A nemzetközi Generali Csoport adatai szerint világszerte továbbra is jelentõs a biztosítási csalási kísérletek száma. Az elkövetõket az sem érdekli, hogy egyes országokban akár 15 év börtönbüntetést is kaphatnak.

Nyugat-európai szakértõi becslések szerint a bejelentett káresemények mintegy 14 %-ában az ügyfelek igyekeznek jogosulatlan kárigényt érvényesíteni. A csalások nagyságrendjében Magyarország sem marad el ettõl, hazánkban a jogosulatlan kárkifizetések több tízmilliárd forintot tesznek ki évente. Az ügyfelek gyakran végig sem gondolják, hogy a biztosítási csalás bûncselekmény, és ha a biztosító feljelentést tesz, annak Magyarországon akár 10 évig terjedõ szabadságvesztés is lehet a következménye.

Sokszor emlegetett, filmbeillõ eset az az életbiztosítási csalás, melyet 2006-ban próbáltak elkövetni hazánkban: „Nagy összegû életbiztosítás megkötését követõen egy asszony kárigényt nyújtott be azzal, hogy férje egy görögországi nyaralás során szörfbalesetben életét vesztette a tengerben. Természetesen a holttest nem került elõ. Kiderült, hogy a kedvezményezett feleség több biztosítótársaságnál számos életbiztosítást kötött, összesen közel 100 millió forint (376 000 euró) értékû haláleseti szolgáltatással. A szolgáltatási összegek kifizetését minden biztosító elutasította és magánnyomozót kértek fel az eset kivizsgálására. A magánnyomozó megállapította, hogy a biztosított, aki állítólag életét vesztette, valójában egy farmon él Csehország vagy Szlovákia területén. A rendõrség a férfit és cinkostársait letartóztatta és Magyarországon vádat emeltek ellenük. A Generali által kifizetendõ összeg közel 20 millió forint (75 000 euró) lett volna.” – meséli Horváth László, a Generali biztosításvizsgálati csoportjának vezetõje.

A vagyonbiztosítások területén a gépjármû-biztosítások mellett a legtöbb csalási kísérlet a tûzkárokhoz kapcsolódik, mert az elkövetõk úgy vélik, hogy a tûz minden bizonyítékot elpusztít majd, és így könnyen hozzájuthatnak a nagy összegû kártérítésekhez. Az életbiztosítások tekintetében elkövetett csalásoknál gyakori a fiktív testi sérülésekre benyújtott kárigény, az orvosi dokumentációk meghamisítása, a súlyosan beteg biztosítottra megkötött életbiztosítások, illetve lényeges körülmények szándékos eltitkolása. Azonban a statisztikák világszerte azt mutatják, hogy a biztosítási csalásokkal leginkább érintett üzletág a gépjármû-biztosítások területe.

Habár a gépjármû-biztosításoknál a csalások elõfordulása nem köthetõ kifejezetten márkákhoz, az értékesebb márkák, mint a Mercedes, Volkswagen, BMW vagy Audi más gépjármûtípusokkal összehasonlítva gyakrabban bukkannak fel a biztosítási csalások aktáiban, mivel a drágább gépjármûtípusok esetén a kifizetett kárösszeg is nagyobb és így szembetûnõbb. Ez persze nem jelenti azt, hogy az olcsóbb márkákkal nem követnek el csalásokat. „Magyarországon a Suzuki személygépkocsikkal elkövetett csalások száma volt az egyik legkiemelkedõbb. 1994 végétõl 2 év alatt 500 casco lopáskárt jelentettek be a biztosítótársaságunknál Suzuki személygépkocsikra. 1995-ben már 6 százalék volt a lopásgyakoriság ezekre az autókra. A biztosító vizsgálati csoportja a rendõrséggel együttmûködve vizsgálta a gyanús eseteket, mely során kiderült, hogy a legtöbb esetben fiktív autólopásokról volt szó. Sokszor a gépjármûvet a tulajdonos tudtával/megbízásából külföldre vitték, és ezt követõen jelentették be a lopáskárt. A rendõrség 60 fõ gyanúsított ellen csalás miatt folytatott eljárást, melynek során az „ellopott” jármûvek 10 százalékát megtalálták és visszaszállították külföldrõl. 1997-re a Suzuki autók lopásgyakorisága 6 százalékról 1 százalékra csökkent!” – mondja Horváth László.

A gyanús kárbejelentések hatékony kezelésére a tulajdonos Generali PPF Holdinghoz tartozó közép-kelet-európai társaságok valamennyi országában létrehozták saját biztosítási csalásokat vizsgáló részlegeiket. A társaságok egy része hosszú ideje – a Generali-Providencia 1992 óta, a Èeská Poji¹»ovna pedig az 1990-es évek második felétõl – mûködtet ilyen szervezeti egységeket. Az itt dolgozó munkatársak általában igazságügyi vagy rendõrségi nyomozói gyakorlattal rendelkeznek. Minden gyanús esetet vizsgálati szakértõk ellenõriznek, akik szoros együttmûködésben dolgoznak a rendõrséggel. Általános jelenség a biztosítótársaságok közötti együttmûködés is, mind az adott országon belül, mind nemzetközi szinten.

„Az idei évben vezetünk be társaságunknál egy olyan „biztosítási csalás analitika” rendszert is, mely elemzi és értékeli a bejelentett káreseményeket, és a megfelelõ kritériumok alapján azonnal jelzi a vélhetõen gyanús eseteket, ezzel is segítve a visszaélések kiszûrését és felderítését.” - jegyzi meg Horváth László.

2009-ben Romániában egy közalkalmazottként dolgozó BMW-tulajdonos 8 000 euró összegû kárigényt nyújtott be a Generalihoz. Elmondása szerint a baleset úgy történt, hogy egy Citroen beleszaladt hátulról és nekilökte õt egy kerítésnek, melynek következtében a BMW eleje és hátulja is összetört. Minden javítást egy olyan szerviz végzett, mellyel a Generali korábban nem állt kapcsolatban. Az alapos vizsgálat során a Generali kiderítette, hogy a szerviz tulajdonosa maga a BMW tulajdonosa volt, míg a Citroent vezetõ személy az õ egyik alkalmazottja. A vizsgálat arra is fényt derített, hogy a gépjármû elején található sérülések közel egyévesek voltak, és azok javítását egy másik biztosítótársaság már megtérítette. Ugyanakkor az is kiderült, hogy a balesetben résztvevõ Citroent néhány nappal korábban vásárolták, azt is a Generalinál biztosították, és a Citroen tulajdonosa is bejelentette már kárigényét a biztosítóhoz.