A Portfolio által megkérdezett adószakértõk egymásnak homlokegyenest más véleményen vannak a tegnapi napon hozott alkotmánybírósági határozattal kapcsolatban, amely a nagy értékû vagyontárgyakat terhelõ adóról szóló törvény lakóingatlanokról rendelkezõ paragrafusait semmisítette meg visszamenõleges hatállyal.

Helyes az Alkotmánybíróság tegnapi döntése, és a bírák azon hivatkozása, hogy nem elfogadható önadózás esetén az esetleges tévedésbõl eredõ jogkövetkezményeket kizárólag az adóalanyra hárítani - mondja Gerendy Zoltán, a BDO Magyarország szakértõje. Az egykori paragrafusokkal kapcsolatban a szakember kiemeli, hogy teljesen hibás elgondolás volt a jogalkotók részérõl a forgalmi érték alapú ingatlanadóztatás bevezetése. Meglátása szerint az ingatlanokhoz kapcsolódó konkrét tranzakciók hiányában nem lehet forgalmi érték alapú adózást biztonságosan mûködtetni, az ingatlan piaci árak pedig akár év közben is változhatnak, ezért nem jó módszer az év egy napján fennálló forgalmi értéket az adó alapjául választani. Gerendy Zoltán hozzáteszi, hogy az adótörvényekkel általánosságban is gond, hogy túl bonyolultak, ami a kilenc alkotmánybíró által megsemmisített törvényi pontokkal sem volt másképp

Gerendy Zoltán megjegyzi, hogy Magyarországon már 20 éve mindenféle társadalmi ellenállás nélkül létezik és mûködik ingatlanadózási rendszer azonban nem forgalmi érték, hanem hasznos alapterület alapon. A szakértõ véleménye szerint a jogalkotóknak ezen az úton járva kellett volna továbbhaladniuk a mainál általánosabb - akár központi - ingatlanadózás irányába.

Meglepetésként értékelte és érthetetlennek nevezte az Ab. döntését László Csaba, a KPMG adópartnere. A volt pénzügyminiszter véleménye szerint az adóbírság elkerülését garantáló 10%-os toleranciaküszöb megfelelõ mértékû volt a törvényben. Véleménye szerint az adózók 10%-os pontossággal tisztában vannak az ingatlanjuk forgalmi értékével még egy olyan, jelenlegihez hasonló idõszakban is, amikor a szokásos mennyiséghez viszonyítva kevesebb ingatlan adásvétel valósul meg. Az összehasonlító árak módszerével, és a kalkulátorok használatával bõven lett volna lehetõsége az adózóknak és az adóhatóságnak a valós forgalmi érték meghatározására.

A szakértõ álláspontja szerint a forgalmi érték alapú adózás lényegesen igazságosabb közteherviselési forma a hasznos alapterület alapú adózásnál.

Egy korábbi Index cikkben László Csaba - Vámosi-Nagy Szabolccsal, az Ernst&Young szakértõjével együtt -, arra hívta fel a figyelmet, hogy káros az Ab. túlzottan aktív beavatkozása az adótörvényekbe. A KPMG adópartnere a bírák mostani döntését kifejezetten túlzásnak értékeli az ügy jellegéhez és súlyához képest.

2010.01.25 11:02
Elefántcsonttoronyból dönt adóügyekben az Alkotmánybíróság

Torma Levente, a DLA Piper nemzetközi jogi iroda adószakértõje a témával kapcsolatban a Portfoliohoz eljuttatott válaszában kiemeli, hogy az Alkotmánybíróság határozata arra enged következtetni, hogy szeretné a vagyonadót, de egy kissé másként.

A szakértõ kifogásolja az Ab. határozatában, hogy nincs részletes, más országok szabályozását vizsgáló összehasonlító elemzés a döntés indokolásában. Ez azért meglepõ egy kissé - folytatja észrevételét Torma Levente -, mert az ingatlanadó alapjának meghatározása nemcsak a magyar szabályozás szerint bonyolult, hanem szinte minden ingatlanadót alkalmazó országban az egyik kulcs probléma. Az összehasonlító elemzés sokat segíthetett volna a szabályozástechnikai problémák megértésében.

A jogi iroda szakértõje reményét fejezi ki, hogy a döntés következménye nem az lesz, hogy Magyarországon megszûnik a vagyon alapú adóztatás lehetõsége, és megjegyzi, hogy az Ab. logikáját követve - amely szerint az adóalap kockázata nem terhelheti az adózót -, megkérdõjelezhetõ a 2010-ben bevezetett elvárt adó alkotmányossága is.

Hegedüs Sándor, az RSM DTM Hungary adócsoportjának vezetõje a Portfolionak kifejtette, hogy az Ab. indoklásából arra lehet következtetni, hogy két lehetõség áll a mindenkori kormányzat rendelkezésére a magyarországi központosított ingatlanadózás jövõbeni megvalósítására. Az egyik egy számított értéken alapuló adóalap meghatározás, mely ellen jogorvoslatnak van helye. A másik pedig a jelenlegi visszterhes vagyonátruházási illeték kiszabását követõ forgalmi érték meghatározás, ahol az illeték alapjának meghatározása az adóalany bejelentésén alapul.

A szakértõ az Ab. határozatában kifogásolja, hogy a fentieken túl érdemi iránymutatást nem tartalmaz az Alkotmánybíróság mostani határozata, mely egy késõbbi jogalkotás folyamán felhasználható lenne.

Az ingatlanadózás létjogosultságával kapcsolatban a szakember megjegyzi, hogy az élõmunkát terhelõ adók további csökkentése az ország versenyképességének növelése érdekében elkerülhetetlen. Ennek forrása pedig bevételi oldalon jellemzõen kettõ lehet, vagy a forgalmi típusú adók növelése, vagy a különbözõ vagyontárgyak megadóztatása. Tekintettel arra, hogy Magyarország már most az EU direktíva által elfogadott legmagasabb általános forgalmi adókulcsot alkalmazza, a forgalmi adók terén viszonylag csekély a mozgástér. Ez alapján egy adóátcsoportosítás során egyetlen jelentõs tartaléknak az ingatlanok megadóztatása marad - mondta Hegedüs Sándor.