Aggódnak a vidékiek, „titkolózik” a szaktárca

A kormány a vasúti forgalmat a közúti közlekedés terhére akarja visszaszorítani.

Lassan már menetrendszerû a hír: megszüntetik a veszteséges vasúti szárnyvonalakat. Az egyik internetes hírportál értesülései szerint 1874 kilométer mellékvonalon számolná fel a személyszállítást a kormány a decemberi menetrendváltással, mely több mint félszáz viszonylatot érintene, s olyan települések maradnának vasúti közlekedés nélkül mint Baja, Makó vagy Gyöngyös.

Konkrétum nélkül

A Közlekedési és Hírközlési Minisztérium (KHEM) hétfõn kiadott közleményében azonban arról tájékoztat, hogy az augusztus 24-ére elkészült 2009/2010. évi menetrendi koncepció nem tér ki egyes viszonylatokra, csak a következõ évi vasúti és autóbuszos menetrendek kialakításának alapelveit tartalmazza. A végleges menetrendet október végén rendelheti meg Hónig Péter, szakminiszter a szolgáltatóktól. „Azokon a vonalakon, ahol eddig biztosítva volt a közösségi közlekedés, ott ez a lehetõség továbbra is fennmarad” – áll a tárca közleményében, mely nem részletezi mit is értenek azokon a „gazdaságossági és hatékonysági” megfontolásokon, melyektõl javuló forrásfelhasználást, szolgáltatók közötti bõvülõ együttméködést, ágazati versenyképességet és minõségi javulást remélnek.

Ahogyan a minisztérium, úgy a megyénkben érintett, s a Napló által megkérdezett településvezetõk is nyugalomra intenek, mondván: várjuk ki a végét.

Inkább bõvítés

Hajdú-Biharban három viszonylatot, az Ohat-Pusztakócs–Nyíregyháza, a Sáránd–Létavértes, valamint a Püspökladány–Szeghalom közöttit érintené a „nyírbálás”.

– Már tíz éve újra és újra napirendre kerül a vonal megszüntetése, így, amíg nem konkretizálódik a döntés, én sem szeretnék tényekrõl beszélni – reagált Nagy Józsefné, Sáránd polgármestere, akitõl megtudtuk a településen adott a buszközlekedés, a vonal kihasználtságáról viszont – mint mondta – õ is szeretne pontos adatokat kapni. A MÁV Zrt. sajtóosztályán ezt a kérésünket arra hivatkozva, hogy a döntésig csak a szaktárca nyilatkozik, és ad ki adatot, visszautasították.

A vonal másik „végét” jelentõ Létavértes vezetõje, Menyárt Károly határozottan kiállt a viszonylat mellett, sõt a megszüntetés helyett annak határontúli bõvítését, s a székelyhidi vonallal való összekapcsolását látná szívesen.

– A buszok már így is zsúfoltak, s az utak túlterheltek. Inkább a vasúti közlekedésre kellene hangsúlyt fektetni, ha már adott hozzá az infrasturktúra – mondta, hozzá téve: míg megoldott volt a pályaudvar és Létavértes távolabbi pontjainak összeköttetése, addig jobb volt a vasút kihasználtsága is.

Legutóbb két éve, az akkori Gazdasági és Közlekedési Minisztérium élére kinevezett Szabó Pál adott haladékot a megszûnésre ítélt szárnyvonalaknak 2010-ig, a kormányátalakítás elhúzódásával indokolva döntését.

A már akkor is veszélyeztetett Ohat-Pusztakócsi vonal Tiszalökkel bezáróan szûnt volna meg, s az érintett települések vezetõi (egy kivételével) a vonal megtartása mellett kardoskodtak. A viszonylaton egyébként azóta is négyszer tûnik fel a lokomotív oda, s ugyanannyiszor visszafelé, a kérdés már csak az, vajon meddig még?