A héten elindult az Iskola Rendõre program, amelynek célja, hogy lehetõleg minden általános iskolának legyen egy saját egyenruhás rendõre, aki közvetlen kapcsolatban van a gyerekekkel, az iskola vezetésével és a szülõkkel.

Az iskolarendõrök gyakrabban tûnnek fel az iskolákban, mint a kapcsolattartásért eddig felelõs körzeti megbízottak. Elmennek a szabadidõs programokra, évente egyszer osztályfõnöki órát tartanak, szülõi értekezletekre járnak, baleset-és bûnmegelõzési kiadványokat osztogatnak, és reggelente segítik a biztonságos közlekedést az iskolák közelében.

"Szerettem volna hozzájárulni a kisiskolások balesetmentes közlekedéséhez" - jelentette ki Bánfi Zsolt. A székesfehérvári Hétvezér Általános Iskola rendõre tizenhárom évig közlekedési területen dolgozott, mielõtt jelentkezett volna a programba. Bánfi azt mondta, jól ismeri a lakókörnyezetet, saját gyerekei is a Hétvezér iskolába járnak. Szülõként azt vette észre, hogy az iskola körüli közlekedés a legnagyobb probléma, de bûn- és drogmegelõzést is tanítani fog a gyerekeknek. "Ha bármi problémájuk van, nyugodtan fordulhatnak hozzám" - mondta, megjegyezve, hogy azzal a korosztállyal, amelynek tagjai a gyerekeivel egyidõsek, korábban is gyakran beszélgetett, ismerik õt.

"Ennek a rendõrnek van arca, neve, elérhetõsége" - mondta az az [origo]-nak Garamvölgyi László, az Országos Rendõr-fõkapitányság szóvivõje. A rendõrök fényképét, telefonszámát kifüggesztik az iskolákban. Az ORFK megelõzési, ifjúságvédelmi feladatot szán az iskolák rendõreinek Garamvölgyi szerint, de szakmai útmutatásért, jogi tanácsadásért, felvilágosításásért is lehet hozzájuk fordulni.

"Elsõsorban bizalmi kapcsolatról van szó" - mondta az ORFK szóvivõje. A rendõrség arra számít, hogy a gyerekek bízni fognak az általuk már jól ismert rendõrben, és a szülõk vagy tanárok elõl elhallgatott dolgokat is el merik majd mondani neki, például ha társaik terrorizálják õket.

Az egyenruha visszatartó erejében bíznak

Pakurár Miklósné, a debreceni Szoboszló Úti Általános Iskola igazgatója például abban bízik, hogy a rendõr segít majd megoldani az iskola két legfõbb gondját: a forgalom és a kicsi parkoló miatt veszélyes közlekedést, valamint a rendszeres rongálást, graffitizést, amit nem a diákok, hanem idegenek követnek el. "Bízom benne, hogy ez a program ebben is visszatartó erõ lehet" - reméli az igazgató.

Rehák Mihály, a székesfehérvári Táncsics Mihály Általános Iskola vezetõje viszont a kisebb lopások és az iskola környékén felbukkanó, nem szívesen látott gyerekek és felnõttek távol tartását reméli a rendõrtõl. "Ha megjelenik egy rendõri ruhában lévõ személy, az biztos, hogy visszatartó" - reménykedik Rehák. "Mindenki örömmel fogadta, a gyerekek is, mindenképpen megnyugtató mindenkinek".

Kihívást is láthatnak az agresszív gyerekek a rendõrben

Garamvölgyi, az ORFK szóvivõje szerint a program elindításának másik oka a közelmúltban gyakoribbá vált iskolai erõszak volt, abban bíznak, hogy a rendõr jelenléte már önmagában segíteni fogja az ilyen esetek megelõzését. Ezzel egyetért a programba bekapcsolódó egyik iskola vezetõje is. "Az agresszió szunnyad, jobb, ha a szellemet nem engedjük ki a palackból" - mondta az [origo]-nak a Táncsics Mihály Általános Iskola igazgatója. Bár Rehák szerint ebben az iskolában még nem volt példa semmilyen agresszív cselekményre, "bármi elõfordulhat", az iskola rendõre pedig fontos szerepet játszhat ennek kezelésében.

"Alapvetõen a szándék jó, és az iskolák vezetõi meg tudják ítélni, hogy szükség van-e a rendõrre" - mondta az [origo]-nak Mayer József, az Oktatáskutató és Fejlesztõ Intézet munkatársa. Õ azonban kételkedik benne, hogy az iskolai agresszió ellenszerei lehetnének a rendõrök. "A rendõr nem tud mit csinálni, mert az ilyesmi bezárt osztályteremben történik. Csak az, hogy ott van a folyosón, nem elõzi meg" - mondta az iskolai agresszióval is foglalkozó kutató. Szerinte azt is meg kell fontolni, hogy a rendõr megjelenése maga is agresszió forrása lehet, mert azok a tanulók, akik erre hajlamosak, kihívásként is értelmezhetik ottlétét.

Mayer közelmúltban végzett kutatása szerint a gyerekek 80 százaléka biztonságos helynek tartja az iskolát, és jól körülhatárolható azon intézmények viszonylag szûk köre, ahol valóban komoly problémák vannak. A kutató megjegyezte: "Nem lenne jó, ha az iskola egy olyan erõdhöz hasonlítana, ami állandóan ostrom alatt áll."