Az elõzetes jelentkezési adatok alapján az alapszakok közül a turizmus-vendéglátás, a gazdálkodási és menedzsment vezetik a népszerûségi listát, õket követi a jogász szak, majd a mérnök informatikus és a pénzügy és számvitel következik, aztán a gépészmérnöki, nemzetközi gazdálkodás, kommunikáció és médiatudomány, általános orvos, majd a kereskedelem és marketing zárja a Top10-es listát. A mesterszakok esetében a tanár szak vezet, a második helyen a nemzetközi tanulmányok, a harmadik helyen a kommunikáció és médiatudomány foglal helyet.

A felsõoktatási intézményekbe összesen 140 ezren jelentkeztek idén, ami körülbelül 13 ezerrel több, mint 2009-ben. Csaknem 50 százalékkal nõtt azok aránya, akik elektronikusan adták be felvételi kérelmüket. Az 56 ezer, államilag támogatott férõhelyre elsõ helyen 118 ezer 500-an, költségtérítésesre 17 ezer 500-an jelentkeztek. Az elõzetes adatok alapján körülbelül 46 ezer felvételizõnek van már nyelvvizsgája valamilyen nyelvbõl és csaknem négyezren vannak, akik a hátrányos helyzetük miatt többletpontra jogosultak. Ami a mesterképzéseket illeti, több mint 325 szakra 19 ezer 600 diákot várnak.

Az idei évben elõször már senkit sem fognak 200 pont alatt felvenni a költségtérítéses, a támogatott alap-, illetve osztatlan képzésre. Tavaly a minimum ponthatár még 160 pont volt és bár ennyivel senkit sem vettek fel, 180-nal már igen. Összesen kétezer hallgató került be a felsõoktatásba 199 vagy annál kevesebb ponttal, többségük költségtérítéses szakra. A pluszpontokkal együtt továbbra is összesen 480 pontot lehet szerezni, amely a kétszintû érettségi eredményeibõl, illetve a középiskolai osztályzatokból, nyelvvizsgákból adódik össze.

Tavaly több mint ötszáz esetben volt 400 feletti a ponthatár, és a nagy egyetemek mindegyikén viszonylag erõs volt a mezõny, 320-450 közötti ponthatárok születtek. Az alapképzéseken átlagosan 364 pontot kellett elérni 2009-ben.