sem köteleznek arra, hogy ezeket a jeleket használja, az új szabályozás erõs minõségi kritériumokat is jelenthet. A kötelezõ minõsítések megszûnésével új nemzeti tanúsító védjegyrendszert alkalmaznak a szálláshelyek szolgáltatásainak minõsítésére hazánkban. A turizmusért is felelõs Nemzetgazdasági Minisztérium a szakmai szervezetekkel együttmûködésben öt szálláshely-típusra mûködteti a nemzeti tanúsító védjegyrendszert, amelyek a szolgáltatások minõségi garanciáját segítik elõ.

Az öt szálláshely-típus:

- falusi szálláshely,

- kemping és üdülõháztelep,

- szálloda,

- magánszállás

A vendégszoba, vendégház esetében az új védjegy jelképe a korona, a falusi szálláshelyeknél pedig napraforgó. A kempingek esetében a védjegy csillag vagy üdülõház-telep osztály, míg szállodák a Hotelstars elnevezés védjegyrendszerbe tartoznak.

A minisztérium szerint a fogyasztók és a rendszerhez csatlakozott szálláshely-szolgáltatók közös érdeke, hogy a védjegyet kizárólag a minõsített szolgáltatók használják. A szálláshelyi adatbázisokban és a hirdetésekben elõfordul, hogy olyan létesítmények is használnak minõségi kategóriára vonatkozó besorolást, akik erre nem lennének jogosultak, mivel nem kérték a védjegyrendszerben történõ minõsítésüket.

A minõsítés azonban nem olcsó: vendégházaknál például - szobaszámtól függõen - 30 ezer forinttól indul, és akár a 45 ezer forintot is elérheti, ráadásul a éves védjegyhasználati díjat is fizetnie kell annak, aki megszerezte a minõsítést.

Fontos azonban tudni, hogy az új minõsítés nem kötelezõ, hanem önkéntes tanúsító rendszerek útján történhet.A szolgáltatóknak esetenként korszerûsítéseket kell végrehajtaniuk ahhoz, hogy megõrizhessék a védjegyrendszerben is a korábbi besorolási kategóriájukat. Ez azonban - az NGM szerint- nélkülözhetetlen a szolgáltatások színvonalának javításához, és a nemzetközi a versenyképesség javításához. Különösen a szállodák esetében tapasztalható, hogy a 15 európai országban mûködõ összehangolt minõsítõ rendszer követelményeit a hazai szállodák gyakran csak a szolgáltatási színvonal javításával, választékának bõvítésével tudják teljesíteni.

A védjegyrendszer a szálláshelyek típusától függõen határozza meg a minõsítés szempontjait.

Valamennyi szállástípusnál értékelik:

- a szobák, lakóegységek berendezését, felszerelését

- a kapcsolódó helyiségek és szolgáltatások (fürdõszoba, konyha, parkoló, pihenõkert) felszereltségét

- a nyújtott alapszolgáltatásokat (portaszolgálat, étkezés, takarítás, stb.)

- kiegészítõ szolgáltatások választékát (szórakoztató, gyermekbarát lehetõségek, sporteszközök és játékok, konyhai, informatikai stb. felszerelések, aktív kikapcsolódáshoz, relaxációhoz szükséges eszközök)

Fontos elvárás, hogy a meghirdetett szolgáltatások álljanak rendelkezésre, a berendezések, felszerelések mûködõ képesek legyenek, és az igénybevétel feltételeit (ingyenesen vagy díj ellenében) is egyértelmûen határozzák meg.

Így kell kérni a szálláshelyeknek

A szálláshelyek üzemeltetõi a szakmai szervezeteknél önkéntesen kezdeményezhetik létesítmény minõsítését. Ennek elsõ lépéseként a nyilvánosan hozzáférhetõ szempontok alapján saját maguk határozzák meg a besorolási kategóriát, amit a szakértõk a helyszínen is ellenõriznek. A helyszíni tapasztalatokat összegzõ ajánlás alapján egy szakmai bíráló bizottság tesz javaslatot a védjegyhasználat engedélyezésére a védjegy jogosultjának. A magán, a falusi szálláshelyek, a kempingek és az üdülõház-telepek esetében a turizmusért felelõs miniszter hagyja jóvá a védjegy használatát, a szállodáknál pedig a Bíráló Bizottság.

Ezek a védjegyek ugyanakkor régen is (a korona és a Hotelstars minõsítés kivételével) léteztek. Míg a kereskedelmi szálláshelyeknél lehetséges az ellenõrzött védjegy rendszer betartatása, a minõség javulására tett szándék, addig a falusi, vagy a magánszállások esetén kisebb a valószínûsége, hogy jelentõs változtatást eredményezne, sokkal inkább fontos ezen típusoknál a vendégszeretet a személyesség kérdése, mint, hogy milyen logó van kitéve az épületre - mondta el egy, a hazai turisztikai piacot jól ismerõ szakember, aki szerint az sem elképzelhetetlen, hogy ha túl kevesen csatlakoznak az önkéntes rendszerhez, a késõbbiekben felmerülhet a kötelezõ bevezetés is.