Emlékeztetett rá: vannak nehéz sorsú emberek, akiknek lakhatási problémájára évtizedek óta, országosan sem sikerült megoldást találni. Budapest ebbõl a szempontból különösen nehéz helyzetben van. A hajléktalanok pontos számát nem lehet megbecsülni, mert számuk állandóan változik, és sok köztük a rejtõzködõ. – Amikor 2010 õszén munkába állt az új városvezetés, kemény fába vágtuk a fejszénket – fogalmazott Tarlós. – Ellenzéki barátaink, akiknek 20 évig a feladatuk volt, hogy a hajléktalanellátás problémáját megoldják, szeretnek számokkal dobálózni – jegyezte meg a fõpolgármester, nyomatékosítva, hogy 2010 óta közel ezerrel bõvül a férõhelyek száma, hajléktalankórház épült, a fõváros pedig szakmai konzorciumot hozott létre a hajléktalanügy kezelésére. A legfontosabb eredménye az elmúlt 3 évnek, hogy a töredékére csökkentettük a közterületen kihûlés miatt életüket vesztettek számát – hangsúlyozta a fõpolgármester.

– A következõ télen mindenkit el fogunk tudni helyezni. A meglévõ lehetõségeken túl a Hungexpo területén akár 10 ezer embernek is tudunk kulturált elhelyezést biztosítani – mondta Tarlós István. Jelenleg összesen 6900 férõhely áll rendelkezésre, a nappali melegedõkben 3600 férõhely van, ezenkívül ellátást tudnak nyújtani az utcai gondozó szolgálat, a rehabilitációs szállók és az anyaotthonok keretében. Hét orvosi rendelõ áll rendelkezésre, 3 mobil egészségügyi ellátó egység mûködik (ebbõl egy tüdõszûrõ), 3 helyen pedig egészségügyi krízisosztály üzemel. Ha a szállásigénylõ otthontalanok száma nagymértékben megnõne, további férõhelyeket is ki lehet alakítani: krízisférõhelyeket, lábadozó helyeket, tudnak beköltözési csomagot biztosítani a hajléktalanoknak, valamint egy speciális mentõautót is be tudnak vetni. A Belügyminisztérium e célra további 80 millió Ft-os támogatást tud biztosítani – sorolta a fõpolgármester.

– Az utóbbi napok nyilatkozatai alapján kénytelen vagyok azt mondani, az ellenzék idõnként gátlástalanul hazudik. Gyurcsány és Demszky pojácája, Horváth Csaba asszisztált ahhoz, hogy az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetet bezárják, emiatt több száz ember került az utcára, egyiküket sem helyezték el, pedig közülük 300-an ön- és közveszélyesek voltak. Róluk is gondoskodunk kell – hívta fel a figyelmet Tarlós.

Kitért a Fõvárosi Közgyûlés által csütörtökön megtárgyalandó rendelettervezetre, amely meghatározza, mely közterületeken tilos az életvitelszerû ott-tartózkodás. A fõpolgármester hangsúlyozta: a rendelet nem a hajléktalanok ellen készül. Közölte, hogy a tervezetben a járdák nem fognak szerepelni. – Nem volna életszerû egy ilyen passzus betartatása, hiszen nem lehet minden utcába szociális munkást vagy rendõrt állítani – jegyezte meg. A fõváros a kiemelt 29 aluljáróra akar koncentrálni, a tilalom ezenkívül ki fog terjedni a játszóterekre, az oktatási és a gyermekintézményekre. A kerületek javaslatai – amelyeket a szabálysértési törvény szerint a fõvárosnak kötelezõ figyelembe venni – külön mellékletben fognak szerepelni, „meg lehet majd különböztetni, melyik a fõváros és melyik a kerület döntése”.

A kormányhivatal a Belügyminisztériummal, a Fõvárosi Önkormányzattal és a karitatív szervekkel együttmûködve testvéri szellemben, az emberi méltóságot szem elõtt tartva garantálja, hogy senkinek ne kelljen az utcán életvitelszerûen élnie, hiszen mindenkinek biztosítjuk az életben maradáshoz szükséges feltételeket: férõhelyet, tisztálkodási lehetõséget és orvosi ellátást egyaránt – mondta a sajtótájékoztatón Pesti Imre, Budapest Fõváros kormánymegbízottja. Hangsúlyozta: azt szeretnék elérni, hogy idén télen senki se haljon meg a hideg miatt, a fõváros készülõ rendelete pedig éppen a hajléktalanok érdekében születik.

Mindenkit el tudunk majd helyezni, aki a segítségünkre szorul. Nem történhet meg, hogy valaki férõhelyhiány miatt kényszerüljön utcán maradni – jelentette ki Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke. Megjegyezte: nehéz úgy dolgozniuk, ha a címlapokon azt olvasni, hogy a hajléktalanellátás rendszere megbukott. – Mi nem tapasztalunk ilyesmit. 26 gondozó szolgálat küzd azért minden nap, hogy megtaláljuk a fedél nélkülieket. Ebben segítenek azok is, akik a szolgálat diszpécserközpontjában jelentik a 06 1 338 4186-as telefonszámon, ha hajléktalan embereket találnak – tette hozzá. Vecsei szerint ez is azt bizonyítja, hogy van szolidaritás az emberek között. Az elsõ teajáratuk hétfõ este indult, és már elsõ nap „ötvenen jöttek hozzánk.”

Vecsei Miklós szerint a fõvárosi hajléktalanellátás európai színvonalú, „Kelet-Európában még csak hasonló sincs”. Naponta 3600 fõt tudnak nappali melegedõkben elhelyezni, ahol lehetõség van mosásra, szárításra, jogi tanácsadásra, álláskeresésre, programokat is kínálnak, köztük filmklubot. Havonta 700 emberen tudnak tüdõszûrést végezni, ismét elindult a fertõtlenítõ fürdõ, öt egészségügyi centrum is igénybe vehetõ. Az éjjeli menedékhelyeken 2400 embert tudnak elszállásolni, „ezek nem embertelen helyek, zárható szekrények vannak, és telt ház, ami azt mutatja, hogy az intézmények jól mûködnek, bejönnek a hajléktalan emberek”. Az átmeneti szállókon 3000 embernek, a rehabilitációs szállókon 700 embernek van hely. A tavaly átadott Szabolcs utcai hajléktalankórházban 150 férõhely van az egészségügyi krízisosztályon. Vecsei Miklós nagy segítségnek nevezte a közmunkaprogramokat is.

A szeretetszolgálat alelnöke hangsúlyozta: önmagában az ellátórendszer azonban nem oldja meg a hajléktalan emberek integrálását. – Nem a szociális munkás és nem az intézmény rehabilitál ugyanis, hanem a társadalom – jelentette ki. Tarlós István beszámolt arról is, hogy hétfõ este a szakemberekkel együtt végiglátogatott több fõvárosi helyszínt, ahol hajléktalanok élnek, Kelenföldet, a Blaha Lujza teret, a Batthyány teret és a Nyugati teret.