A kormány az egészségügy finanszírozási modelljének gyökeres átalakítását tervezi: az 1998-ban indult teljesítményalapú rendszer helyett október 1-tõl minden bizonnyal ismét havi fix összegeket kapnának az intézmények. Az egészségügy szereplõi szerint a váltás az ellátás azonnali összeomlásához vezetne, ezért mûködésük és kifizetéseik korlátozása mellett éhségsztrájkkal is fenyegetõznek.

Egyelõre nagyon távol állnak az egészségügyi szolgáltatók és a minisztérium elképzelései arról, hogyan legyenek úrrá az egészségügyben egyre súlyosabb pénzhiányon. A kormány a finanszírozási rendszer átalakítására készül, a szolgáltatók szerint egyszerûen több pénzre lenne szükség. A minisztérium terveit ismerõ érintettek - bár a vonatkozó kormányrendeletet még nem hozták meg - szinte biztosak abban, hogy október 1-jén a jelenlegi, teljesítményalapú rendszeA szolgáltatók szervezetei tegnap nemet mondtak a tervezett változtatásra, a számukra megküldött rendelettervezetet elfogadhatatlannak, jogszerûtlennek és végrehajthatatlanak nevezték. Állásfoglalásukban az Egészségbiztosítási Alapból zárolt 13,5 milliárd forint azonnali feloldását, 12 milliárd forint többletjuttatást, valamint a finanszírozási kormányrendelet módosítását követelik.

"Pénzre van szükség"

A havi fixes, úgynevezett bázisfinanszírozás rendszerének újbóli bevezetése azt jelentené, hogy az egészségügy 11 évet visszamegy az idõben. 1998-ban vezették be ugyanis Magyarországon az elvileg költséghatékonyabb mûködést lehetõvé tevõ teljesítményalapú finanszírozást. Akkor túlhaladottnak ítélték azt a rendszert, amihez most visszatérne a kormány. A gondok gyökere, hogy a kórházak egy része folyamatos adósságspirállal küzd, ami a teljes intézményi rendszert nézve ma már sok milliárd forintos felhalmozott tartozást jelent. A minisztérium szerint a szolgáltatóknak jobb, hogy ha kevés is a pénz, legalább pontosan tudják, mire számíthatnak.

Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség elnöke, a Siófoki Városi Kórház fõigazgatója az [origo]-nak ugyanakkor azt mondta: a bázisfinanszírozáshoz való visszatérésnek az elõnye elvileg a kiszámíthatóság lenne, ez azonban csak elsõ pillantásra van így. Szerinte a tervezett fix összegek folyósítása nem oldja meg a gondokat. "Nem a finanszírozási technika változtatására, hanem pénzre van szükség az egészségügy mûködtetéséhez" - állította. A szövetség számításai szerint az intézmények többsége három hónapon belül ellehetetlenül, ha a jelenlegi tervezet szerint változik a rendszer októbertõl. Ennek szerintük az az oka, hogy a kórházak csökkenteni próbálják majd költségeiket, és a betegeket mindenki más intézménybe próbálja majd továbbküldeni. Így bizonyos intézményekben túl sok lesz a beteg, akiknek kezelése költség- és kapacitásgondokat is okozhat. Úgy vélik, az is szinte biztos, hogy a nagy értékû ellátások közül ami halasztható, az el is halasztják, és nõnek majd a várakozási listák is.

Össztûz a tervezetre

Az egészségügyi szolgáltatók bejelentése szerint ha szeptember 23-ig nem történnek konkrét intézkedések a szolgáltatók által szükségesnek ítélt változtatások irányába, úgy figyelemfelkeltésként zöld zászlót kitûzését, illetve a dolgozók számára zöld szalag viselését javasolják, szeptember 30. után bejelentik, hogy a fennálló finanszírozási feltételek mellett nem tudják biztosítani a a jelenlegi szakmai minimumfeltételeket sem, október 7. után éhségsztrájkba kezdenek az intézményvezetõk, majd október 14. után az intézmények korlátozzák az egészségügyi szolgáltatásaikat. Ezzel párhuzamosan az intézmények pénzügyi lehetõségeiknek megfelelõen csökkentik a szállítói számlák kifizetését.rt felváltja a havi fixes struktúra. Az egészségügyi tárca lapunknak azt mondta, hogy az ügyben még tartanak a szakmai egyeztetések.

A minisztérium nem érti a szolgáltatók harciasságát. Felhívták a figyelmet, hogy eddig is folytak egyeztetések, a bázisfinanszírozásra való áttérés nem új ötlet, s - amint a szolgáltatók állásfoglalására reagálva írják - "maguk a szakmai szervezetek kezdeményezték és támogatták ezt a javaslatot, ahogy ezt ki is nyilatkoztatták egy héttel ezelõtt a Bajnai Gordon miniszterelnökkel folytatott tárgyalás után." Az Egészségbiztosítási Alapból történõ zárolásról a tárca úgy nyilatkozik, hogy "az év elején a szakmai szervezetek is tudomásul vették". A legközelebbi egyeztetést pénteken tartják az érintett szervezetekkel.

A finanszírozási rendszer visszaalakítása felveti a kérdést, hogy - egy neve elhallgatását kérõ ágazati szakembere szavaival élve - "érdemes-e még új finanszírozási technikákkal kísérletezni, vagy tényleg itt lenne az ideje, hogy tokától bokáig átnézzék, aztán egy nagy levegõ vétele után gatyába is rázzák a magyar egészségügyi rendszert".

Az egészségügy finanszírozása továbbra sem megoldott, pedig igény és ötlet is volt elég. De ahogy a Fidesz-kormány ideje alatt kidolgozott több-biztosítós rendszerbõl, majd az MSZP 21 lépésébõl, úgy az SZDSZ szintén több-biztosítós reformterveibõl sem lett végül semmi. Idõközben elúszott egy kórháztörvény - ezt még Kökény Mihály regnálása alatt dobta vissza újragondolásra a köztársasági elnök, döntés pedig azóta sincs az üggyel kapcsolatban. Szintén Kökény Mihály ideje alatt vált éppen aktuálisan reform-fogalommá az Irányított Betegellátási Rendszer (IBR), és míg 2004 elején úgy volt, hogy az IBR-t a eljes magyar lakosságra kiterjesztik, az év végére kútba esett a terv.

Létrejöttek a Regionális Egészségügyi Tanácsok (RET), amelyeknek egyik legfontosabb feladata az ágyszámok elosztása volt: vagyis a helyi és szakmai igényeket figyelembe véve javaslatot kellett tenniük arra, hol kell több vagy épp kevesebb ágy. Amikor a 2007-es struktúra átalakításkor javaslatot kellett volna tenniük a kapacitások elosztására, végül nemet mondtak. Így beszélhetünk még mindig felesleges kapacitásokról, ágyhiánnyal küzdõ kórházakról, hiszen az egyszeri felosztás csak az elsõ lépés lett volna, ezt követõen folyamatosan kellene monitorozni a kihasználtságot, majd idõnként újraosztani az ágyakat. Az utolsó jelentõs változás az 1998-ben bevezetett teljesítmény alapú finanszírozási rendszer volt, igaz mára ez szitokszóvá vált.

Éger: Tarthatatlan állapotok

Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke az [origo]-nak elmondta, a minisztérium egyelõre még nem küldte el a MOK-nak az új kórház-finanszírozási elképzeléseit, így egyelõre errõl véleményt nem tudnak hivatalosan mondani. Éger ugyanakkor elmondta, hogy az eddigi finanszírozás tarthatatlan állapotokhoz vezetett, hiszen az év közben folyamatosan csökkenõ ütemben érkezõ pénzek ellehetetlenítették az intézmények mûködését. Éger felháborítónak tartotta ugyanakkor, hogy a kormány éppen most törli el az egészségügyi szakdolgozók és orvosok bérkiegészítését, amely havi 15 ezer forintot tett ki. Szerinte ez a kórházban dolgozók meggyalázása, a jelenlegi, amúgy is nehéz körülmények között újabb hatmilliárdot vonnak el ugyanis az intézmények munkatársaitól. (Egyébként a bérkiegészítést a közalkalmazottaktól általában veszik el, nem kizárólag a kórházakban dolgozóktól vonja meg a kormány a 15 ezer forintos havi juttatást.)

Budapest: A kórházak döntsenek a kiadások korlátozásáról

A Fõvárosi Önkormányzathoz nagyon sok kórház tartozik, ezért az egészségügyi szektort felügyelõ fõpolgármester-helyettest, Horváth Csabát (MSZP) megkérdeztük: hogyan áll a budapesti kórházak finanszírozása. A politikus sajtóirodájától azt a választ kaptuk, hogy a fõvárosi kórházak idén az elsõ félévben a tavalyihoz képest 3,5 százalékkal több pénzt kaptak, viszont a második félévben már 11 százalékos volt a csökkenés. A fõváros szerint immár nem finanszírozás-technikai kérdésekrõl van szó, hanem egyszerûen pénzt vontak ki a rendszerbõl. Ugyanakkor a felügyelete alá tartozó kórházakat felkérte a fõvárosi önkormányzat, hogy készítsenek intézkedési tervet a csökkenõ finanszírozás kigazdálkodására. Az önkormányzat azt szeretné elérni, hogy a kórházak önmaguk döntsenek a kiadások korlátozásáról. Mindenesetre a fõváros illetékes testületei jelenleg is vizsgálják az ügyet, így például a Fõvárosi Közgyûlés egészségügyi bizottsága folyamatosan napirenden tartja a kórház-finanszírozás problémáit.