Bizonyos gyógyszereket õsszel és télen biztonsággal szedhetünk, de tavasszal és nyáron napfény hatására bõrkiütéseket, csalánkiütést, ekcémát okozhatnak. Leggyakrabban az antibiotikumok és a fájdalom- vagy gyulladáscsökkentõ krémek használata miatt kialakult bõrtünetekkel fordulunk orvoshoz.

Ugyancsak figyelni kell meleg idõben a vízhajtó, a szívritmus-szabályozó és a gombaölõ készítmények használatára. Ezek alkalmazásának ideje alatt kerülni kell a közvetlen napfényt, mert a szerek károsíthatják a bõrt. Sokan azonban még a gyógyszerekhez mellékelt tájékoztatót sem olvassák el, amelybõl kiderülne, hogy az adott készítmény okoz-e fényérzékenységet.

Bálint Zsuzsanna bõrgyógyász, kozmetológus szerint az ózonlyuk miatt egyre erõsebb ibolyántúli (UV) sugárzás többféle betegséget, problémát is kiválthat, így manapság nagyon gyakori a napallergia, fõleg a fedetlen testrészeken alakul ki. A külsõleg és belsõleg alkalmazott gyógyszerek  mellett számos más anyag is van, amely fényérzékennyé tehet. A Kossuth Rádiónak nyilatkozva az orvos kiemelte az illatanyagokat, parfümöket és a bergamottolajat.

Hozzátette: számos növény is hasonló hatással van a szervezetre, például egyes gyomok, mint a paszternák, valamint gyógynövények, illetve a belõlük készült kozmetikumok. Ezeket strandolás, erõs napozás elõtt nem tanácsos használni.

Bálint Zsuzsanna hangoztatta, az árnyékban jellemzõ szórt fény is okozhat napallergiát, tehát nem kell feltétlenül a tûzõ napon tartózkodni ahhoz, hogy kialakuljon ez a kórkép.

Soós Gyöngyvér, a Szegedi Tudományegyetem Klinikai Gyógyszerészeti Intézetének tanára kiemelte, nem mindegyik vérnyomáscsökkentõ vagy cukorbetegségre szedett orvosság okoz problémát erõs napsütés idején, ezért érdemes tanácsot kérni a gyógyszert felíró orvostól. Forró napok jönnek: ez az egészségeseket is megviselheti