Kis vagy nagy d�zisban? Folyamatosan vagy k�raszer�en? K�l�n vagy vitaminkomplexben, esetleg pezsg�tablett�ban vagy ink�bb eg�szs�ges �telek �tj�n vigy�k be a szervezetbe? Melyiket szedj�k? A-t, B-t, C-t vagy D-t? �rt-e a t�l sok? Megannyi k�rd�s �s sok ellentmond�sos v�lasz, melyek k�z�tt Juh�sz B�la, a Debreceni Egyetem Gy�gyszerhat�stani Tansz�k�nek egyetemi docense seg�t eligazodni.

- A vitaminok olyan mikrot�panyagok, amelyeket a szervezet nem tud el��ll�tani, �gy t�pl�lkoz�ssal kell bejutniuk a szervezetbe. J�t�kony hat�suk, immuner�s�t� szerep�k vitathatatlan – kezdi a szakember.

Ny�ron a nap �rlelte, friss gy�m�lcs�kkel, z�lds�gekkel elegend�t vesz�nk magunkhoz, �m a t�li id�szakban erre r� kell seg�ten�nk vitaminok szed�s�vel. K�l�n�sen igaz ez a D-vitaminra: a D2 vitamin t�pl�l�kkal ker�l a szervezetbe, a D3 vitamin viszont a napf�ny, pontosabban az UV-B sug�rz�s hat�s�ra k�pz�dik. A mi �ghajlatunkon azonban k�s� �szt�l kora tavaszig nem �r benn�nket el�g napf�ny, a szol�riumok pedig UV-A sugarat bocs�tanak ki, �gy nem k�peznek D-vitamint.

- A D-vitamin legfontosabb hat�sa a szervezetre a kalcium �s a foszfor felsz�v�d�s�nak fokoz�sa. K�ztudott, hogy szerepe van a csontok eg�szs�ges fejl�d�s�ben, a fogak meg�v�s�ban, �m az �jabb kutat�sok immunrendszer-er�s�t� �s tumorg�tl�, valamint a kardiovaszkul�ris rendszerre gyakorolt �s b�rbetegs�gek elleni j�t�kony hat�s�r�l is besz�moltak. Az Egyes�lt �llamokban vizsg�latokkal t�masztott�k al�, hogy az eml�-, petef�szek- �s vastagb�lr�kok sz�ma alacsonyabb azokon a ter�leteken, ahol magasabb a naps�t�ses �r�k sz�ma. Mindez az UV-B sugarak nyom�n a szervezetben keletkez� D-vitaminnal lehet �sszef�gg�sben – magyar�zza a gy�gyszer�sz.

�m a D-vitamin t�ladagol�sa is s�lyos k�vetkezm�nyekkel j�r, ez�rt �ltal�ban a k�sz�tm�ny receptk�teles, �s csak az orvos �ltal el��rt adagban szedhet�. (Azonban kaphat�ak v�ny n�lk�li form�ban is.) Feln�tteknek napi 600 nemzetk�zi egys�get (NE) aj�nlanak, ami 15 mg-nak felel meg. Id�seknek 800 NE, gyerekeknek napi t�bb ezer NE is javasolt. Napjainkban egyre t�bb orvos k�z�s �ll�spontja, hogy influenzaszezon idej�n 1000-2000 NE D-vitamin seg�ti a megel�z�st �s a gy�gyul�st – teszi hozz� a docens.

Mivel zs�rban old�d� vitaminr�l van sz�, a t�ls�lyos emberek D-vitaminig�nye nagyobb, �s t�bb D-vitaminra van sz�ks�g�k a v�rand�soknak, illetve a v�ltoz�korban l�v� n�knek is. Az is bizony�tott, hogy az anyatej csek�ly mennyis�g� D-vitamint tartalmaz, ez�rt p�tl�sa elengedhetetlen. A csecsem� �s kisgyermekkori D-vitaminhi�ny el�seg�ti az 1-es t�pus� cukorbetegs�g kialakul�st, m�g a feln�ttkorban jelentkez� hi�ny�llapot a 2-es t�pus� diab�tesz kock�zat�t emeli. A D-vitamin legismertebb hi�nybetegs�ge az angolk�r, melynek legl�tv�nyosabb jellemz�i a dongal�b �s a torzult gerinc – sorolja a szakember.

A D-vitamin legfontosabb forr�sai a csukam�jolaj, a m�j, a toj�s, a tej �s a tejterm�kek, illetve a margarinok, melyekhez ut�lag teszik hozz� m�s vitaminokkal egy�tt.

- Immuner�s�t�s szempontj�b�l megk�rd�jelezhetetlen szerepe van m�g a legismertebb �s legelterjedtebb vitaminnak, a C-nek, melynek felfedez�s��rt 1937-ben kapott Nobel-d�jat Szent-Gy�rgyi Albert professzor. A legfontosabb k�l�nbs�g a D �s C-vitamin k�z�tt, hogy ut�bbi v�zben old�dik, k�nnyen felsz�v�dik, de gyorsan ki is �r�l, a vizelettel vagy a verejt�kkel t�vozik a szervezetb�l – ismerteti Juh�sz B�la.

A C-vitamin �rz�kenys�ge miatt h� hat�s�ra k�rosodik, �gy f�z�ssel �s fagyaszt�ssal is vesz�tenek vitamintartalmukb�l a z�lds�gek, gy�m�lcs�k, s�t f�meszk�z�kkel tart�san �rintkezve is. Az emberen, a legt�bb f�eml�s�n, a tengerimalacon �s n�h�ny halfajt�n k�v�l minden �llat �s n�v�ny k�pes C-vitamint el��ll�tani. Az emberi szervezetbe teh�t a t�pl�l�kkal kell bevinni. Seg�ti a vas felsz�v�d�s�t, fokozza az immunrendszer m�k�d�s�t �s v�d az oxidat�v stressz okozta sejtk�rosod�st�l. T�bb C-vitaminra van sz�ks�g�k a v�rand�s �s szoptat� n�knek, tov�bb� a doh�nyosoknak, hi�ny�ra utalhat p�ld�ul a fog�nyv�rz�s. T�lzott fogyaszt�sa az arra �rz�kenyekn�l fokozza a vesek�k�pz�d�st.

Megel�z�sre napi 60-200 mg C-vitamint javasol a gy�gyszer�sz, kialakult betegs�g eset�n viszont ak�r napi 1000 mg-ot is. T�bb klinikai vizsg�lat folyik a nagy d�zis�, 5-10 g-os C-vitamin fogyaszt�s betegs�gmegel�z� szerep�r�l, ezzel kapcsolatban azonban m�g nincs egys�ges szakmai �ll�spont.

A C-vitamin minden n�v�nyben el�fordul. Kiemelt forr�sa a z�ldpaprika, a paradicsom, a fejes sal�ta, a k�posztaf�l�k, a s�ska, a karal�b�, a burgonya, a gy�m�lcs�k k�z�l a csipkebogy�, a citrom, a kivi, a narancs �s a ribizli. T�len azonban sz�ks�g van ut�np�tl�sra. V�laszthatjuk a C-vitamint tabletta form�j�ban, vagy ak�r por �llag�, a patik�ban kaphat� aszkorbinsavb�l is keverhet�nk langyos te�ba, ebb�l egy k�v�skan�lnyi 3-5 grammnak felel meg, ez�rt szok�s ink�bb k�sheggyel adagolni.

A szakember arra is kit�rt, ha valaki folyamatosan nagy d�zisban szed vitaminokat, akkor a szervezete annyira hozz�szokhat ezekhez, hogy amikor abbahagyja, r�gt�n hi�ny l�p fel. Vagyis rendszeres vitaminfogyaszt�s eset�n c�lszer� kisebb d�zist alkalmazni, nagyobb d�zisban pedig csak k�raszer�en szedni a vitaminokat. A t�bb �sszetev�t tartalmaz� komplexek fogyaszt�skor azt se hagyjuk figyelmen k�v�l, hogy azok n�velhetik az �tv�gyat, ez�rt nem k�v�nt tests�lyn�veked�st eredm�nyezhetnek. Az immunrendszert er�s�thetj�k gy�gyte�kkal, gy�gyn�v�nykivonatokkal is, ezek k�z�l az echinace�t (b�bor kasvir�g), csipkebogy�t �s a grapefruitmag-kivonatot javasolja f�k�nt a gy�gyszer�sz.