Ezt Galló Istvánné mondta hétfõn az MTI-nek, kiemelve, hogy az új munkaszervezési formát nem próbálták ki elõzetesen, s nem volt elegendõ idõ a felkészülésre, a jogszabályok késõn jelentek meg.

A problémák között említette, hogy a tankerületi vezetõk az esetlegesen üres státuszokat nem töltik fel, s nem vesznek fel pedagógusokat.

Az érdekvédõ szerint a kormány elõször tudatosan megosztotta a társadalmat, most pedig a pedagógusokat, akik az új pedagógus életpálya modell kapcsán szembesülnek azzal, hogy az új kereseti besorolás nem ismeri el az általuk végzett többletmunkát, a jobb minõségi munkát, és azt a többlettudást, amit több tízezer pedagógus megszerzett a különbözõ továbbképzéseken.

Hiába határozták meg a pótlékok mértékét, a megfelelõ fedezet hiányzik, és nem talált meghallgatásra az a kérésük sem, hogy a technikai dolgozók is részesüljenek béremelésben – jegyezte meg.

Bírálta a kabinetet a nemzeti pedagógus karban elõírt kötelezõ tagság miatt, s mint jelezte: ebben az ügyben Alkotmánybírósághoz fordultak.

Galló Istvánné kiemelte: az egésznapos iskola feltételei sincsenek meg, a szülõk kérelmének elbírálása, hogy elvihessék gyermeküket az iskolából korábban, sok esetben szubjektív.

Álláspontjuk szerint nem voltak megfelelõ számítások arról, hogy az állami fenntartásba vétel mennyibe kerül, és arról sincs kimutatás a szakfelügyeleti rendszernek milyen költségei lesznek.

A szakszervezeti vezetõ úgy fogalmazott: az “õsbûnt” a köznevelési törvény 2011 decemberi elfogadása jelentette. Hozzátette: a várható problémákra már két évvel ezelõtt, az új köznevelési törvény elfogadásakor felhívták a figyelmet.

Galló Istvánné az MTI kérdésére azt mondta: a kormánnyal kötött sztrájkbizottsági megállapodásban nem mondtak le a nyomásgyakorlás eszközérõl. A PSZ akkor él ennek eszközével, ha az reális, és megvalósítható célokért történik, s kész együttmûködni az ilyen törekvéseket felvállaló szervezetekkel.