Az elõrejelzések szerint pénteken este 20 órára érheti el az izlandi vulkánkitörés miatt keletkezett hamufelhõ Magyarországot és azon belül is a ferihegyi repülõteret - mondta el az MTV Ma Reggel címû mûsorában a Malév vezérigazgató-helyettese.

Fehérvári Géza elmondta: ha a felhõ eléri Magyarországot, akkor le kell zárni a ferihegyi légikikötõt, várhatóan legalább fél napra, illetve addig, míg el nem oszlik a légtérbõl a hamu. Az egyébként gyakorló pilóta Fehérvári kérdésre válaszolva elmondta: mindenképpen életveszélyes ilyen vulkáni hamuban repülni, mert ha egy gép belerepül, akkor 80-90 százalék, hogy leállnak a hajtómûvei.

A ferihegyi repülõtér pénteki forgalmából reggel hét óráig 41 járatot töröltek az izlandi vulkánkitörés után Európa felé szálló hamu miatt - derül ki a Budapest Airport (BuD) honlapjáról. A törölt járatok többsége nyugat-európai úticélokra - az Egyesült Királyságba, Németországba, Francaiországba, Hollandiába, Belgiumba - közlekedett volna.

A vulkánkitörés után a levegõbe került rendkívül apró, de nagyon kemény kristályok legnagyobb veszélye, hogy bekerülnek a hajtómûbe és ott gondot okoznak. Nagyjából 6 és 11 ezer méteres magasságban terjed a felhõ, a gépek is éppen ebben a sávban, 10-11 ezer méteren repülnek.

Az utazni indulók a www.bud.hu oldalon, illetve a légitársaságoknál tájékozódhatnak részletesen a légiközlekedéssel kapcsolatban.

Az idõjárásara is hatással lehet

Az izlandi Eyjafjallajökkul vulkántól származó hamufelhõ elérte Németország északi részét. A geológusok úgynevezett „véresõkre” számítanak és lenyûgözõ naplementékre, de a súlyosabb következményeket sem lehet kizárni.

A hamufelhõ, ami miatt a légiközlekedést már korlátozták, átmenetileg az idõjárásra is hatással lehet. A finom részecskékbõl álló por Észak-Európa klímáját akár hónapokon keresztül is hûvösebbé teheti, egyes mérések szerint néhány tized Celsiusról lehet szó. A napnyugták vörössé válhatnak, és néhány helyen úgynevezett véresõre is számítani lehet.

Ez a jelenség elõfordulhat akkor is, amikor a szél a Szahara vörös homokját ragadja el és akár Svédországig is elviszi, ahol a lehulló csapadékot megszínezik a részecskék. Ez a jelenség most az Izlandon található vulkánból származó hamuval történhet meg, a rozsdavörös porrészecskék lehullanak és például az autókon lesz megfigyelhetõ a lerakódás.

Izland, ez a vulkáni sziget közvetlenül az amerikai és az eurázsiai lemez határán fekszik, amelyek minden egyes vulkánkitöréssel távolodnak egymástól. A sebesség elérheti a több centimétert is évente. Ha Kolumbusz ma indulna az Atlanti-óceán átszelésére, 12 méterrel kellene többet megtennie mint 500 évvel ezelõtt.

A „tûz és jég” országában 1783-ban pusztító következményekkel járó vulkánkitörés zajlott le. A Laki tûzhányóból mérges gázokból álló felhõ indult útjára. Izlandon ötvenezer ember halt meg, az akkori lakosság egyötöde. Több százezer haszonállat pusztult el a legelõkön, és a keletkezett pára az európai kontinenst is hónapokon keresztül mérgezte. Az emberek fejfájástól, rosszullétektõl vagy szédüléstõl szenvedtek. Sok helyen a betakarításra váró termés megromlott, a hamu a napfényt is megszûrte, az éghajlat évekig hûvösebbre vált, a világ átlag hõmérséklete több mint egy fokkal csökkent.

Ilyen drámai következményekkel jelenleg nem kell számolni. A vulkán decemberben egy földrengéssel tért magához, márciusban jelentek meg az elsõ hamufelhõk, azt nem lehet tudni, hogy mekkora az utánpótlás. Hogy az éghajlatra befolyással lesz-e, az attól függ, hogy mennyi kén-dioxid kerül majd a levegõbe.