A keddi ítélet volt az utolsó hazai jogi lehetõség, amivel a gárda kísérletet tehetett önmaga megmentésére. A 2007-ben bejegyzett Magyar Gárda Egyesületet elsõ fokon éppen egy éve, tavaly december 15-én oszlatta fel a Fõvárosi Bíróság. A feloszlatást a Fõvárosi Fõügyészség kezdeményezte, arra hivatkozta, hogy az egyesület sértette mások emberi méltóságát.

A gárda fellebbezett, de az idén júliusi, a Fõvárosi Ítélõtáblán hozott másodfokú ítélet nemcsak helyben hagyta, de a gárda mellett mûködõ másik szervezetre, a Magyar Gárda Mozgalomra is kiterjesztette a feloszlatás kötelezettségét.

A Legfelsõbb Bíróság most ezt az ítéletet hagyta jóvá, elutasítva az ellene hozott felülvizsgáati kérelmet. Vona Gábor, a Jobbik elnöke az Indexnek az ítélet után azt mondta, hogy a jogi küzdelmet Strausbourgban, az emberjogi bíróságon folytatják.

A nyári, immár jogerõs ítélet szerint „a gárda rendezvényei közvetlenül és ténylegesen fajgyûlölõ és kirekesztõ megnyilvánulásokkal a közrendet és a köznyugalmat támadták, így sérült a biztonsághoz és szabadsághoz való jog”. Az ítélet értelmében „ez akkor is így van, ha közvetlen fizikai erõszak nem történt, de annak fenyegetõ veszélye fennállt. A faji megkülönböztetés és a kirekesztés a demokratikus rendet alapjaiban támadja, és az betiltással (feloszlatással) szankcionálandó”. Ezt az érvelést a Legfelsõbb Bíróság most megerõsítette.

Az egyesület mostani felülvizsgálati kérelmében azt akarta elérni, hogy a Legfelsõbb Bíróság helyezze hatályon kívül mindkét korábbi ítéletet, és utasítsa el az ügyészség keresetét.

Lezárták az utcát

A belvárosi Markó utca bíróság elõtti szakaszát kordonokkal lezárták a tárgyalás idejére. A tárgyalóterembe csak elõzetes regisztrációval lehetett bemenni. Tudósítónk szerint mintegy tucatnyi rendõr, és ugyanennyi fekete ruhás, a gárda árpádsávos kendõjét magánál tartó ember áll a kordonoknál.

Ruha és jog

A gárda feloszlatásáról szóló ítélet számos komoly jogértelmezési problémát vetett fel. A júliusi ítélet után a bírósági döntés ellen egy nem engedélyezett tüntetést szervezett a gárda, honnan a gárda-egyenruhában megjelenteket a rendõrök erõszakkal elõállították. Késõbb az igazságügyi tárca kiadott egy értelmezést, amely szerint a gárdista ruha viselése önmagában nem számít szabálysértésnek.

A gúnyaproblémáról [1] komoly viták voltak, a jogvédõ szervezetek sem értettek egyet. A Társaság a Szabadságjogokért például amellett érvelt, hogy gárdista ruhában közlekedni nem lehet szabálysértés, míg a Helsinki Bizottság szerint a ruha viselése önmagában alkalmas lehet félelemkeltésre.

A rendõrségnek mérlegelnie kellett, hogy egyes rendezvényeken a gárdista ruhába öltözött emberek gárdistaként viselkedtek-e. Vagyis akkor kellett fellépni ellenük, ha például szervezetten vonultak, meneteltek. A szervezõket ilyenkor bûncselekmény, a résztvevõket pedig szabálysértés elkövetésével gyanúsították.

A gárda igyekezett joghézagokat keresni. Szerveztek például a betiltás óta is gárdaavatást, de magánterületen – ezt a rendõrség feloszlatta. Elõfordult, hogy a gárdista egyenruhához hasonló, de nem pont olyan öltözékben vonultak fel, illetve arra is volt példa, hogy egy tüntetés után (például idén október 23-án Budapesten) a gárdisták a tömegben megbújva gyorsan átöltöztek, mielõtt hazamentek volna.

A ruha-kérdést végül egy novemberben hatályba lépett, lex gárdának is becézett új jogszabály oldotta fel, ami szabálysértésnek minõsíti, ha valaki betiltott egyesület egyenruháját, vagy ahhoz hasonló öltözéket visel.

A másik fontos kibontakozási kísérlete a gárdistáknak az volt, hogy megalapították az Új Magyar Gárda Mozgalmat, amire a szervezõk szerint nem vonatkozik a betiltás, bár a betiltott szervezettõl csak nevében különbözik. A rendõrség azonban ennek a szervezetnek a rendezvényei ellen is fel szokott lépni.

Minden jogvita és tiltás, illetve az idõnként eszközölt elõállítások és eljárások ellenére is gárdisták rendszeresen vesznek részt rendezvényeken, tüntetéseken.

A Jobbik kampánykelléke

A gárda egyértelmûen a Jobbikhoz kapcsolódó szervezet. A párt vezetõi aktívan támogatják a csoportot, szívesen viselik egyenruháját, küzdenek érte. A Jobbik idei EP-választáson elért sikerében komoly szerepe lehetett annak, hogy a gárda látványos ügyei folyamatosan szereplési lehetõséghez juttatták a pártot.