Idén sem kellett a maximális 480 pontot elérni ahhoz, hogy a jelentkezõk felvételt nyerjenek valamely hazai felsõoktatási intézménybe. A legmagasabb pontszám 462 volt, ennyi kellett a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás szakára. Ugyanitt, a nemzetközi tanulmányok szakon 461-nél húzták meg a ponthatárt - közölte Bakonyi László, az Oktatási Hivatal elnöke. A gazdálkodási és menedzsment szakon továbbtanulni vágyóknak 453 pontot kellett elérniük, a költésgtérítéses helyek megszerzéséhez azonban már elég volt a 431. Tavaly, a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás szakára 469 ponttal, míg nemzetközi tanulmányok szakra 462 ponttal lehetett bejutni - az államis helyekre -, míg gazdálkodási és menedzsment szakra - magyar nyelvû képzésre - 454 pont volt a minimum. Utóbbinál a költségtérítéses képzésre jelentkezõknek elég volt 443 pontot elérniük. A Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem gazdálkodási és menedzsment szakára 437 pontot kellett.

Feszült várakozás a ponthatárok kihirdetése elõtt a Corvin sétányon. Tekintse meg galériánkat! Fotó: Stiller Ákos

A Budapesti Gazdasági Fõiskola turizmus és vendéglátás szakára, ami 2010-ben a jelentkezõk körében a legnagyobb népszerûségnek örvendett (4393-an jelentkeztek), idén 418 ponttal lehetett bejutni az államis helyekre, míg tavaly 427 pont kellett a amygar nyelvû képzéshez. Ennél jóval magasabb volt a ponthatár a Budapesti Corvinus Egyetemen, ahol 446 ponttal lehetett bejutni az államis helyekre turizmus és vendéglátás szakon.

Az orvosi karokra idén könnyebb volt bekerülni, mint tavaly, ráadásul több hallgatót vettek fel: a bejutáshoz 418 és 434 pont között kellett teljesíteni. A Semmelweis Egyetem általános orvos szakához például 434 pontot kellett elérni, költségtérítéses képzést választóknak pedig mindössze 382-t. Tavaly ugyanitt 437 pont volt a minimum - államis képzés esetén -, míg a költségtérítéseseknek 359. A Debreceni

Egyetemen idén 419 pontnál húzták meg a határt (2009-ben 420 kellett a bejutáshoz), míg a költségtérítéses hallgatóknak csak 336 pontot kellett összeszedniük ugyanitt. A Pécsi Tudományegyetem általános orvos szakára bejutni vágyóknak 418 pontot kellett elérniük, ha államis helyre pályáztak, a költségtérítéseseknek viszont csak 258-at, ami meglepõen alacsony.

A jogászképzésben 409 és 426 pont között alakultak a ponthatárok az államilag finanszírozott képzésben, nagyjából az elõzõ évihez hasonlóan. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogász képzésére jelentkezõknek idén is 426 pontot kellett elérniük, míg a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 431 pont volt az alsó határ, a Miskolci Egyetemre pedig 430 ponttal lehetett bejutni.

Kommunikáció szakra 401-452 pontot kellett elérniük a tanulóknak ahhoz, hogy felvegyék õket valamelyik egyetemre, fõiskolára. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem kommunikáció és médiatudomány szakán idén 452 pont kellett az államis helyekhez, tavaly még „csak” 451. Pszichológia szaknál 444 és 449 között alakultak a ponthatárok. Az ELTÉ-n idén 449 pont kellett a bejutáshoz, szemben a tavalyi 453-al (államis helyek esetében).

Tekintse meg galériánkat! Fotó: Stiller Ákos

Az államilag finanszírozott alapképzés, egységes osztatlan képzés és felsõfokú szakképzés 56 ezres keretszámát gyakorlatilag betöltötték, míg a mesterképzésre az idén sokkal több jelentkezõt vettek fel, mint tavaly: a 19 600-as keretlétszámot csaknem 14 ezer hallgatóval töltötték fel - mondta Bakonyi László. Aki a csütörtök este nyilvánosságra hozott pontszámok alapján nem kerül be egyik felsõoktatási intézménybe sem, augusztus 10-ig jelentkezhet pótfelvételire.

Mint arról már korábban írtunk, idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetemre jelentkeztek a legtöbben: az intézményben összesen 26 852-en szeretnék megkezdeni tanaulmányaikat a 2010/2011-es tanévben. Ezután következik - a jelentkezõk számát tekintve - a Szegedi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem: elõbbibe 19 200, utóbbiba 19 035 diák szeretett volna bejutni. Népszerû a továbbtanulni vágyók körében a Pécsi Tudományegyetem, a Budapesti Gazdasági Fõiskola, a gödöllõi Szent István Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem, a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Nyugat-magyarországi Egyetem, valamint a Miskolci Egyetem is, ahova idén 8356 diák jelentkezett.

A 140 ezer egyetemre vagy fõiskolára vágyó közül 93 ezren jelentkeztek alapképzésre, 11 ezren pedig osztatlan, egységes képzésre eslõ helyen. Felsõfokú szakképzésben 7700-an, mesterképzésben pedig közel 25 ezren szeretnének részt venni. Az 56 ezer állami helyre idén 118 ezren jelentkeztek. A 2010/2011-es tanévben több mint 7400 képzést hirdettek meg, ezek közül 3100 alapképzés, 3054 mesterképzés, 1199 felsõfokú szakképzés, 86 pedig egységes, osztatlan képzés - írta a felvételi adatokat összegezve az MTI.

A fõvárosban, a Corvin sétányon a hõség ellenére is több százan várták a pontszámok megjelenését. Az adatsor Sándorné Kriszt Éva, a Magyar Rektori Konferencia elnökének a gombnyomására indult el és kezdett futni a kivetítõn csütörtök este nyolc órakor. Azok a jelentkezõk, akik a jelentkezési lapjukon a mobiltelefonszámukkal és a hozzájárulásukkal erre engedélyt adtak, még csütörtökön sms-ben értesítést kapnak felvételükrõl.