"Elárulom, vannak olyan revizoraink, akik bár nem korruptak, de olykor visszaélnek a hatalmukkal. Olyanok, hogy mivel õk a hatalom, csak azért is megszorongatnak egyes ügyfeleket. Na, az ilyeneket akarjuk kiszûrni azokkal a tesztekkel, amelyek személyiségjegyeket, képességeket mérnek" - közölte az [origo]-val Bakonyi Ágnes APEH-szóvivõ, aki szerint nem a Pénzügyminisztérium erõlteti rájuk az alkalmassági vizsgát, hanem az adóhatóság akarja szûrni a saját állományát.

Nem csak a hatalommániás, hanem a korrupt adóellenõröket is szeretnék távol tartani a szóvivõ szerint az APEH-tõl. A cél érdekében fél éve felállt egy három pszichológusból álló csapat, amely összeállította azt a 2,5 órás, 5 különféle tesztsorból álló alkalmassági vizsgát, amelynek egyik eleme az az IQ-teszt, amelynek létezése múlt héten derült ki. A sajtóban sokat idézett pénzügyminisztériumi rendelet szerint minimálisan 90-es IQ-hányadossal lehet bekerülni a céghez, de ez Bakonyi szerint csak egy része a feltételeknek.

A vizsgát január 1-tõl egy kis alapterületû, négy egymástól szeparált bokszból álló számítógépes laboratóriumban írják majd azok, akik az APEH-nél akarnak dolgozni. A szóvivõ szerint arra is nagyon jó lesz az alkalmassági vizsga, hogy kimutassa, ki, milyen jellegû munkavégzésre lesz ideális az APEH-nél. "Aki nem bírja a feszültséget, azt nem rakjuk az ügyfélszolgálatra, aki azonban a teszt szerint bírja a monoton munkát, és hat kézzel képes gépelni a bevallásokat, azt oda helyezzük" - fogalmazott a leendõ vizsgák várható hasznáról a szóvivõ.

Tudniuk kell, hogy mi jár a bûnösnek

Miközben a versenyszférában régóta használják a legkülönfélébb teszteket a munkavállalók kiválasztására, Kertész Adrienn pszichológus, egy kockázatkezeléssel foglalkozó tanulmány szerzõje állítja, hogy a korrupcióra való hajlam kizárólag pszichológiai tesztekkel nehezen mutatható ki. A megvesztegethetõség kiszûrésénél az egyik fontos szempont, hogy a vizsgált személy milyen mértékben kockázatvállaló, a terület kutatói pedig eddig nem találták meg a mindenki által elfogadott, tökéletes vizsgálati módszert.

Nehéz kiszûrni ezt a problémát, mert a személyiségjegyek mellett (szabálykövetés, felelõsségtudat, megbízhatóság stb.) az aktuális élethelyzet (például visszafizetésre váró adósság), vagy egyéb tényezõk (például vezetõk és munkatársak ráhatása) is alakítják a hajlandóságot. Magyarán, egy korrupcióra kevésbé hajlamos fiatal adóellenõr is megváltozhat idõvel, ha azt látja maga körül, hogy más rendszeresen elteszi a kenõpénzt és ennek nincs következménye. Kertész szerint az is fontos, hogy a leendõ munkavállaló tisztában legyen törvénytelen tettének következményeivel, pontosan tudja, hogy milyen büntetés vár rá, ha zsebre dolgozik.

A miniszterek nem írnak

Semmi ehhez hasonló procedúrán nem kell átmenniük a közigazgatás legmagasabb pozícióit betöltõ minisztereknek és államtitkároknak, de a miniszterelnök közelében fontos tisztségeket viselõknek sem. Õket "rátermettségük, szakmai pályafutásuk alapján választja ki" Gyurcsány Ferenc - közölte az [origo]-val a Kormányszóvivõi Iroda. A kiválasztásnál a legfontosabb szempont, hogy "az illetõ az adott szakterületen, az üzleti életben, a közszférában vagy éppen a tudományos életben milyen eredményeket ért el".

Szerintük ezek a kiválasztási szempontok megfelelnek az általános nemzetközi gyakorlatnak, mint ahogy az is, hogy ezekre a pozíciókra nem pályázat, vagy bármiféle alkalmassági teszt alapján választják ki a legalkalmasabb jelölteket. A Kormányszóvivõi Iroda szerint itt "olyan felelõsségi és bizalmi elvárásoknak kell megfelelni, amelyeket nem lehet a versenyszféra pozícióival összehasonlítani, így a kiválasztás módját sem lehet annak megfeleltetni".

A legmagasabb pozíciókra delegáltak mellett a minisztériumi hierarchiában legalacsonyabb pozíciót megcélzók ússzák még meg (gyakornok, titkárnõ, ügyintézõ stb.) a komolyabb kiválasztási procedúrát. A nem vezetõ beosztású köztisztviselõnél ugyanis a tárca vagy háttérintézménye maga dönti el, hogy milyen módon választja ki az új embert. "Interjú mindig van, de nincs semmilyen teszt, amit ki kell tölteni" - közölte Marosán Júlia, a munkaügyi minisztérium humánpolitikai fõosztályvezetõje.

"Ilyen még nem volt Magyarországon"

Miközben az APEH mostanában fedezi fel a leendõ munkatársak megszûrésének hasznát, a minisztériumi és kormányzati középvezetõ pozíciókra (osztályvezetõk, fõosztályvezetõ-helyettesek és fõosztályvezetõk) jelentkezõk közül 2008. január 1 óta profik választják ki a legjobbakat. A Kormányzati Személyügyi Központ (KSZK) felel azért, hogy a legmegfelelõbb emberek kerüljenek a kormányhivatalokban és háttérintézményekben 2600, míg a minisztériumoknál 900 ilyen pozícióba. (2009. január 1-tõl a közigazgatási szervek területi intézményeibe is õk keresik majd a jelölteket, ez újabb 4300 pozíciót jelent.)

"Ilyen még nem volt Magyarországon" - mondta büszkén az [origo]-nak Barta Zsuzsanna, a KSZK fõigazgató-helyettese. Állítása szerint Közép-Kelet-Európában nálunk vezettek be elõször kompetencia-alapú (a képességekre fókuszáló) kiválasztási rendszert a közigazgatásban, és szintén úttörõk vagyunk annak a honlapnak a létrehozásával, amelyen az összes álláshirdetést megtalálja, aki például egy minisztériumban képzeli el a jövõjét. Barta szerint a rendszer bevezetése sikertörténet, január óta 25 ezer pályázat került fel rá.

Aki azt hiszi, hogy a közszférába bejutni sétagalopp, az téved, idén százával hasaltak el a jelöltek. A KSZK adatai szerint 2008-ban 481 középvezetõi álláshirdetésükre jelentkeztek, de ebbõl 183-an már a kiírási feltételeknek sem feleltek meg. Az elsõ szûrõn 64-en akadtak fenn a maradékból, a második körben pedig újabb 77  rostálódott ki. Végül 157 jelöltre mondta azt a KSZK, hogy megfelelõe, közülük átlagosan ötöt-ötöt mutattak be egy-egy pozícióra az embert keresõ minisztériumnak. Végül 33 embert vettek fel a 481 jelentkezõbõl.

Egy hónapig tesztelték

A kiválasztási rendszer bonyolult, amit egy mindössze három napja felvett középvezetõ példája is mutat. Bozó Mária eddig kizárólag a versenyszférában dolgozott, ráadásul többnyire HR-vezetõként, ismeri a területet. A hétfõtõl az igazságügyi minisztérium humánpolitikai fõosztályát vezetõ Bozó még október elején jelentkezett jelenlegi állására.

Elõször egy általános interjún vett részt a KSZK-ban a többi jelölttel együtt, aztán a második körben az interneten keresztül kellett 3 különbözõ tesztet kitöltenie. Ezekbõl egy-egy mintát bármely jelentkezõ kitölthet a KSZK honlapján, élesben azonban stresszesebb a helyzet Bozó szerint, mert akkor idõre ment a kitöltés.

A harmadik fordulóra már csak négyen maradtak, õket egy egésznapos, úgynevezett AC (értékelõ központ) alkalmassági vizsgálatsornak vetették alá. Itt a minisztérium államtitkára (a leendõ fõnök) és a kabinetvezetõje mellett a KSZK négy szakértõje vizslatta, hogy miként oldják meg azt a három szituációs játékot, amit kitaláltak nekik. Az elsõben vezetõi prezentációt kellett tartaniuk, a másodiknál egy döntés elõkészítését kellett eljátszani, végül pedig egy magánproblémával érkezõ beosztottat kellett helyesen kezelniük. Az AC-napot személyes értékelés követte, immár Draskovics Tibor miniszter jelenlétében, majd ajánlatot kapott Bozó.

Hatékony, de kritikus

A korábban több HR-vezetõi pozíciót is betöltõ Bozó szerint profi volt a szituációs nap, a netes teszt pedig szerinte az üzleti szférában is szinte egyedülálló. Kertész Adrienn pszichológus szerint is az AC az egyik leghatékonyabb és legmegbízhatóbb kiválasztási mód, mivel a megfigyelõk egymástól függetlenül, objektív szempontrendszer alapján értékelik a jelölteket. Ráadásul könnyen összevethetõ a jelöltek viselkedése.

A próbateszteket minõséginek nevezõ Kertész nem volt jó véleménnyel ugyanakkor arról a lehetõségrõl, hogy a KSZK felrakta a honlapjára a mintákat. Szerinte ez kritikus pont a kiválasztási rendszerben. "Az a jelölt, aki elõzetesen gyakorolja a teljesítmény-tesztek kitöltését, nagy elõnyre tesz szert az alkalmasság-vizsgálat során, és könnyen lekörözheti versenytársait."